Ahol az angyalok székelyruhában járnak

Fordított báránybundában és maszkban megjelenő pásztorok, székelyruhába öltözött angyalok, Mária és József, király és szolga, templom alakú betlehem és sok lelkesedés került bele a csíktaplocai betlehemes játékba, amelyet Antal Imre tanár tanított vissza a fiataloknak.

„Teljesen eredeti, szövegkönyv szerinti betlehemes. Annak idején az öregektől gyűjtögettem, az évköri szokásokat, a három nagy ünnep köré szerveződő játékokat. Erre úgy akadtam rá, hogy egyszer Gergely István, Tiszti mondta, hogy van egy könyvtára, és onnan lehet könyveket elhozni, csak olvassa valaki, és rátaláltam ott Volly István néprajzkutató Magyar karácsony című könyvére. Abban szerepelt a Csík Taploczai betlehemes játék, amelyet 1941-ben gyűjtött” – emlékezett vissza a csoportvezető.

Első próbálkozásra nem sikerült Taplocán betanítani a betlehemest, aztán a Nagy Imre Általános Iskola és a Petőfi Általános Iskola néhány taplocai diákja kedvet kapott hozzá, ők állították össze. Noha – a csoportvezető elmondása szerint – eleinte nem akartak maszkot tenni, de enélkül elindult a betlehemes, aztán később elfogadták a maszkot is, és teljes pompájában vitték házról házra a játékot. „Úttörők voltak ezek a gyerekek. A csapat benne van egy Kárpát-medencei vérkeringésben, a Kárpát-medencei Diákbetlehemes Találkozón is részt szoktak venni.”

A forgatókönyv szerint az esemény énekkel kezdődik, aztán jön a bekéredzkedés, szálláskeresés, a pásztorok ébresztése, tánc, a pásztorok párbeszéde, ajándékvitel, adománykérés, majd a család megáldása.

Ehhez képest a csobotfalvi betlehemes a régies formát tartotta meg. Itt kicsit alakítottak, a polgárság igényeihez igazították. A régihez képest ebből most hiányzik a két szamár. Ezek funkciója az volt, hogy amikor házról házra jártak, ők hordták az adományokat a hátukon. Egyszerű taplocai viseletük volt, posztónadrág, ing” – magyarázta Antal Imre.

A csoport nemrégiben részt vett a debreceni betlehemes játékok szemléjén is, ahol a szakemberek megdicsérték eredetiségükért. A betlehemezők úgy vélik, azért is fontos ez a játék, mert erősíti a helyiek öntudatát, ugyanakkor egy betlehemes akkor élő, ha saját közegében tud kibontakozni. Ezért évről évre bekopogtatnak a házakhoz, van, hogy a helyi pap hívja be őket a templomba.

– fogalmazott a tanár. Felmerült többször a kérdés, hogy mit lehetne tenni a magyar betlehemesért az egész Kárpát-medencében. Magyarországon már azt találták ki, hogy a turizmussal egybekötik. Ha jönnek vendégek valakikhez, akkor felveszik a kapcsolatot a betlehemesekkel és mindig elhívják őket. Csíktaplocán ez olyan formában jelenik meg, hogy ha jönnek nagyszülők, rokonok más vidékről és családi ünnepet szerveznek, akkor a betlehemeseket is elhívják.

„Vagy pedig a szomszédok összeállnak, ami ritka a mai rohanó világban, de rendes, jó székely módra összeülnek ilyenkor, és elhívnak egy helyi betlehemes csoportot. Ez nagyon fontos. A régi ember télen pihent azért, hogy nyáron legyen „kondiban”. És unták is magukat ilyenkor, így egy ilyen esemény nagy esemény volt, mert se tévé, se más szórakozási lehetőség nem volt. Most a betlehemes ebben a nagy ünnepi kavalkádban elveszik, de igenis megint fel tud jönni az értéke, ez egy nemzeti érték.

Tudatosan kell az emberek összefogjanak ez ügyben.

Fontos, hogy vannak olyan családok, akik elvárják, hogy elmenjünk hozzájuk. Olyan is van, hogy még ilyen-olyan vicceket megsúgnak, hogy azt is foglalják bele a betlehemesbe, és szépen megszűri ezt az idő, így alakul a betlehemes” – összegzett a csoport vezetője.