Simon Edit és testvére, Tankó Beáta nagymamájától, édesanyjától tanulta meg a tojásírás fortélyait. A Csíkszeredában élő két fiatal nő számára már elképzelhetetlen a húsvét írott, piros tojás nélkül.
Van, aki izgatottan várja évről évre a húsvéthétfőt és a vele együtt járó locsolást, mások azonban egyre inkább ódzkodnak ettől a kötelező hagyománytól. De akkor cuki vagy ciki a húsvéti locsolás?
A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját.
Halina és családja Kijevből menekült Lengyelországon keresztül Erdélybe, ahol Marosszentgyörgyön talált ideiglenes otthonra. Hogyan várják a húsvét áldását az ukrán menekült család tagjai? Meglátogattuk őket.
Tudatosabban készült a karácsonyra Bocskor Bíborka az idei évben, hiszen most már hárman ülhetnek a karácsonyfa mellé. Férjével, Bocskor Lóránttal igyekeznek kislányuknak, Zsolnának emlékezetes családi karácsonyt varázsolni.
A roráték lelkisége, az éjféli misék hangulata, a szülőkkel és nagycsaládban eltöltött értékes idő, a közös éneklés, a készülődés öröme, az angyal hozta fenyőfa is hozzátartozik Bánffy Farkas karácsonyaihoz.
Noha decemberben mindig „nagyüzem” van munka szempontjából, hangsúlyosan figyelnek arra, hogy megéljék az adventi időszakot. A karácsonyhoz hozzátartozik a gyertyaláng, az éneklés, a könyv és a családi libamáj-recept elkészítése. Szabó T. Anna mesélt.
Összegyűl a család karácsonyra, az unokákkal sétálni indul, majd hazatérve az angyal csenget, és ő maga is nagyon izgatott, hogy számára vajon mit hozott – mesélte Bölöni László, aki azt is megosztotta velünk, hogy milyen ünnepi menüvel készülnek.
Alig két évvel ezelőtt ismerte meg Rencz Mónika a makramé csomózás-technikáját, ami azonnal magával ragadta. A banki világból érkező fiatal édesanyának ma már igazi kikapcsolódást jelent a kézműveskedés.
Milyen álmokkal érkeznek ide a moldvai kamaszok, és egyáltalán ki az, aki nem csak a szabályokat tartatja be velük, hanem a lelkükkel is foglalkozik? Adventről, az ünnepi készülődésről beszélgettünk Ferencz Gabriellával, a kollégium vezetőjével.
Az augusztus 20-án a Sepsi Arénában bemutatott, Szörényi Levente-Bródy János ikonikus rockoperája sokaknak nyújtott katartikus élményt.
A kenyér a magyarság legszentebb étke a Kárpát-medencében. Kenyér szavunk anyanyelvünk, gondolkodásmódunk kovásza is, a kenyér népdalaink, táncaink eszmei, szellemi világunk kulcsszava is.
Gyimesi békás, tulipános, háromszéki hatrózsás, csomafalvi „rabok útja”. Egy- és többszínűek, pirosak, lilák, piros-feketék, zöldek – a húsvéti asztal díszei. Fehér Gizella Mária gyergyócsomafalvi tojásíró, népi iparművész azt mondja, hamarabb ismerte meg gyermekként a kesicét, mint a ceruzát.
Gyimesbükkben a húsvéti hímes tojást nagypénteken írják, hiszen a hiedelem szerint a nagypénteken főzött és írott tojás nem romlik meg. Nem vonjuk kétségbe ezt, de hisszük, hogy akkor sem érheti nagy baj a tojást, ha virágvasárnap kezdjük el az írását nagycsaládban, gyerekekkel.
Március 15. alkalmából mi mást gyűjtenénk csokorba, mint a szabadságról szóló jó magyar dalokat – persze van jó néhány ezek között, amelyeket évtizedek óta rongyosra hallgattunk már, ezeknek is megvan a maga szépsége és bája, de ezeket most kihagyjuk ebből a szubjektív felsorolásból.
„E mai nap a magyar történet évlapjain aranyos betükkel fog feliratni, e mai nap emléke élni fog minden igaz magyar szivében, míg csak e nemzet meg nem hal!” – olvasható az Erdélyi Híradó 1848 március 23.-i számában.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
