Bandukolok az utcákon, kopognak a kockakövek tétova lépteim alatt. Szombat van, mégis minden oly kihalt. Furcsa érzés így látni az örökkön forrongó zajos várost. Pőrén, önmagába zuhanva. Itt-ott állólámpák égnek, néhány kirakat is világít. Vigyázva lépdelek, szokom a csendet, a városnak ezt a másik arcát. Mintha egy film díszletei között járkálnék. A szabadságról merengek. Arról a bizonyos belsőről, ami belülről melenget, és szárnyakat ad... De most semmi melegséget nem érzek, fázósan összehúzom magamon a kabátot, meglegyint valami nyirkos, bőröm alá kúszó félelem. Istenem, hogy megforgatják az embert az évek, más álmok, célok, színváltozások!* Öreg templomunkhoz érek, felballagok a lépcsőkön, visznek a lábaim... Benyitok nyikorgó, nehéz kapuján. Szinte meg sem lepődöm, kitárul. Mit keresek én itt? Talán valami fogódzót, erőtlenségem oldandó? Benn félhomály van, s – mintegy isteni kegyelemből – lágy orgonaszó, Bach muzsika szól. Leroskadok egy padra, zsibbadtan hallgatom. Érzem, ahogyan árad, lüktet, szétomlik bennem, minden apró kis sejtemet átjárja. Elringat, átitat, megemel. Óóóh, bárcsak megőrizhetném ízét a számban, bárcsak tovább vihetném... Ha itt egyszer színét hagyja minden, és elszürkül körülöttünk a tájék; csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk... Atyaég, jól elrévedtem! Vajon hány perc telt el? Tán órák? Hetek? Most már tényleg mennem kell. Szinte légtelen suhanok hazafelé. Van otthon könyv elég – gondolom, majd felolvasunk... Kaffka Margit jut eszembe, az ő lázadó, dacos csakazértis-szabadsága. Bő száz év telt el a halála óta! Nagyot változott a világ. Vagy – bizonyos értelemben – mégsem? Az azóta való emberek többet tanultak, tudnak minden tudományból, mégsem lettünk sokkal okosabbak? Az új vírus ugyanúgy szedi áldozatait, mint anno a spanyolnátha a nagy háború végén... S tán ma nem félünk vágyainktól, a szabadság őrületétől? Nem érezzük ugyanúgy, hogy a körülmények rabságában vergődünk e kiveszett vagy begubózott napok szürke mélyén, a lelkünk(...) titkos redője mögött? Tán ma nem oly kába a ritmusunk – legalábbis e városkában, s nem oly fásultak imáink, mint száz évvel ezelőtt? Hogy megússzuk, hogy átvészeljük, hogy túléljük?! A karantént.
Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc grafikus, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja.
Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.
Egy költő és egy író. Társak az életben, társak az alkotásban. A Sepsiszentgyörgyön élő házaspárral az alkotói energiák találkozásáról, a sepsiszentgyörgyi otthonról, a kárpátaljai látogatásokról, és megismerkedésük történetéről beszélgettünk.
Másfél éves előkészítő munka eredményeként született meg az a társasjáték, amely az önkéntességet és a társadalmi felelősségvállalást kívánja népszerűsíteni a fiatalok körében.
Különböző tévéműsorok által ismerhettük meg, sokunk könyvespolcán ott vannak az általa jegyzet szakácskönyvek, az elmúlt években nyomon követhettük, hogyan alakítja ki az Őrségben a konyhakertjét, újabban pedig saját kozmetikai termékeit is piacra dobta.
A világ egyik leghíresebb fesztiváljának számít a velencei karnevál, amely Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és Húshagyókedden ér véget. Idén fotós kollégánk, Borbély Fanni is részt vett az eseményen, fotóin mutatjuk a színes kavalkádot.
Nagy Botond marosvásárhelyi fotós India, az emberiség bölcsője című egyéni kiállítását nyitották meg február 4-én, vasárnap a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállító termében. A fotóst élményeiről kérdeztük.
Egy hónapot töltött önkéntes munkával India legészakibb régiójában, Ladakban Konnát Árpád régésztechnikus. A kovásznai születésű szakember a fürdőváros művelődési házában tartott előadást a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain megtett utazásról.
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A szakember az afrikai országban szerzett élményeiről tartott vetítettképes előadást.
Dóczy Balázs, a világ 27 hivatásos LEGO-építőmesterének egyike mesélt a sepsiszentgyörgyieknek arról, hogyan jutott el a gyerekkori játéktól az egyedi makettekig és hogyan jött létre a Lánchíd kőoroszlánjának LEGO-mása.
Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? ...
Mit hagytál itt te, nyár? És hát itt vagy, te ősz!
Miért ilyen nehezített ez a viszony? Az anyósviccek mennyisége is érzékelteti e kapcsolat kínosságát. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.