A zarándok krédója

Kuszálik Péter Kolozsváron született 1949-ben, 1973-ban végezte el a Műegyetemet, Marosvásárhelyre kapott kinevezést. 1990-ig mérnökként dolgozott, azután kanyarodott a humán tudományok ösvényére. A Magyar katolikus lexikon munkatársa lett és sajtóbibliográfus, de a Romániai magyar irodalmi lexikon számára is írt szócikkeket. 2001-től könyvszerkesztő, nyugdíjasként is dolgozik. 2005-től dr. Marton József egyháztörténész munkatársa, a Márton Áron hagyatéka könyvsorozat segédszerkesztője.

Négy alkalommal járt a spanyolországi Szent Jakab zarándokúton. „Igyekeztem jónak lenni, de nem mindig sikerült. Ezt amúgy sem én döntöm el, hanem az Örök Bíró. Meg aztán az igazságot mi, gyarló emberek nem birtokolhatjuk, nekünk csak véleményekre telik. Nehéz dolog az igazság keresése, hát még a megtalálása” – mondja Kuszálik Péter az igazságérzetét firtató újságírói kérdésre.

Mint megjegyzi, az igazságszeretete abban nyilvánult meg leginkább, hogy a kommunizmusban csak keveset közölt,

Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan tudja összeegyeztetni írásainak gúnyos hangvételét a keresztényi türelemmel, azt mondja nincs ellentmondás a kettő között, hisz annak idején Jézus is megunta a béketűrést és – Kodály Zoltánnal szólva – „kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból”.

A Székelyhon napilap hétfői számának Hit-Vallás mellékletében Kuszálik Péterrel olvashatnak beszélgetést.