Szeress

A kéményseprés nem úri szakma, de nagyon szükséges – állítja a sepsibükszádi Antalka Árpád, aki Székelyföld-szerte gondoskodik az otthonok biztonságáról.

Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.

Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.

Egyre gyakrabban jelennek meg olyan kezdeményezések a székelyudvarhelyi menhely részéről, amelyek a négylábú kisállatok felelős tartását népszerűsítik.

Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.

Egy nagyszerű énekes és a vele teljes összhangban lévő zenészek együttműködéséből csak jó dolgok születhetnek – ennek remek példája Solyom Berni és a mellette álló fiatal csapat.

Torockón március 1-jén temetik el Farsang Dömét, a télűző vigadalomhoz a Duna-Ház MeseZenés családi produkcióval kapcsolódik be. A foglalkozást Kádár Zoltán János vezeti.

A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.

A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállításról tartott előadást Székelyek másként címmel Málnási Levente a Csíki várórák sorozat keretében: tárgyfotókon, történeteken és beszámolókon keresztül mesélt a nagyszabású tárlatról.

Ha február, akkor farsang, ha farsang, akkor fánk, jelmezek és mulatság. A farsangi szokásaink jócskán megváltoztak, de van, ami örök: a maskarák. S hogy éppen mi a „trend”, arról tanítónőket, gyerekeket és tiniket kérdeztünk.