avatar
Molnár Rajmond

2022. március 31., 18:45

Baj, ha a DJ mindig ugyanazokat a zenéket játssza?

Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? – tevődik fel a kérdés sok mindenkiben, aki egy kicsit is aktív részese a klubok világának. A kérdésre egyszerű a válasz, de lehet, sok mindenkinek nem evidens.

Hihetetlenül unalmas, nem tud újat mutatni, mindig csak a már unalomig ismételt slágerek, semmi egyediség – csak néhány azok közül, amit sokan a lemezlovasok háta mögött mondanak vagy esetleg szemükre vetnek, egyáltalán nem alaptalanul. Viszont ahhoz, hogy részletibe menően megértsük a jelenséget, mélyebbre kell mennünk.

Először is kezdjük a kendőzetlen valósággal: a DJ-k nagy százaléka azokat a zenéket játssza, amit az emberek hallani akarnak. Ennek igen egyszerű oka van. Mint a legtöbb dolgot a világon, a szórakoztatóipart is a pénz működteti. Egy klubnak a belépőkből befolyó összegből, de leginkább az egy este alatti fogyasztásból lesz bevétele.

A kevesek által ismert és elvont zenék pedig nagy eséllyel nem tartják ott az embereket a táncparketten, ergo nem lesz fogyasztás, így pénz sem.

Eddig egyszerű.

A bulizók többsége azért megy el szórakozni, hogy kieressze a gőzt egy fáradt nap, hét után. Legtöbbjük nem ínyenc, zenei téren úgynevezett vájtfülű egyén, aki zenei különlegességekre vágyik. Azt szeretnék, hogy hallják azt a slágert, ami minap szólt a rádióból, amire emlékeznek középiskolás vagy egyetemista korukból, amelyik zene szólt azalatt a TikTok-videó alatt, amelyre egy szép lány táncolt, tehát azt a zenét szeretnék, amelyhez valamilyen formában kapcsolódni tudnak. Következtetésképp,

ha a DJ azt akarja, hogy fizessenek neki, és legközelebb is hívják, akkor olyan zenét kell játszania, amit a közönség hallani akar.

A klubok így legtöbbször nem az új zenék premierjeinek helyszínei, ahhoz, hogy egy új zenét (ami később sláger is lehet) lejátsszon egy DJ, az esetek döntő többségében kockáztatnia kell, lehet beválik első hallásra, de lehet, hogy nem. Akkor pedig gyorsan korrigálnia kell a bulit, hamar összeomolhat az a zenei szett, amit addig gondosan felépített. Ráadásul meg kell említeni azt is, hogy hiába ismertebb szélesebb körben egy zene, lehet, hogy a táncparketten nem működik. A legtöbb lemezlovasnak pedig megvannak azok a már jól bevált zenéi, amelyek beindítják a táncparkettet, majd ott is tartják az embereket. Nehéz terep ez a kísérletezésre.

Hogy ez jól van-e így? Egyértelműen nem, hiszen a lemezlovasság is egy művészeti forma, kifejezi magát vele az ember, egy olyan zenei élményt ad a közönségnek, amely révén a nagyérdemű jól érzi magát, ráadásul valami újat is megtapasztalhat.

Viszont újat az átlag lemezlovas (feltéve ha nem egy világsztár) csak úgy tud mutatni, ha a zeneszettje idejének tíz-húsz (ha ügyes, akkor harminc-negyven) százalékába belecsempészi azokat a dallamokat, amelyek rá jellemzőek, amelyek előre mutatnak, amelyek nem annyira ismertek szélesebb körben. Halmozottan igaz ez Székelyföldre, hiszen itt városonként is csak egy maximum két klub szolgálja ki az igényeket, így nincs meg az a lehetőség, hogy a közönség szegregálódjon, azaz mindenki olyan helyre menjen, amely megfelel a zenei ízlésének.

Ha a mainstream zenei világot nézzük, még a sok millió követővel rendelkező világsztár DJ-k is évről-évre szinte ugyanazokat a zenéket játsszák, keveset változtatnak rajta az idő előrehaladtával. Ahogy kicsiben, nagyban is ugyanaz működik, tehát az embereket azzal lehet megfogni, amit ismernek, amire igény van.

Egy elvont zenei stílust játszó DJ is beleépíti azokat a slágerdarabkákat a szettjébe, amitől az egyébként élvezhető, befogadható lesz. És talán ezzel lehet a szerethető és befogadható mellett egyedi is egy lemezlovas.

Persze lehet és kell is újítani, újat mutatni, viszont ha egy DJ figyelmen kívül hagyja, hogy mire vágynak az emberek, és úgy játssza le a kedvenc zenéit, az olyan, mintha figyelmen kívül hagyná, hogy egy autó benzinnel működik, de helyette a sokkal tisztább és környezetkímélőbb vizet töltené az üzemanyagtartályba. Ahogy mondani szokás, ne a játékost utáld, hanem a játékot. 

A szerző újságíró, aki DJ Raymi néven lemezlovas is. 
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kezdődik a 16. dráMA
Péter Beáta 2025. szeptember 15., hétfő

Kezdődik a 16. dráMA

Tizenhat előadás, közönségtalálkozók, koncertek, könyvbemutatók és kerekasztal-beszélgetés is várja a közönséget a dráMA kortárs színházi találkozón szeptember 15-21. között. A Tomcsa Sándor Színház rendezvényének mottója ezúttal: Összefüggő sorsvonalak.

A piros erőt, a zöld nyugalmat ad – miről árulkodik a ruhád színe?
Liget 2025. szeptember 11., csütörtök

A piros erőt, a zöld nyugalmat ad – miről árulkodik a ruhád színe?

A színek nemcsak a hangulatunkat és a megjelenésünket tükrözik, hanem üzenetet is hordoznak a külvilág felé.

Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Ilyés Krisztinka 2025. szeptember 10., szerda

Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk

Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.

Három történet az iskola kapujából
Nagy Lilla 2025. szeptember 09., kedd

Három történet az iskola kapujából

Nem egyforma emlékeket őrzünk az iskolakezdésről: van, akiben szorongás maradt, van, akiben a közösség ereje, és van, akiben a felfedezés öröme. Mégis közös bennük, hogy mind megőrizzük az első nap nyomát.

Múzeumi sztorik: hiperinflációs bankjegyek
Péter Beáta 2025. szeptember 07., vasárnap

Múzeumi sztorik: hiperinflációs bankjegyek

A 20. századi gazdaságtörténet meghatározó eseményeinek állítanak emléket a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogatott, a szeptemberi hónap kiemelt tárgyai, a hiperinflációs bankjegyek.

Városálmok a mozi emeletén – amikor egyetemisták képzelete formálja Csíkszeredát
Nagy Lilla 2025. szeptember 05., péntek

Városálmok a mozi emeletén – amikor egyetemisták képzelete formálja Csíkszeredát

Helikopterleszálló Hargitafürdőn, újragondolt vasúti felüljáró, olimpiai falu az erdőszélen – a jövő Csíkszeredáját „mutatják be” bukaresti építészhallgatók. Diplomamunkáik szeptember 14-ig láthatók a Csíki Mozi emeletén.

Tevét, lámát, sőt akár alpakát is simogathatunk Székelyföldön
Liget 2025. szeptember 04., csütörtök

Tevét, lámát, sőt akár alpakát is simogathatunk Székelyföldön

Az állatok közelsége különleges hatással van a gyermekekre: megnyugtat, fejleszti az empátiát és erősíti a kötődési képességet.

Hámor Park: közösségi tér és lovas hagyományok otthona Csíkmadarason
Nagy Lilla 2025. szeptember 01., hétfő

Hámor Park: közösségi tér és lovas hagyományok otthona Csíkmadarason

Ünnepélyes megnyitóval várja a közönséget a csíkmadarasi Hámor Park Lovasturisztikai- és Lógyógyászati Központ. Fotókiállítás, lovasbemutatók, mozgó kovácsműhely és zenés programok teszik teljessé az eseményt, amely ingyenesen látogatható.

Amikor a nyár emlékké válik
Nagy Lilla 2025. augusztus 30., szombat

Amikor a nyár emlékké válik

Lassan őszbe hajlanak a napok, mi pedig négyen visszanézünk: Dömös esőáztatta romjai, Cornwall kőkerítései, Hajdúszoboszló medencéi és Mexikó határa mind olyan pillanatokat nyújtottak, amelyek tovább élnek bennünk a nyár után is.

Csíki fiatalok hangja a nemzetközi színpadon
Nagy Lilla 2025. augusztus 29., péntek

Csíki fiatalok hangja a nemzetközi színpadon

Aranydiplomát nyert, és a legjobb macedón mű előadásáért járó különdíjat is megkapta a Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon. Fábián Attila karnagy mesélt a fiatalokkal megélt élményekről.

Vélemény

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.