A Szomszédnéni szilvesztere

Péter Beáta 2021. december 31., 16:37

Míg a legtöbb humoristának ilyenkor van a fellépési „idény”, a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tagja, Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs évekkel ezelőtt megfogadta, hogy szilveszterkor nem vállal fellépést. Beszélgetésünkkor az is kiderült, hogy miért, és az is, hogy hogyan emlékeznek vissza korábbi óévbúcsúztatókra, illetve, hol töltenék a legszívesebben a szilveszter estét.

Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs. Nevetni szeretnek szilveszterkor, nem nevettetni •  Fotó: Forrás: Szomszédnéni Produkciós Iroda
galéria
Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs. Nevetni szeretnek szilveszterkor, nem nevettetni Fotó: Forrás: Szomszédnéni Produkciós Iroda

Humoristaként különleges helyzetben vannak, mert szilveszterkor a kollégáik többsége dolgozik, legtöbben két-három fellépést is bevállalnak ilyenkor – mutatott rá Tóth Szabolcs, vagy ahogy sokan emlegetik, TSz. „Mi egyszer vállaltunk el egy szilveszteri fellépést, akkor még nem a Dumaszínháznál, és akkor megfogadtuk, hogy soha többet nem fogunk szilveszterkor fellépni. Ezt azóta is tartjuk, ennek már 15 éve. Úgyhogy az emberek nagy részéhez hasonlóan barátokkal vagyunk és bulizunk.”

Bálint Ferenc, BéFé hozzátette, noha szilveszter estére nagyon könnyű meghívást kapni fellépni, ők mégsem teszik. „Felméri Péter kollégánk is mesélte, hogy

ő már többször szilveszterezett benzinkutaknál, mert egyik szilveszteri buliból ment a másikra, és nem hozta meg a kedvünket, hogy mi is bevállaljunk egy ilyen fellépést.

Meg aztán van az az újévi babona, hogy amit az újév első napján csinálsz, azt fogod egész évben csinálni. És mi úgy döntöttünk, hogy inkább alkoholt fogyasztunk és bulizunk, minthogy dolgozzunk.”

Miért nem dolgoznak szilveszterkor?

Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy milyen lehetett az az évekkel ezelőtti elrettentő szilveszteri fellépés. Mint elmesélték, egy székelyföldi kisvárosban nevettettek. Már maga az utazás kaland volt, váltott buszokkal és sok várakozással, így háromnaposra sikerült a kiruccanás.

Egy vendéglőbe hívtak, mi voltunk az egyik műsorszám. Megérkeztünk délután, de mondták, hogy aki elvinne a szálláshoz, az a szervező és tulajdonos, és éppen nem ér rá. Úgyhogy leültünk kora délután egy asztalhoz, és ott ültünk másnap reggel hat óráig, mert akkor lett vége a bulinak, és akkor ért rá az a valaki, hogy elvigyen a szállásra.

És ebben a rövidke időintervallumban háromszor fel kellett álljunk, kimenni az emberek elé, és előadni valamit húsz percen át – este nyolckor, este tízkor és éjjel kettőkor. És még sör sem volt, csak bor, mert a sör az olyan proli. Én meg nem iszom mást, csak sört. Úgyhogy eléggé kellemetlen volt. Úgy szoktuk mesélni BéFével, hogy azon az egy napon a társulatunk feloszlott, de szerencsére háromszor össze is állt” – elevenítette fel kacagva TSz.

Béfé további részleteket is elárult:

annyira eseménytelen volt az az este, hogy egy adott ponton felfedeztük, hogy a férfi mosdóban mozgásérzékelős a piszoár, és akkor azt játszottuk, hogy ki tud a lehető legközelebb menni a piszoárhoz úgy, hogy ne kapcsoljon be a mozgásérzékelő.

 Azt hiszem, ez sokat elmond az est izgalmairól. És akkor a végén úgy döntöttünk, hogy ha ilyen a szilveszteri parti, akkor mi inkább kihagyjuk.”

Biztos pont volt a kabaré

A régi szilveszteri kabarék is szóba kerültek a beszélgetésünk során. TSz elmondta, még mielőtt a barátokkal kezdett volna járni szilveszterezni, a nagytatájáéknál sokat hallgattak ilyenkor a rádióban kabarét.

Nagytatámnak volt egy hatalmas rádiója, mint a fél szoba, és ott hallgattuk a magyarországi Rádiókabarét, ahol most már mi is fellépünk – milyen furcsasága a sorsnak. Akkor az egy nagyon csodálatos dolog volt.

A nagy részét nem értettem, de nagyon kacagtam azon, ahogy a felnőttek kacagnak. Aztán rémlik az is, hogy Gáspárik Attiláékat sokat hallgattam szilveszterkor, nem tudom, hogy hol, de tudom, hogy a kabaré is egy biztos program volt szilveszterkor.”

BéFé visszaemlékezett, gyermekkorában még nem voltak kereskedelmi tévécsatornák, a közszolgálati televízióban nézték a szilveszteri kabarét, és teljesen le volt nyűgözve attól, hogy milyen fantasztikus dolog ez, hogy valaki kiáll, és olyan dolgokat mond, amin mások nevetnek.

Elképzeltem, hogy milyen jó lenne, ha egyszer majd én is ott lehetnék. És szerencsére vannak álmok, amelyek teljesülnek.

Igaz, akkor még nem tudtam, hogy ez azzal is jár, hogy három napot töltünk egy kisvárosi szilveszteren, és próbálunk nagyon lassan megközelíteni egy piszoárt” – fűzi hozzá fanyar humorral.

Régi szilvesztereket is felevelenítettek •  Fotó: Forrás: Szomszédnéni Produkciós Iroda
Régi szilvesztereket is felevelenítettek Fotó: Forrás: Szomszédnéni Produkciós Iroda

A szilvesztereket a szüleivel töltötte egészen addig, amíg elkerült Kolozsvárra egyetemre. De utána bepótolta azokat az óévbúcsúztatókat is, amelyeket középiskolás korában kihagyott – osztotta meg. „És pont emiatt, hogy bepótoltam, nagyon kevés emlékem van ezekről az estékről. Nagyon sokszor arra ébredtem, hogy valahol egy faházban a Hargitán épp fázom, mert egy idő után valaki elfelejtett rakni a tűzre. És a másik emlék, hogy másnap reggel bármelyik flakont húztam meg víz reményében, pálinka volt benne, és az szörnyű érzés.”

Tea is volt szilveszter este – hangsúlyozta TSz. Csak kiderült, hogy abban sütötték a krumplit, és az sem volt kellemes, amikor ebbe a „teába” belekortyolt – teszi hozzá kacagva.

Az első szülőktől külön töltött szilveszteremre nem emlékszem, de lehet, hogy okkal. De volt egy szilveszter, ami emlékezetes volt. Én szerveztem nagymamámnál Csíksomlyón a barátaimnak, és van egy előszoba a házban, amely tele volt muskátlikkal. Nem véletlenül mondom, hogy volt,

mert valakinek sikerült nyitva hagynia az ajtót, és barna kórók lettek a muskátlikból, megfagytak szerencsétlenek. Utána nem engedték, meg, hogy bármilyen bulit szervezzek ott.”

Thaiföldön vagy az űrben

Kérdésemre, hogy hol töltenék a szilvesztert szívesen, TSz kifejtette, noha lehet, hogy megölné a szilveszter hangulatát, mert hozzá vannak szokva, hogy olyankor ki kell menni a hóba, hideg van és fáznak, de egyszer kipróbálná valahol melegebb éghajlaton, például Thaiföldön. BéFé a Nemzetközi Űrállomáson töltene el egy szilvesztert. „Csak az nagyon gyorsan kering a Föld körül, és gyorsan követnék egymást a himnuszok, amire fel kell állni, talán jobban tenném, ha le sem ülnék, mert nagyon intenzív lenne.

Amúgy nagyon jól látszanának a tűzijátékok onnan” – bólogatott. „És lehet, hogy ott is hideg van, és tudnál ott is fázni” – bólintott TSz is.

S hogy babonások-e a humortársulat tagjai? Nem, nincsenek szilveszteri babonáik – válaszolják. „Gyermekkoromban nagy kísértések voltak a babonára, egyet konkrétan feltörtem, megfejtettem, és nagyon meg is haragudtak a család tagjai.

A hagymanaptárról lerántottam a leplet, hogy igazából az a hagymacikk lesz nedves, amelyiken nem marad rajta a hártya.

Viszont belém neveltek ilyeneket, hogy újév napján nem szabad nővel találkozni, csak férfival. Ha mentem valahová elsején, és nővel találkoztam, akkor ijesztő volt egy kicsit. Viszont bulikban, ahol felébredtem egy szobában, ahol aludtak tizenhatan, fele fiú volt, fele lány, akkor nehéz volt eldönteni, hogy kivel találkoztam először” – morfondírozott TéeSz.

Szerencsére vannak álmok, amelyek teljesülnek - vélik •  Fotó: Forrás: Szomszédnéni Produkciós Iroda
Szerencsére vannak álmok, amelyek teljesülnek - vélik Fotó: Forrás: Szomszédnéni Produkciós Iroda

Az újévi fogadalmak is szóba kerültek.

Rájöttem, hogy ezek nem működnek, ezért évek óta nem fogadok meg semmit, mert csak rosszul érezném magam, amikor megszegem két nap múlva”

– hangsúlyozta BéFé. TSz éveken keresztül tett újévi fogadalmat, de aztán olvasott egy cikket, hogy az év legdepressziósabb napja január 27-e, mert akkorra az emberek nagy része megszegi a fogadalmát, és ettől kudarcélménye van – mesélte. „És akkor éreztem, hogy nekem is, és hát minek okozzak magamnak depressziót. Jó dolog ez a fogadalom, de most újabban egyszerűbb fogadalmakat teszek, például, hogy nem lesz szakállam, tavaly január másodikán levágtam, és teljesítettem is ezzel a fogadalmamat. De nagyon tetszett egy csíkszeredai barátomnak a fogadalma, hogy egész évben minden héten legalább egyszer eszik halat. És betartotta. Azt mondta, nem volt könnyű, de az volt a szerencséje, hogy szereti a halat. Erre biztatom az olvasókat is, hogy egyszerű, betartható fogadalmaik legyenek.”

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.