Tamás Dénes a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen, illetve Komollón töltötte gyermekkorát, bevallása szerint a természeti környezet nagyon jelen volt az életében, ami később is sokat számított. Tizennégy éves korában, a rendszerváltás után, 1990-ben került a székelyudvarhelyi tanítóképzőbe, erről az időszakról szól Az élő ház című, 2019 őszén a Kalligram kiadónál megjelent regénye.
Nem mellékes, hogy kisiskolás kora óta fanatikus olvasó. Első novelláját harmincöt éves korában írta, az meg is jelent a Látó folyóiratban. Az írás során nem feltétlenül a társadalom állapota, illetve annak változásai érdeklik – annál inkább az emberi állapot, de ez is filozófiai „fertőzés”. Dénes szerint
meg kell érteni, hogy kik vagyunk mi, mi történik velünk, emberekkel – én elsősorban a saját életemből dolgozom, olyan író vagyok, akinek kell a személyes átélés, a tapasztalat, nem a képzelet és a fikció világában szeretek csatangolni
Néha azonban fikció vegyül az életanyagba is – ennek apropóján jegyzi meg, hogy Az élő ház című regény is így született.
A teljes cikket megtalálják a Liget mellékletben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.