A Radnóti-életmű nagyon erős esszenciája a 20. századnak, minden szépségével és fájdalmával együtt – hangzott el, amikor Juhász Annával és Vecsei H. Miklóssal a közelgő erdélyi turnéról beszélgettünk.
Mintha csak beült volna közénk KAF – fogalmaztak a Sebő Együttes tagjai, akik a Látó szerkesztőivel közösen különleges irodalmi esttel tisztelegtek Székelyudvarhelyen a magyar nyelv napja alkalmából Kovács András Ferenc emléke előtt.
Korán lezárult és/vagy elfelejtett életművek volt a központi témája a szeptember 20-22. között tizennegyedik alkalommal megtartott Gyergyószárhegyi Írótalálkozónak, amelynek ezúttal is a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ adott otthont.
Kétnapos ünnepre hívták az irodalom iránt érdeklődőket az elmúlt hétvégén az aradi Jelen Házba. Az Aradi Magyar Napok keretében itt tartotta az Irodalmi Jelen kortárs szépirodalmi és kulturális folyóirat az éves díjátadó gáláját.
A szeptember is sok alkalmat nyújt az ünneplésre, emlékezésre: olyan közismert erdélyi származású íróink látták meg ebben a hónapban a napvilágot, akik később a munkásságuk által szebbé és nemesebbé tették az életünket, gazdagabbá a magyar irodalmat.
A költő Arany Jánost nem kell bemutatni, még a laikusok is ismerik a híres balladistát. Azt viszont talán már kevesen tudják, hogy nem is kevés köze volt a zenéhez – erről tartott előadást kedden Csörsz Rumen István a Régizenei Nyári Egyetem keretében.
Talán kevesen tudják, hogy 2002 óta május 21-én ünnepeljük a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapját.
115 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. A tragikus sorsú költő mindössze 35 évet élt – idén emlékezünk halálának nyolcvanadik évfordulójára. A „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című hangjáték Radnóti utolsó hónapjait idézi meg.
Egy költő és egy író. Társak az életben, társak az alkotásban. A Sepsiszentgyörgyön élő házaspárral az alkotói energiák találkozásáról, a sepsiszentgyörgyi otthonról, a kárpátaljai látogatásokról, és megismerkedésük történetéről beszélgettünk.
15 nap izgalom, 69 nagyszerű pályamunka, közel 10 ezer reakció. Véget ért a Médiatér által szervezett Petőfi vagy te is! reakciógyűjtő-játék, most pedig kiderül, hogy kikre szavaztak a legtöbben.
A Mit kíván a magyar nemzet? 2023-ban. Erdélyben. című pályázat sikerességét tapasztalva, újabb megmérettetésekre hívjuk kedves olvasóinkat. Egyenesen háromra.
Botházi Mária ismét egy kötetnyi történettel tart görbe tükröt nekünk, a nemrég megjelent Fűnyíró a Tündérkertben című könyvében Kovácsék vezetnek végig az erdélyi mindennapok tekervényes ösvényein.
Mit üzen a ma emberének a kétszáz év távlatából, és milyen a modern Petőfi Sándor? A hegyek között című Petőfi-verset zenésítette meg a gyergyószentmiklósi No Sugar zenekar, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat megbízásából pedig videóklip is készült hozzá.
„Toldi írójához elküldöm lelkemet…” – képek Petőfi Sándor és Arany János barátságáról címmel tart irodalomórákat és irodalmi esteket Tóth Péter Lóránt tanár, a Magyar Kultúra Lovagja, Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor Székelyföldön.
Egyszerre volt író, karikaturista és „stand up-os”, bohém életű és végtelenül szomorú. Emléke egyre jobban megfakul, s habár utca és színház is viseli nevét Székelyudvarhelyen, no meg szobra is van, egy igazi, nagy monográfia még mindig hiányzik.
Székelyudvarhelyről származik, Havas Juli az írói álneve, ám Magyarországon él és dolgozik tüdőgyógyászként, és írt egy nagyon erős regényt, amiben minden benne van, ami egy jó magyar kortárs regényben benne kell lennie.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
