András Hajnalka: szeretetnyelve a varrás

A két és fél éves Hanga már óvodás, a kilenchónapos Zselyke gyakran édesanyja hátán a hordozóban alszik, vagy a varrógép mellett a pihenőszékből szemléli a világot. Nyugodt baba – mondja büszkén Hajnalka –, így nyugodt szívvel dolgozhat ő is. András Hajnalka 2015-ben kezdett kutyakabátokat varrni, nemrégiben pedig a kínálat kutyanyakörvvel és egyéb kiegészítőkkel bővült, de találkozásunkkor büszkén és lelkesen újságolja: napokon belül piacra dobja új, egyedi fejlesztésű termékeit, amelyek immár a gyerekeket szólítják meg. De hosszasan kereste saját útját Hajnalka, amíg megtalálta azt a mindennapjait kitöltő munkát, amit teljes szívvel végez.

„Én mindig sodródtam másokkal, soha nem tudtam igazán, hogy merre haladjak. Korábban adminisztratív munkakörben dolgoztam, de belefáradtam, néhány év után azt éreztem, hogy kiégtem, nem éreztem teljesnek magam. Tudtam, hogy valami hiányzik, de nem tudtam, hogy mi az.

Nagymamám, keresztanyám varrónő, tehát nem áll tőlem ez a világ távol, bár sosem varrtam, de elkezdtem tanulni. Elvégeztem egy tanfolyamot is, de autodidakta módon is sok mindent megtanultam,  közben már azt is láttam magam előtt, hogy nekem egy varróműhelyem lesz. A varrás szerelem volt első perctől, és ez a szerelem tulajdonképpen a kutyák iránti szeretetem és a varrás iránti érdeklődésemnek az ötvözete” – meséli csupa mosollyal az arcán Hajnalka.

Hogy aztán kutyakabátok varrásába kezdett, azt tulajdonképpen saját bichon kiskutyájának, Kirának köszönheti. Az első kiskabát neki készült, de a környezete biztatására újabb és újabb, szebbnél szebb kutyakabátok kerültek ki a keze alól. „Az ötletek ihletszerűen jöttek és jönnek a mai napig. Érzem azt, hogy végre a Jóisten is mellettem van, segít és jó úton vagyok. Ez az én világom. Ez az, amivel tudok adni magamból az embereknek,

szívvel-lélekkel és teljes odaadással csinálok valamit, amivel mosolyt csalok az emberek arcára. Ez nekem nagy boldogság. Azt is mondhatnám, hogy számomra a varrás csak egy kulcs, egy eszköz a szeretet közvetítésére” – magyarázza a gyergyószentmiklósi származású, Csíkszeredában élő kétgyermekes édesanya.

Azt mondja, szerencsés és hálás. Szerencsés, hogy megtalálta a saját útját, és tudja, hogy bármilyen nehézségek is gördülnek útjába, abból csak tanulni tud, hiszen a nehézségek rávezetik arra, hogy lépnie, változtatnia kell. Hálás a sok biztatásért, a jó szóért, a férjétől érkező támogatásért.

Egyszerűen nehéz betelni azzal a világgal, amit a varrás nyitott meg számára – magyarázza lelkesen.

Hajnalka varróműhelyében teljesen vízhatlan anyagból készülnek a kutyakabátok. Nem csak szépek, hanem praktikusak is, megvédik a házi kedvenceket az esőtől, hótól, hidegtől, sőt készítőjük igény esetén a kis tulajdonos nevét is belehímezi. Általában a kutyusok menekülnek a kabáttól – mondja nevetve, de ha rajtuk van, akkor már jól érzik magukat benne. A modell egyszerű, hason és nyakon tépőzárral van ellátva a bélelt kiskabát, hogy minél egyszerűbben lehessen rájuk adni. Újdonság, hogy a kabát mellé immár készül póráz, nyakörv és nyakörves kutyakendő is. Mondanom sem kell, hogy igényes, mutatós darabok.

„Csíkszeredában sokak házi kedvence a kutya, állatszeretők az emberek, én meg is értem őket, hiszen a kutyák is rengeteg szeretetet adnak. Eleinte azt hittem, nem lesz ezekre igény, mert nagyon sok a hasonló tucatáru, de rájöttem, hogy szettben még érdekesebb. A kutyakabát varrása szezonális, ezért éreztem, hogy kell még valami. És kiket szeretek a legjobban? A gyerekeket és a kutyákat. Nem is kérdés, hogy a következő tervem már a gyerekeket célozza meg” – árulja el a nagy titkot. Épp a napokban készültek el a kisgyerekeknek szóló meglepetései a Fény Varróműhelyben.

„Minden gyermek egy fénysugár, tapasztalom és látom, hogy mennyire beragyogják az életünket. Egy játékkonyha kiegészítő szettet varrtam, ami egy kis kötényből, kesztyűből, bevásárlószatyorból és egy kiskanálból áll. A lányom is szeret főzőcskézni a játékkonyhájában, de nekem is szívesen segít, tudom, a gyerekek örülni fognak ennek a szettnek. Emellett egy kis, saját tervezésű gyerekhátizsák is készül, amit óvodás kortól egészen tinédzser korig lehet használni az anyagválasztás függvényében. Ez egy kerek forma, és azért döntöttem a kör mellett, mert azt a teljességet akartam kifejezni, amit a gyermekek hoznak az életünkbe” – mondja Hajnal, miközben bevallja, úgy érzi, jó úton halad. Megtanulta, hogy ha valamit akar, látnia kell a célt maga előtt, hinnie kell magában, és akkor útközben a megoldás is megérkezik majd. Minden a helyére kerül, csak csinálni és hinni kell benne – mondja.