Hogyan lesz turkálós harisnyából terápia?

Már lánykorában is szeretett horgolni, varrni Both Piroska, valamivel mindig dolgozott, kézimunkázott. Édesapja is szívesen barkácsolt, ezermesterként tartották számon, tőle örökölte a kézműveskedés iránti szeretetet, majd ez tovább vándorolt a családban – fia kovácsoltvas dísztárgyakat készít.

Piroska egy ideig virágüzletben is dolgozott, nagyon szerette, de mint mondja, az élet úgy hozta, hogy nem sikerült tovább virágkötőként munkálkodnia. „Aztán az ember csak megtalálja a saját útját.

Elkészítettem az első orchideát, olyan lett, amilyen, de tetszett. Próbáltam egy másabbat, majd megint másabbat. Lassanként fejlesztgettem magam, ennek már negyedik éve” – magyarázza, miközben a drótokra szorosan rácsavarja a harisnyát. A különböző színű alapanyagokat turkálóból szerzi be, a fehér harisnya a legmegfelelőbb. Az is jó, ha barnát talál, mert azt tojásfestékkel meg tudja festeni. Rámutat, minél vékonyabb a harisnya, annál szebb lesz a virág, igénybe is veszi a kezet, mert feszes kell legyen a dróton, de érdekes módon, bárhogy feszíti, nem fut fel a szem rajta.

Ma már egész nagy virágkompozíciókat készít, látszik, hogy ki van találva minden részlete. Noha Magyarországról tudna beszerezni harisnyavirág-kellékeket, az túl költséges lenne, így a bibétől kezdve a szirmon keresztül a szárig mindent ő bütyköl meg. Festi, pöttyözi a szirmokat, hajlítja a szárat, az aljára pedig saját kezűleg szedett mohát tesz. „Nagyon szeretem csinálni, amikor nekiülök s dolgozok, olyan jó, rendesen megpihenek. Komplett kikapcsolom magam, egyfajta meditáció. Három hónapig még visszajártam a volt munkahelyemre, próbára tettem magam, de mindig ezek a virágok jártak az eszemben, mihelyt volt időm, ötleteket kerestem. Két egyformát nem lehet csinálni, mindenik egyedi darab. Ez is a szép benne.”

Közben elkészülnek a szirmok, ezeket a szárhoz erősíti. Kiderül,

néhány óra alatt el tud készíteni egy egész kompozíciót.

A harisnyavirág-készítés mellett mindig kipróbál új dolgokat is, készített már selyemvirágot, székelyruhába „öltöztetett” köszöntőpoharakat, ünnepek előtt különböző dekorációkat. A Youtube-ról inspirálódik, aztán a többit a fantáziájára bízza. „Amikor annyira fejlődtem a harisnyavirág-készítésben, gondoltam, próbáljuk meg, tegyük ki a Facebookra, hátha megtetszik valakinek. Kitettük és nagyon sok lájkot, gratulációt kaptam. Ez nekem mind jó volt, éreztem, hogy én is vagyok valaki, mert mindig olyan lenyomottnak éreztem magam. Kezdtek jönni a rendelések, és amikor az első virágomat elvitték, nagyon boldog voltam” – osztotta meg velünk Piroska. Időközben kiváltotta az egyéni vállalkozói engedélyt is, így el is tudja adni az alkotásait. Készül a piacra is kimenni a portékákkal, csak még bátorságot kell nyerjen hozzá.

„Teltek az évek, csináltam a harisnyavirágokat, jöttek a kicsengetések, esküvők, ilyen-olyan névnapi alkalmak és egyre többen rendeltek tőlem. Olyan is volt, hogy azt kellett mondjam a családomnak, vegyék úgy, hogy én ma nem vagyok itthon, annyi volt a rendelés, meg kellett csináljam. Volt, aki öt virágot rendelt bizonyos dátumra. Kezdtem készíteni a köszöntőpoharakat esküvőkre. Kitaláltam, hogy fel kéne öltöztessem székelyruhába a poharakat és az üveget. Ezzel olyan sikert arattam, hogy bizonyos időszakban nem győztem csinálni, tavaly a februári hónap csúcs volt ilyen szempontból” – mesélte, miközben felragasztotta a bibét az elkészült virágszirmok közé.

Mint mondta, besegít az Ólommadárban, de otthon, mikor annyi ideje van, nekifog harisnyából vagy éppen selyemszalagból virágokat készíteni. Kértek már tőle menyasszonyi csokrot, és ötven éves kortárstalálkozóra 51 szál harisnyarózsából álló kosarat.

„Nem nehéz elengedni egy-egy alkotást, mert látom, hogy mennyire örvendenek neki. Ezzel én is biztatást kapok, hogy még s még szebbet készítsek. Amikor elkezdtem a harisnyavirágokat készíteni, aki egyszer ismerős volt, mindenkinek adtam ajándékba. Nem tudom a Jóistennek eléggé megköszönni, hogy megadta nekem ezt az elfoglaltságot. Mert