Hányféle istenkép lakik az alkotókban, és hogyan szólnak a kortárs szerzők Istenről? Az én Istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorában erre keresi a választ Zorkóczy Zenóbia előadóművész.
A költészet nem trend kérdése – állítja Markó Béla költő és Tompa Gábor színházi rendező, költő. Szerintük a vers – legyen az szonett vagy gyászköltészet – ma is érvényes forma, ami lehet otthon, menedék és néha kiút.
„A többlakiság meghatározó tényezője az életemnek” – árulta el a szatmárnémeti születésű Láng Orsolya költő, filmrendező. Beszélgetésünk során az otthonteremtésről, az identitást alakító terekről, és a szövegalkotás folyamatairól is szót ejtettünk.
Képes a közösségi média egy ismerős környezetben teret adni az olvasók számára a versek olvasására? Bóta Tímea tanácsadó szakpszichológus, a Nő a tükörben oldal megálmodója platformját éppen erre használja: összekapcsolja az embereket a költészettel.
Három nő, három élethelyzet, egy közös szenvedély: az irodalom. Székelykeresztúron találkozott három alkotó, hogy megosszák gondolataikat a világról, a mindennapokról, arról, hogyan születnek az írásaik a konyha- vagy az íróasztal mellett.
Női sorsok, szépség, tragédia, tudásvágy, titokzatosság. Erdélyi szerzők nyújtanak át egy csokornyi gondolatot arról, hogy milyen női karaktereket ismerhetünk az irodalomból, és hogy ők hogyan figyelnek március 8-án – vagy úgy általában – a nőkre.
Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.
Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?
Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk.
A Radnóti-életmű nagyon erős esszenciája a 20. századnak, minden szépségével és fájdalmával együtt – hangzott el, amikor Juhász Annával és Vecsei H. Miklóssal a közelgő erdélyi turnéról beszélgettünk.
Mintha csak beült volna közénk KAF – fogalmaztak a Sebő Együttes tagjai, akik a Látó szerkesztőivel közösen különleges irodalmi esttel tisztelegtek Székelyudvarhelyen a magyar nyelv napja alkalmából Kovács András Ferenc emléke előtt.
Korán lezárult és/vagy elfelejtett életművek volt a központi témája a szeptember 20-22. között tizennegyedik alkalommal megtartott Gyergyószárhegyi Írótalálkozónak, amelynek ezúttal is a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ adott otthont.
Kétnapos ünnepre hívták az irodalom iránt érdeklődőket az elmúlt hétvégén az aradi Jelen Házba. Az Aradi Magyar Napok keretében itt tartotta az Irodalmi Jelen kortárs szépirodalmi és kulturális folyóirat az éves díjátadó gáláját.
A szeptember is sok alkalmat nyújt az ünneplésre, emlékezésre: olyan közismert erdélyi származású íróink látták meg ebben a hónapban a napvilágot, akik később a munkásságuk által szebbé és nemesebbé tették az életünket, gazdagabbá a magyar irodalmat.
Talán kevesen tudják, hogy 2002 óta május 21-én ünnepeljük a kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapját.
115 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós. A tragikus sorsú költő mindössze 35 évet élt – idén emlékezünk halálának nyolcvanadik évfordulójára. A „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című hangjáték Radnóti utolsó hónapjait idézi meg.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
