Lefilmeztük, miközben maszturbál, szól az udvarias megszólítású, de fenyegető hangvételű, román nyelven megfogalmazott levél, amely nem olyan rég szerkesztőségünk néhány szolgálati címére érkezett. Azzal ijesztgette a címzetteket, hogy miközben egy „tinédzsereket szerepeltető pornografikus” oldalt nézegettek, a számítógépükre csempészett kémprogram beindította a webkamerát, s lefilmezte, amint maszturbáltak.
Amennyiben nem juttatunk el tízezer lejnek megfelelő kriptovalutát egy megadott Bitcoin-címre, akkor a címlistánkon szereplő összes ismerősünknek elküldik a felvételt,
zsarolt a titokzatos feladó. „Ne próbálj átverni! Amennyiben kinyitotta ezt a levelet, én rögtön tudni fogom. (…) Ez a Bitcoin-cím csak önhöz köthető, így tudni fogom, amikor elküldi a pontos összeget. Ha megtörtént a kifizetés, kitörlöm az állományokat és lekapcsolom a kémprogramot. (…) Elmehetsz a rendőrségre, de senki nem segíthet. Tudom, mit csinálok” – emelte a drámai feszültséget hol tegezve, hol magázva a zsaroló email megfogalmazója. A pénzösszeg kifizetésére 72 óra határidőt adott a zsaroló, s hogy még jobban belénk verje a frászt, egy nappal később egy második levélben is megerősítette szándékát, felhívva a figyelmet: a határidő vészesen közeleg.
A levelek a már szinte megszokott, hiteltelen, robotfogalmazású levélszemetekhez képest egy hajszállal hihetőbbnek tűnnek, de mint később kiderült, csak számunkra, a román nyelvet nem anyanyelvi szinten beszélők számára. A leveleket eljuttattuk Manuela Ionescu alezredeshez, a Hargita megyei rendőrkapitányság bűnmegelőzési osztályának koordinátorához is, aki szerint még ha annyira nincs is folyékony románsággal megfogalmazva ez a levél (meg is jegyzik amúgy a zsarolók, hogy nem az országban élnek, és tudják, hogyan maradjanak névtelenek), de a fenyegetés attól még nagyon is valósnak tűnhet.
Mit lehet tenni? Semmiképpen ne fogadjunk szót a zsarolónak, fogalmazott az alezredes.
Fontos továbbá, hogy legyenek megfelelő védelemmel ellátva az informatikai eszközeink, így még kevésbé fog hihetőnek tűnni egy ilyen fenyegetés. Nehezíti persze a dolgunkat, hogy van olyan vírusellenőrző szoftver, amelynek az ingyenes verziójában azzal próbálják a fizetős verzió felé terelni a felhasználókat, hogy egy reklámüzenetben bekapcsolják és megmutatják nekünk webkameránk képét azzal a szöveggel, hogy ezt más is láthatja. Ha netalán épp akkoriban érkezik egy ilyen zsaroló levél is, ami épp a webkameránkra hivatkozik, majdnem biztos, hogy valakinek a bankszámlája gyarapodni fog.
Az alezredes amúgy azt mondja, bár ő nem akarja feltétlenül reklámozni a szoftverkészítőket, de a megfelelő vírusvédelem a fizetett változatot jelenti, s szerinte biztonságunk megérdemli azt a nem túl nagy anyagi befektetést. De ha semmiképpen nem akarunk ezért fizetni, akkor keressünk legalább olyan vírusölőket, amelyek kínálnak ingyenes változatot is, és semmiképpen ne használjunk kalóz, feltört programokat. „Ez nem játék, vegyük komolyan a fenyegetettséget, gépeinken ma már nagyon érzékeny adatok találhatók, minden, ami virtuális énünkhöz kapcsolódik. Ne adjunk könnyű jelszavakat: nem hiába van az, hogy a legtöbb oldal nem is engedi, hogy nagyon egyszerű jelszavakat használjunk, az ideális pedig az volna, ha bizonyos időközönként megváltoztatnánk azokat. S persze a jelszavakat tartalmazó dokumentum is legyen minél jobban elrejtve, de a legjobb, ha nincs is ilyen dokumentum” – foglalta össze a leghasznosabb tanácsokat az alezredes.
Aki óvatos, nem látogatja a rossz hírű oldalakat, hiszen ezek megtölthetik vírussal a számítógépeinket, mutatott rá a rendőr. Ha mégis ilyen fenyegetést kapunk, mint amilyen a szerkesztőségi címekre is érkezett, akkor a legfontosabb, amit tehetünk, hogy bármennyire hihetőnek is tűnik, figyelmen kívül hagyjuk.
Ha ebbe mégse nyugodnánk bele, akkor nyugodtan elmehetünk a rendőrségre is, ahol akár feljelentést is tehetünk.
„Persze kevésbé valószínű, hogy nyomára tudunk akadni az ilyen zsaroló levelek forrásának, de akkor is jó, ha tudunk ezekről a bűncselekményekről, folytatunk egy kivizsgálást, van kollégánk, aki a cyberbűnözésre szakosodott. Egy időszakban még olyan zsaroló levelek is terjedtek, amelyek a rendőrségre hivatkoztak. Tudni kell, hogy mi nem küldünk üzeneteket az interneten, ha behívunk valakit, azt a régi módszerrel, hivatalos idézővel tesszük” – fejtette ki Manuela Ionescu.
Ami a gyerekeket illeti, mindenképpen kívánatos, hogy legyen szülői felügyelet, a felnőttek legyenek tudatában annak, hogy a gyerekeik milyen közösségi oldalakon vannak jelen, ott mit csinálnak, mi a felhasználónevük és a jelszavuk, nehogy a manapság oly divatos bátorságversenyek áldozataivá váljanak, nyomatékosította az alezredes.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (november 25.) kapcsán tartottak filmvetítést és beszélgetést Csíkszeredában, a Csíki Moziban: Simó Franciska Érted című filmtrilógiájából három különböző bántalmazástörténetet ismerhettünk meg.
Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.
Hány éves korban jelentkezhet az első menstruáció, milyen testi változásokkal jár, miként és hogyan tudjuk erre felkészíteni a kislányokat, mit és hogyan, de főként mikor beszéljünk erről egy kiskamasznak? Nőgyógyász válaszol a kérdéseinkre.
A búcsúzási és részvétnyilvánítási rítusok egy része megjelent a közösségi oldalakon is, bár nyilván egyénileg dönti el mindenki, hogy a veszteségét megosztja-e a Facebook nyilvánosságával vagy sem.
Számukra nincs tabu téma az erdélyi, de főképp a székelyföldi közéletben, és pártállástól függetlenül bárkit és bármit mémelnek, ami meghatározó az erdélyi magyarság életében. Sokaknak ismerős lehet a Csej Sápte Ánj Din Árdeal Facebook-csoport.
A világ egyik legjobb basszusgitárosa, ikonikus zenész, a Red Hot Chili Peppers alapító tagja. Michael Peter „Flea” Balzary két éve nem egy újabb lemezt tett le az asztalra társaival, hanem egyedül írt meg egy könyvet, méghozzá a gyerek- és tinédzseréveiről. A könyv tavaly magyarul is megjelent a Helikon Kiadónál, és elképesztően jó.
A Meseország mindenkié című kiadvány egy-egy írásában homoszexuális és transznemű szereplők is szerepelnek, ezért sokan ártalmasnak vélik. Kádár Annamária pszichológus válaszolt a sok szülőben felmerült kérdésre: valóban annyira ártalmas ez a mesekönyv?
A két évvel ezelőtti után idén új dokumentumfilm jelent meg az amerikai tornászbotrányról. Mindkét filmben sűrűn emlegetik az erdélyi származású Károlyi-házaspárt is mint olyanokat, akik tudhattak a szexuális zaklatásról.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.