Nagy-Magyarország-park: történelmi játszótér a Bakonyban

Várpalotától nem egészen tíz kilométerre tágra nyitott kapu fogadja a látogatót. Rajta a klasszikus magyar szimbólumrendszer ismert elemei, mellette őrbódé, akár egy országhatáron.

Nem a Bakony Köztársaság bejáratát jelzi, hanem a négy hektáron elterülő Nagy-Magyarország park kezdetét.

Kissé beljebb már országhatárral is találkozhatunk, virágösvény – Kárpát-medencei illat- és virágút – rajzolja ki a Trianon előtti Magyarország körvonalait. Benne emlékműpark, a hét „vidéki emlékmű” – így nevezték az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával felállított emlékműveket – hiteles kicsinyített másolatai. Köztük az Árpád-szoborként ismert brassói – az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás kori harcos Árpádként vonult be a köztudatba. A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel a Cenken, majd 1913. szeptember 27-én két besszarábiai személy felrobbantotta. A szobor akkor még nem dőlt le, csak megrongálódott, az első nagyobb havazás azonban már ugyanazon év decemberében ledöntötte. Darabjai a brassói Történeti Múzeumban megtalálhatók. Talán…

Az eredeti emlékművek közül már csak három áll, a többit a húszas években tüntették el a Trianon utáni új országgazdák. Az egyetlen megmaradt külhoni emlékmű a Belgrád közeli Zimonyban magasodik, de 1924-ben arról is eltávolítottak minden magyar szimbólumot. A pannonhalmi és az ópusztaszeri természetesen áll, előbbi megváltoztatott formában, utóbbit 1998-ban újították fel. A park munkatársai szerint kevesen ismerik, illetve ismerik fel az emlékműveket, de valamennyi mellett alapinformációkat szolgáltató felirat segít az eligazodásban.

Az emlékművek másolatai nemcsak a millennium jelképei, hanem az elsősorban Erdélyre jellemző – persze a többi utódállamban is általánosnak mondható – szoborrombolás emlékei. Egykoron például csak Kossuth-szoborból 130 állt Erdélyben és a Partiumban, közülük ma egyetlen egy Nagyszalontán.

A Bakony lábánál elterülő helyet természetesen nem a parkalapítók fedezték fel. Mindig is kiváló vadászterület volt, erre utal a Királyszállás név is, bár a történészek szerint inkább csak legenda, hogy maga Mátyás király is errefelé vadászott volna valaha, más főúri méltóságok azonban bizonyítottan igen. A múlt század harmincas éveiben Gömbös Gyula miniszterelnök két kormányülést is tartott a Mátyás korában épített vadászház utódjában, a szocializmus idején pedig munkásszállásként szolgáltak az épületek, erdőmunkásokat, bányászokat is családjaikat helyezték el itt.
Sokáig arra haladt el a népszerű Kéktúra útvonala, s ha ma már kissé távolabb is húzódik a természetjáró túra ösvénye, a Bakony őserdejének is tartott Burok-völgy iránt érdeklődőknek mindenképpen útjukba kerül a park. A kéktúrázókat meg értékes talizmánnak számító különleges pecsétekkel igyekeznek vonzani a parkosok.

A park létrejötte nem független Magyarország egyetlen, kizárólag Trianon témájával foglalkozó múzeumának működésétől. Az alapító, dr. Szabó Pál Csaba történész szegedi egyetemi katedráját feladva áldozza minden energiáját az ügyre, és félig tréfásan mondja: „Nem pusztán múzeum vagyunk, hanem jövőkutató intézet is. A Trianon Múzeum emlékezetpolitikai küldetése ugyanis teljes mértékben jelen idejű. Azt tartjuk, csak úgy lehet érvényes önértelmezéseket adni a Kárpát-medencében, ha jelen időben találkozik az összes identitást és közösséget erősítő múltbéli összefüggés és jövőbeni lehetőség.”

A Nagy-Magyarország sem csak múltba révedés, hanem innovatív, több szempontot összefogó emlékezésrendszer megtestesülése.

Szabó Pál Csaba szerint meg kell újítani a Kárpát-medencei magyar történetre vonatkozó képet, azokat a víziókat, történeteket és közhelyeket, amelyeket használunk. Mindezt kikezdhetetlen, korszerű eszközök alkalmazásával.

A múzeumalapító már évtizedek óta ismerte a területét történelmét, ismerte azt a székesfehérvári házaspárt is, akik a rendszerváltás után megvásárolták, és a környék egyik kedvelt esküvői helyszínévé varázsolták a királyszállási szabadidőparknak nevezett területet. Szabó Pál Csaba az intézmény tematizáló tevékenységének kiteljesítéséhez ítélte tökéletes helyszínnek. Azt tartotta, ha a múzeumot kiviszik a Bakony egyik legszebb pontjára, ahol természetvédelmi, turisztikai, kültéri múzeumi eszközökkel tudnak élni, meg tudják duplázni a múzeum által felmutatott erőt.

„Mindenki érezte a hely árasztotta emelkedett hangulatot. A terület ugyanakkor különleges mikroklímával is rendelkezik, és nemcsak szimbolikus értelemben.

A több kilátási pont és nyugalom közösségi birtokba vételének helye, amit kulturális emlékezetpolitikai fejlesztésekkel, különböző kamaraintézmények – kalandpark, szabadtéri színház – létrehozásával kívánunk erősíteni, miközben mindennél fontosabbnak tartjuk a centrális erő megőrzését. Meggyőződésem, hogy Királyszállás lehet a emlékezetpolitikai fejlesztések legmagasabb elérhető pontja” – mondja Szabó Pál Csaba.

Három éve vásárolták meg a területet, azóta folyamatos építgetés-szépítgetés zajlik. A történelmi múltra visszatekintő vadászház Erdély nevét viseli, abban működik a a Kárpátia étterem, és a szálláskomplexum recepciója is. Ott, illetve a négy önálló vendégházban (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház) és a közeli Hétházpusztán lévő Őrvidék Házban és Nedecvidék Házban 90 vendég fogadására alkalmas, különböző komfortfokozatú szobák állnak rendelkezésre. A park elkülönített részén, a védett közösségi területtel rendelkező Kárpátia Kemping lakókocsiparkjában és sátraiban nyáron további 40-60 fő elhelyezése biztosított, remek hely táborozásra.

Amikor 2020-ban elkezdődött a Trianon-múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-kastély felújítása, létrehozták a parkban a Magyar Kálvária elnevezésű kiállítóhelyet, benne az Elpusztíthatatlan című, hangsúlyosan az otthonukból elüldözött „vagonlakók” történetére fókuszáló kiállítással. A tavaly szeptemberben eredetileg ideiglenes jelleggel megnyitott fiókmúzeum kínálata iránt sokan érdeklődtek a járványkorlátozások bevezetéséig. Ezért aztán az intézmény vezetői úgy döntöttek, állandósítják a kiállítóteret, de megváltoztatott tartalommal, ingyenesen látogatható Nagy-Magyarország kiállítással, amely az elcsatolt területeken lévő városokra, emlékekre hívja fel a figyelmet.

Ezt a célt szolgálják a tervezett rendezvények is. Az összetartozás napján rendezendő Második Ezerév elnevezésű összművészeti és gasztronómiai fesztivál révén nemcsak az évforduló emléke előtt kívánnak adózni, hanem Trianon következményeinek túlhaladása mellett is igyekeznek érvelni. Hasonlóképpen az augusztus 20-án rajtoló, több napos Kárpát-medencei bor- és népművészeti fesztivál, de a gasztronómiai élményekkel is társított táncházak is. Innen már csak egy ugrás kipróbálni a Kárpátia étterem kínálatát, a Nemfelejtünk erdei falatozónál pedig hétvégenként máris sorállásra kell számítani.

Az elcsatolt terültek gasztronómiai hagyományait felelevenítő magyaros ízvilágú ételek mellett többek között Hargita Gyöngye ásványvizek, Csíki és Zirci Apátsági Sörök, valamint Kárpát-medencei történelmi magyar borok révén igyekeznek közelebb hozni a nemzetegyesítést.

2021 októberétől pedig már kompromisszumok nélküli, 21. századi intézménnyel lehet találkozni a Trianon Múzeumot befogadó várpalotai Zichy-kastélyban. A trianoni tragédia megértését egyedülálló, drámai útvonal segíti megújított, látványos kiállításokkal. Mindjárt az elején például egy 1919-es, szimbolikus közép-európai pályaudvaron találja magát az ember közép-európai nyelvi kavalkáddal, katonai vezényszavakkal, gőzmozdonyhangokkal, menekültek sírásával. Ebből a drámai keretből másfél órán nem „engedik ki” a látogatót, és garantálják, hogy más tudás- és lélekállapotban lép majd ki a múzeum ajtaján. Külhoni magyarok számára ingyenesen.

Királyszálláson négy hektáron különleges világ terül el, amelynek hangulata óhatatlanul hatása alá vonja a látogatót. Akit amúgy is foglalkoztat a Trianon-emlékezet, egyértelműen, de azt is, aki eredendően csak természetközeli élményre vágyva látogatott el oda. Bár az utóbbi kategória tagjai is kapaszkodjanak, ha változatlanul meg akarnak maradni a nemzeti emlékezéstudattól mentes „senkiföldjén”.