Ha szeretsz olvasni és enni, akkor ki ne hagyd a székelyudvarhelyi múzeumban megnyílt kiállítást – a minden részében érdekes és különleges tárlatot augusztus 9-éig lehet megnézni a Haberstumpf-villában.
Grecsó Krisztiánt tavaly ősszel áttétes fej-nyaki tumorral diagnosztizálták. Vele beszélgettem betegségről, gyógyulásról, de a magyar nyelv szépségéről is.
Izgalmas játék: mit emel ki a mindennapokból az íróember, és mit lát meg a szövegben a képzőművész? Péter Beáta, a Liget.ro portál munkatársa mesél a Karcolások blogon megjelent írásokról, a kiállítás ötletéről.
Wass Albert Nucáját sokan ismerjük A funtineli boszorkány lapjairól. A szép havasi leány, akinek különböző csodás képességeket tulajdonítottak az emberek, egyesek szerint szent, mások szerint boszorkány. Wass Albert legnépszerűbb regényét Poór István filmesítette meg, erdélyi színészek játszanak benne.
Az olvasás egy intim dolog, a határvidék mindig izgalmasabb, mint egy ország belseje, és a szabadság érzete ritka pillanat – véli Bodor Ádám, akivel Csíkszeredában volt alkalmunk beszélgetni.
Lecserélte a csővázas hátizsákját, kopott ruhákat öltött magára, hogy a környezetbe „olvadjon”, a filmtekercseket a testére rögzítve csempészte át a határon, és amikor kitiltották az országból, nevet változtatott, csak hogy továbbra is látogatni tudja szeretett moldvai magyar csángóit.
Kitartó, konok, csavaros eszű, indulatos, a jég hátán is megél a székely? Ugyanolyan, mint a többi magyar, többi ember? Vagy talán erősebben szeret, jobban gyűlöl, hamarabb üt? Ha bosszús, akkor bosszúsabb? Száraz Miklós György József Attila-díjas író Székelyek című könyvét a székelyek is megismerhetik.
Bár verses estnek hirdetik, az Én és a világ című előadásban Henn János színművész saját bevallása szerint igazából nem is verset mond: csak elkezd valamit mondani és végigmondja, miközben semmilyen szabályszerűséget nem akar betartani. Tudja, hogy szokás valahogy intonálni, valahogy hangsúlyozni… De ez őt mind nem érdekli.
Mezei József festőről, ükanyjának testvéréről írta meg első könyvét a csíkszeredai Nagy Gyöngyvér. Az 1848-as tüzérségi honvédtiszt és képzőművész nagymonográfiájának összeállítását három éves kutatómunka előzte meg.
Ma is Benedek Elek nyomdokait kívánja követni a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, amely a magyar nyelvterületen az egyetlen 10–15 éves diákoknak szóló irodalmi, kulturális folyóirat. A Cimbora az Erdélyi Médiatér Egyesületnek köszönhetően hamarosan új honlappal jelentkezik, és tervben van a Cimbora Kaláka Tábor újbóli megszervezése.
A marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő Vári Attila író nem szokott ünnepi könyvheteken dedikálni, és gyűlöli, hogy „mérték utáni szabóságnak” nézik az embert. A vele készült interjúban irodalomról, Marosvásárhelyéről, Prima Primissima-jelöléséről beszélgetünk.<
Egy magára maradt és az alkoholizmusba menekülő, megtébolyodott asszony, a losonci úri közönséget megbotránkoztató nő, szerető feleség, gyermekeit féltő édesanya, anyósával állandó konfliktusban álló meny. Akkor ki is volt Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége?
Egy keskeny lépcsőn ücsörgünk. Szűkszavúnak találom, szigorúnak (de lehet, csak a vastag fekete keretes szemüvege téveszt meg) és visszahúzódó léleknek, mégis hamar beenged. Az interjú is kissé úgy készül, ahogy a családregénye készülhetett: lassan, mozaikokból áll össze.
Egy igazi regénynek nagy témáról kell szólnia, a vers pedig legyen személyes ügy – véli Horváth László Imre magyarországi író, költő, akinek néhány hete jelentek meg a Nézd havasak a fák, tél van, valamint a Helyőrség Maszadában című kötetei.
Közel hetven pályakezdőt, mentort és oktatót foglalkoztatott az elmúlt két évben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, melynek néhány tagja székelyföldi turnéra érkezett. Ebből az alkalomból Nagy Koppány Zsolt író-szerkesztővel, a KMTG oktatójával beszélgettünk.
Liget.ro
