Fűteni, de mivel? Módszerek és költségek melegítésre

Néhány évtizeddel ezelőtt még kivételnek számított az a háztartás, amelyet lecsatlakoztattak a városi távhőhálózatról, és saját hőközpontot szereltek be, ma viszont már számtalan fűtési módszer közül válogathatnak a tulajdonosok attól függően, hogy milyen típusú és felszereltségű ingatlanban élnek, illetve mennyi befektetett időt, energiát és pénzt szánnak a fűtésre. Imre Tibor épületgépész-mérnök, tervező elmondása szerint ha az energiaforrások piaci értékét nézzük, a fafűtéses módszerek a legolcsóbbak, ezeket követik a gázkazánok, a legtöbb pénzbe pedig a villamosenergiával működő fűtőberendezések kerülnek.

A fa ára a fajta és a nedvességtartalom függvényében változik, de egy köbméter bükkfa körülbelül 570 lejbe kerül. A gáz kilowattóránkénti ára 0,136 lej, míg a villamosenergia esetében 0,458 lej, tehát árammal fűteni körülbelül háromszor annyiba kerül, mint gázzal melegíteni ki ugyanazt a lakást.

Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy a hatásfok egyenesen arányos az árral, azaz a drágább energiaforrással működő berendezések hatékonyabban melegítik ki az ingatlant.

Imre Tibor a magánházakban fabrikettel vagy gázzal működő központi fűtést ajánlja, a fafűtéses módszert pedig akkor javasolja, ha van egy külön helyiség, ahová el lehet helyezni a kazánt, ebben az esetben viszont a fa felhasogatása plusz idő- és energiabefektetést igényel. Új építésű ház esetében annak érdemes a fatüzelést választania, akinek fontos szempont a költségcsökkentés, esetleg ha a piaci átlagárnál olcsóbban jut jó minőségű tűzifához, vagy elzárkózik a földgáz használatától, illetve a lakóhelyén nincs földgáz.

A tömbházakban lakóknak már kevesebb lehetőségük van megválasztani a fűtési módszert, hiszen eleve kisebb terek állnak a rendelkezésükre. Imre Tibor ebben az esetben elsősorban a gázzal működő egyéni fűtést ajánlja. Ugyan tömbházlakásban is lehetséges fával vagy fabrikettel működő központi fűtés beszerelésére, de ilyenkor is számolni kell azzal, hogy a kazánnak külön helyiség kell, illetve a lépcsőházakban a faanyag tárolása, valamint a keletkezett szén és hamu elhordása is ritkán megoldható, a kémény kiépítéséről már nem is beszélve.

Egy másik megoldás lehet mind a magánházak, mind a tömbházlakások esetében a padlófűtés beszerelése, ezzel kapcsolatban két típus közül választhatunk. A vízkeringési padlófűtés beszerelése több pénzbe kerül, de kisebbek az üzemeltetési költségei, míg elektromos padlófűtés olcsóbban kivitelezhető, de ezt követően többet kell rá költenünk.

Egyre elterjedtebbek térségünkben is az infrapanelek, amelyek elektromágneses sugárzás révén melegítenek, de igen népszerűek a napelemes módszerek is.

Olvassák el a Látótér témába vágó cikkét, és egyéb alternatív megoldásokat is megismerhetnek, ami a lakások fűtését illeti.