Akarunk kultúrát, akarunk művészetet, élőt, szervest, nélkülözhetetlent

A Barabás Miklós Céh 2021-es országos kiállítását követően, melyet a Csíki Székely Múzeumban láthatott a nagyközönség, 2025-ben egy újabb kiállítást nyitottak a Mikó-várban, immár a Hargita megyei, kiemelten a csíkszeredai tagjainak legjelentősebb alkotásaiból. A csütörtöki megnyitón jelen volt és köszöntőbeszédet mondott Karda-Markay Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, Márton Árpád képzőművész és Túros Eszter művészettörténész.

Karda-Markay Aranka köszöntőjében Kós Károly szavaid idézte: „A Barabás Céhben tömörült művészek jelképezik az erdélyi magyar képzőművészet fiatalságát, ők jelentik az iskolák béklyóiból való kiszabadulást, ők jelentik a mai kultúrára általánosan jellemző keresést.” Hozzátette, ezek a gondolatok kétségkívül igazak, így 2025-ben is, hisz az alapítók között ott lévő Zsögödi Nagy Imre mellett napjaink kiváló művészei sorakoznak, mutatkoznak be és képviselik az erdélyi magyar képzőművészetet. Mint fogalmazott, a kiállításon huszonhárom csíkszeredai művész munkája jelenik meg, amely egyben jelzi a városnak az erős képzőművészeti potenciálját, és biztosítja a kultúra iránt való érdeklődés fenntartását és továbbörökítését.

Sógor Enikő kiemelte az 1929-ben alapított, majd 1994-ben újraélesztett céh első elnökének gondolatait: a Barabás Miklós Céh egy olyan eresz, ami alá az igazán tehetséges képzőművész beállhat. Tehát egy hosszú időn át fenntartott összefogásnak, kezdeményezésnek vagyunk a tanúi a Mikó-várban nyílt kiállítást illetően is.

Itt egyszerre tekinthetünk be a székelyföldi alapító tag Nagy Imre és kortársai munkásságába, valamint napjaink alkotóinak művészetébe” – fogalmazott az alpolgármester beszédében. Hozzátette, hogy hisz a művészet átalakító és gyógyító erejében. Szerinte egy ilyen korszakokat átölelő kiállítás valódi lélekrajzként és társadalomrajzként szolgál, miközben új perspektívákat nyithat meg előttünk. „Művészeink alkotásaikon keresztül nem csupán megszólítanak bennünket, hanem gazdagítják magyar identitásunkat, és erősítik kulturális kötődéseinket is.”

Márton Árpád képzőművész is felszólalt a csütörtöki kiállításmegnyitón, a Barabás Miklós Céh azon tagja, aki mind a négy generációt ismerte, amely ebben a művészi csoportosulásban részt vett. Beszédében röviden áttekintette a céh történetét, felidézte, hogy miként indult el, hogy mi volt a célja és, hogy meddig jutottak mostanáig el. Mint fogalmazott, a trianoni döntés után új geopolitikai helyzet állt elő, és az erdélyi kultúra abban az időben, sok más egyébbel együtt, nehéz helyzetbe került, sokan azonban felismerték, hogy menteni kell a kultúrát. Kós Károly egy interjúját idézte 1919-ből, amit a Napkelet folyóiratnak adott:

Ebben a szellemiségben alakult meg 1929-ben a Barabás Miklós Céh is. Kezdetben nem volt ahol kiállítsanak, az első bemutatkozásukon heten álltak össze. És annak ellenére, hogy kevesen voltak, hittek a mozgalomban, aminek meg is lett a gyümölcse, hiszen egyre többen csatlakoztak a BMC-hez. A cég első időszaka 1945-ben zárult le, majd 1993-ig csend volt. Márton Árpád kiemelte, a történelmi események rányomták a bélyegüket a művészetre, amit jócskán éreztek a céh művészei is.

Végül Túros Eszter köszöntötte a megnyitón egybegyűlteket. Mint mondta, a seregszemle jellegű kiállítások számos nehézséget hordoznak, nemcsak a szervezést bonyolítják, hanem komoly kurátori próbatételt is jelentenek. „A kiállítás kurátora a céh egyik tagja, Sárpáti Zoltán képzőművész, akinek nem kis fejtörést okozott ennek a hatalmas anyagnak a megrendezése” – fogalmazott. Úgy véli, mind tartalmaiban, mind a kifejezésmódokat illetően egy sokrétűen változatos anyagot láthatnak az érdeklődők a kiállításon, amely reprezentatív képet nyújtva biztosít rálátást a térség képzőművészetére.

Ilyen volumenű kiállítás nyilvánvalóan monumentális hatású. A sokféle kifejezésmód egymás mellé helyezése viszont értelmezési nehézségeket eredményezhet.” Rámutatott, hogy ugyanakkor a tárlat számos lehetőséget is kínálhat, egyfajta látleletet nyújt, sajátos perspektívából tesz megközelíthetővé egy, az egyes alkotókon túlmutató nagy ívű történetet. Párhuzamos, de egymástól nem független beszédmódok mentén megmutatkozó, de a változó idők hangulatát, történelmi környezetét, művészeti irányvonalait híven tükröző és ily módon folytonosságba rendeződő, sajátosan erdélyi, székelyföldi, Hargita megyei művészettörténet rajzolódik ki.

A Barabás Miklós Céh Hargita megyei művészeinek a kiállítását az érdeklődők március 2-ig látogathatják meg a Csíki Székely Múzeumban, az időszakos kiállításoknak fenntartott termekben, közel háromszáz négyzetméteren.