avatar
Molnár Rajmond

2022. március 31., 18:45

Baj, ha a DJ mindig ugyanazokat a zenéket játssza?

Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? – tevődik fel a kérdés sok mindenkiben, aki egy kicsit is aktív részese a klubok világának. A kérdésre egyszerű a válasz, de lehet, sok mindenkinek nem evidens.

Hihetetlenül unalmas, nem tud újat mutatni, mindig csak a már unalomig ismételt slágerek, semmi egyediség – csak néhány azok közül, amit sokan a lemezlovasok háta mögött mondanak vagy esetleg szemükre vetnek, egyáltalán nem alaptalanul. Viszont ahhoz, hogy részletibe menően megértsük a jelenséget, mélyebbre kell mennünk.

Először is kezdjük a kendőzetlen valósággal: a DJ-k nagy százaléka azokat a zenéket játssza, amit az emberek hallani akarnak. Ennek igen egyszerű oka van. Mint a legtöbb dolgot a világon, a szórakoztatóipart is a pénz működteti. Egy klubnak a belépőkből befolyó összegből, de leginkább az egy este alatti fogyasztásból lesz bevétele.

A kevesek által ismert és elvont zenék pedig nagy eséllyel nem tartják ott az embereket a táncparketten, ergo nem lesz fogyasztás, így pénz sem.

Eddig egyszerű.

A bulizók többsége azért megy el szórakozni, hogy kieressze a gőzt egy fáradt nap, hét után. Legtöbbjük nem ínyenc, zenei téren úgynevezett vájtfülű egyén, aki zenei különlegességekre vágyik. Azt szeretnék, hogy hallják azt a slágert, ami minap szólt a rádióból, amire emlékeznek középiskolás vagy egyetemista korukból, amelyik zene szólt azalatt a TikTok-videó alatt, amelyre egy szép lány táncolt, tehát azt a zenét szeretnék, amelyhez valamilyen formában kapcsolódni tudnak. Következtetésképp,

ha a DJ azt akarja, hogy fizessenek neki, és legközelebb is hívják, akkor olyan zenét kell játszania, amit a közönség hallani akar.

A klubok így legtöbbször nem az új zenék premierjeinek helyszínei, ahhoz, hogy egy új zenét (ami később sláger is lehet) lejátsszon egy DJ, az esetek döntő többségében kockáztatnia kell, lehet beválik első hallásra, de lehet, hogy nem. Akkor pedig gyorsan korrigálnia kell a bulit, hamar összeomolhat az a zenei szett, amit addig gondosan felépített. Ráadásul meg kell említeni azt is, hogy hiába ismertebb szélesebb körben egy zene, lehet, hogy a táncparketten nem működik. A legtöbb lemezlovasnak pedig megvannak azok a már jól bevált zenéi, amelyek beindítják a táncparkettet, majd ott is tartják az embereket. Nehéz terep ez a kísérletezésre.

Hogy ez jól van-e így? Egyértelműen nem, hiszen a lemezlovasság is egy művészeti forma, kifejezi magát vele az ember, egy olyan zenei élményt ad a közönségnek, amely révén a nagyérdemű jól érzi magát, ráadásul valami újat is megtapasztalhat.

Viszont újat az átlag lemezlovas (feltéve ha nem egy világsztár) csak úgy tud mutatni, ha a zeneszettje idejének tíz-húsz (ha ügyes, akkor harminc-negyven) százalékába belecsempészi azokat a dallamokat, amelyek rá jellemzőek, amelyek előre mutatnak, amelyek nem annyira ismertek szélesebb körben. Halmozottan igaz ez Székelyföldre, hiszen itt városonként is csak egy maximum két klub szolgálja ki az igényeket, így nincs meg az a lehetőség, hogy a közönség szegregálódjon, azaz mindenki olyan helyre menjen, amely megfelel a zenei ízlésének.

Ha a mainstream zenei világot nézzük, még a sok millió követővel rendelkező világsztár DJ-k is évről-évre szinte ugyanazokat a zenéket játsszák, keveset változtatnak rajta az idő előrehaladtával. Ahogy kicsiben, nagyban is ugyanaz működik, tehát az embereket azzal lehet megfogni, amit ismernek, amire igény van.

Egy elvont zenei stílust játszó DJ is beleépíti azokat a slágerdarabkákat a szettjébe, amitől az egyébként élvezhető, befogadható lesz. És talán ezzel lehet a szerethető és befogadható mellett egyedi is egy lemezlovas.

Persze lehet és kell is újítani, újat mutatni, viszont ha egy DJ figyelmen kívül hagyja, hogy mire vágynak az emberek, és úgy játssza le a kedvenc zenéit, az olyan, mintha figyelmen kívül hagyná, hogy egy autó benzinnel működik, de helyette a sokkal tisztább és környezetkímélőbb vizet töltené az üzemanyagtartályba. Ahogy mondani szokás, ne a játékost utáld, hanem a játékot. 

A szerző újságíró, aki DJ Raymi néven lemezlovas is. 
0 HOZZÁSZÓLÁS
Lépésről lépésre: így lesz a futás szokás
Liget 2025. július 17., csütörtök

Lépésről lépésre: így lesz a futás szokás

A futás az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb mozgásforma, amely szinte bárki számára elérhető, és sosem késő elkezdeni.

Visszatekintő – A nagyvárosok pillanatai
Nagy Lilla 2025. július 17., csütörtök

Visszatekintő – A nagyvárosok pillanatai

Egy város sokféle arcot mutat, attól függően, ki nézi. A Prisma Fotóklub tagjai most újra az utcára mentek, hogy kamerájukon keresztül ne csupán a nagyvárosi látványt, hanem annak lélegzetét és rezdüléseit is megörökítsék. Ez a Visszatekintő.

Fényről énekel az erdő: ahol a tudomány és a népzene találkozik
Nagy Lilla 2025. július 16., szerda

Fényről énekel az erdő: ahol a tudomány és a népzene találkozik

Természet, tudomány és népzene találkozik egy különleges eseményen július 17-én 17 órától a csíkszentmiklósi erdőben. A fény témája köré épülő szabadtéri koncert élményt és felismerést ígér minden érzékszervünknek.

Természetből szőtt csend
Nagy Lilla 2025. július 16., szerda

Természetből szőtt csend

Gyapjú és fa találkozása egy csendes, mégis mély hangú világban – Csomortáni-Gál Judit és férje, László kiállítása a X. Székelyföldi GyógynövényNapon a természetből építkező alkotásokon keresztül mesél hagyományról, életről és belső rendről.

Dobbanó szívek, közös ritmus – 18 éves lett a Dob-Ban Ritmusfesztivál
Nagy Lilla 2025. július 15., kedd

Dobbanó szívek, közös ritmus – 18 éves lett a Dob-Ban Ritmusfesztivál

Hétvégén a Mikó-vár udvara ismét megtelik szívvel-lélekkel játszó művészekkel, workshopokkal, koncertekkel és örömteli zenéléssel. A Dob-Ban Ritmusfesztivál 2025-ben nagykorúvá vált – tizennyolcadik alkalommal hozza Csíkszeredába a világ ritmusait.

Földtől az égig – két gyógynövényes örökség kopjafája mellett
Nagy Lilla 2025. július 14., hétfő

Földtől az égig – két gyógynövényes örökség kopjafája mellett

Két gyógynövényes örökségnek, két életműnek állítottak kopjafát a Székelyföldi GyógynövényNap jubileumán. Szabó György és Macalik Ernő emléke a kertben él tovább – ott, ahol a remény, az áldás és a közösség minden évben újraéled.

Múzeumi sztorik: Szent Brigitta látomásai
Péter Beáta 2025. július 13., vasárnap

Múzeumi sztorik: Szent Brigitta látomásai

A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.

Bach hitének zenei szintézise
Nagy Lilla 2025. július 11., péntek

Bach hitének zenei szintézise

Bach h-moll miséje nem csupán zenemű, hanem spirituális testamentum. A Csíkszeredai Régizene Fesztiválon Steffen Markus Schlandt Bach főművéről tartott előadása segített megérteni e monumentális alkotás mélységeit, történetét és időtlen üzenetét.

Lélegezz könnyebben: sóterápia Székelyudvarhelyen
Liget 2025. július 10., csütörtök

Lélegezz könnyebben: sóterápia Székelyudvarhelyen

Sószoba nyújt hatékony segítséget gyerekeknek és felnőtteknek Székelyudvarhelyen, különösen légúti megbetegedések esetén.

„Eltáncolt negyedszázad”: néptáncmozgalom a Kászoni-medencében
Liget 2025. július 09., szerda

„Eltáncolt negyedszázad”: néptáncmozgalom a Kászoni-medencében

Van egy eldugott község Hargita megyében, ahol a néptánc több évtizede formálja és építi a közösséget, ahol a néptáncmozgalom nemcsak egy kulturális program, hanem hagyomány. Ez a hely Kászon.

Vélemény

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.