HIRDETÉS
Az Európában található területi autonómiák legkorábban többnyire a második világháborút követően jöttek létre vagy nyerték vissza önállóságukat. Az őshonos közösségek gyakran mire kivívták különleges státusukat, már jelentős nyelvvesztésen mentek keresztül. Az autonómia fogalmának meghatározásai közül kiemelik, hogy az bizonyos értelemben vett önkormányzatiságot jelent, és általában valamilyen etnikai kisebbséghez kapcsolódik. A különleges jogállású autonóm berendezkedés a nemzetiségek számára tartós társadalmi megbékélést szolgálhat – olvasható a cikkben.
A brit koronafüggőség egy sajátos jogi státus, az ezzel bíró területek a brit Koronához tartoznak, de nem részei az Egyesült Királyságnak vagy az Európai Uniónak. Az egyik ilyen terület az Ír-tengeren található Man-sziget, a másik a Normandia partjaihoz közel fekvő Csatorna-szigetek (Guernsey és Jernsey a két, külön kormányzósággal rendelkező fősziget). A gazdaságilag fejlett, a francia partokhoz közeli Guernsey és Jernsey szigetek szintén brit koronafüggőségek.
De szó esik még az önálló skót parlamentről és kormányról, az északi államok mára mintaként emlegetett kisebbségjogi biztosítékairól, valamint az egyetlen magyar autonóm tartományról is.
„A területi autonómiák felvillantott példái azt bizonyítják, hogy létrejöttük gyakran az adott közösség gazdasági erejétől, a terület stratégiai elhelyezkedésétől vagy éppen a pillanatnyi nemzetközi helyzettől függött. Az autonómia gyakran egyfajta jóvátételként is értelmezhető, amely kialakulásának elnyomó politikák ágyaztak meg” – olvasható.
Lapozzák fel tehát a Kilátó március 30-ai lapszámát!
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
