Milyen a város, ahol élünk? Henrik Ibsen és Sebestyén Aba is felteszi a kérdést

Henrik Ibsen 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek című drámák után írta meg A nép ellenségét. Azóta eltelt ugyan 138 év, de nem véletlenül kerül be folyton a legnagyobb színházi társulatok repertoárjába vagy éppen egy amerikai filmrendező látószögébe. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta meg a darabot, amely egyéni és társadalmi értékek ütközéséről szól, és ennek ma Marosvásárhelyen is különösen nagy aktualitása van – vallja Sebestyén Aba.

A történet szerint Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki amúgy Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a doktor ellen fordul, aki a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is megpróbál megküzdeni. Épp a Kísértetek című darabjának fogadtatásán felbőszülve írta meg a darabját Henrik Ibsen, aki Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társadalomban a saját ellenségét látta. A nép ellensége című darabban látjuk magunk előtt a hatalom torzulásával szembeszegülő doktort, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.

Nem csak Ibsen azonosult részben saját főszereplőjével, de Sebestyén Aba is nagyon közel érzi magához a megformált szerepet.

Minden szerepem által megpróbálom megtalálni a kapcsolódási pontokat, de ezt talán pont azért osztották rám, mert ő is a végletekig képes kiállni a saját igazságáért. Annyira tiszta az, amit mond, hihetetlen” – vallja be Sebestyén Aba, aki nagyon aktuálisnak látja ma Marosvásárhelyen a darab legfontosabb kérdését: milyen az a város, ahol élünk?

A dráma helyszínéül szolgáló kisváros gyógyforrásai adnak okot a feszültségre, Marosvásárhelynek pedig vegyipari kombinátja van, amely hasonló társadalmi kérdésekre készteti a nézőt. Mint mondja, az előadások sikere talán annak is köszönhető, hogy a Társulat ezzel a darabbal is nyit a közönség felé, akik egyszer csak egy nagy közgyűlésbe csöppennek a dráma révén, és kiállnak Stockmann mellett. „Egyik előadáson egy nyugdíjas néni bele is szólt, hogy hagyják Stockmannt beszélni. Meg vannak szólítva, és aktívan reagálnak a társadalmi értékek mentén feltett kérdésekre” – mondja Sebestyén Aba.

További szerepekben láthatjuk Moldován Orsolyát, Biró Sárát, Robert Szilárdot, Tollas Gábort, Kilyén Lászlót, Galló Ernőt, Bartha László Zsoltot, Ördög Miklós Leventét és Henn Jánost.