avatar
Horváth Ildikó

2020. március 20., 17:12

Színek és hangok az éjszakában

Bandukolok az utcákon, kopognak a kockakövek tétova lépteim alatt. Szombat van, mégis minden oly kihalt. Furcsa érzés így látni az örökkön forrongó zajos várost. Pőrén, önmagába zuhanva. Itt-ott állólámpák égnek, néhány kirakat is világít. Vigyázva lépdelek, szokom a csendet, a városnak ezt a másik arcát. Mintha egy film díszletei között járkálnék. A szabadságról merengek. Arról a bizonyos belsőről, ami belülről melenget, és szárnyakat ad... De most semmi melegséget nem érzek, fázósan összehúzom magamon a kabátot, meglegyint valami nyirkos, bőröm alá kúszó félelem. Istenem, hogy megforgatják az embert az évek, más álmok, célok, színváltozások!*  Öreg templomunkhoz érek, felballagok a lépcsőkön, visznek a lábaim... Benyitok nyikorgó, nehéz kapuján. Szinte meg sem lepődöm, kitárul. Mit keresek én itt? Talán valami fogódzót, erőtlenségem oldandó? Benn félhomály van, s – mintegy isteni kegyelemből – lágy orgonaszó, Bach muzsika szól. Leroskadok egy padra, zsibbadtan hallgatom. Érzem, ahogyan árad, lüktet, szétomlik bennem, minden apró kis sejtemet átjárja. Elringat, átitat, megemel. Óóóh, bárcsak megőrizhetném ízét a számban, bárcsak tovább vihetném...  Ha itt egyszer színét hagyja minden, és elszürkül körülöttünk a tájék; csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk... Atyaég, jól elrévedtem! Vajon hány perc telt el? Tán órák? Hetek? Most már tényleg mennem kell. Szinte légtelen suhanok hazafelé. Van otthon könyv elég – gondolom, majd felolvasunk... Kaffka Margit jut eszembe, az ő lázadó, dacos csakazértis-szabadsága. Bő száz év telt el a halála óta! Nagyot változott a világ. Vagy – bizonyos értelemben – mégsem? Az azóta való emberek többet tanultak, tudnak minden tudományból, mégsem lettünk sokkal okosabbak? Az új vírus ugyanúgy szedi áldozatait, mint anno a spanyolnátha a nagy háború végén... S tán ma nem félünk vágyainktól, a szabadság őrületétől? Nem érezzük ugyanúgy, hogy a körülmények rabságában vergődünk e kiveszett vagy begubózott napok szürke mélyén, a lelkünk(...) titkos redője mögött? Tán ma nem oly kába a ritmusunk – legalábbis e városkában, s nem oly fásultak imáink, mint száz évvel ezelőtt? Hogy megússzuk, hogy átvészeljük, hogy túléljük?! A karantént.

*a dőlt betűs részek Kaffka Margit Színek és évek c. regényéből valók
0 HOZZÁSZÓLÁS
Gólyabálok ideje: életre szóló élményt nyújtani
Ilyés Krisztinka 2024. október 18., péntek

Gólyabálok ideje: életre szóló élményt nyújtani

Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.

Az irodalom néhány megszállott rajongó szórakozása
Ilyés Krisztinka 2024. október 06., vasárnap

Az irodalom néhány megszállott rajongó szórakozása

Mit gondol az író a szerkesztői munkáról, és mit gondol az olvasó a könyvén szereplő szerzőről? Nagy Koppány Zsolttal A remegő kezű órásmester című legújabb kötete kapcsán a könyvek kilátástalan sorsáról és az olvasói igényekről is beszélgettünk.

A történelem és a régmúlt a mindennapjaink részeként
Ilyés Krisztinka 2024. szeptember 29., vasárnap

A történelem és a régmúlt a mindennapjaink részeként

Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter festőművésszel.

Erős és határozott női kezekben az Arkum cégcsoport
2024. szeptember 20., péntek

Erős és határozott női kezekben az Arkum cégcsoport

Azt gondolhatnánk, hogy Udvarhelyszék talán legismertebb vállalkozójának egyetlen gyermekeként – aki történetesen lány – az élet csupa móka és kacagás. A Nők az üzleti világban sorozatának jelenlegi cikkében erre cáfolunk rá.

SzínJÁTÉKOK Temesváron, avagy színészek a (sport)pályán
Liget 2024. szeptember 03., kedd

SzínJÁTÉKOK Temesváron, avagy színészek a (sport)pályán

A győzelem élményét, a közös játék örömét kínálta az évadnyitó tornán a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület a Temesvárra érkező vendégtársulatoknak és helybéli barátainak. A találkozó történéseibe pillanthatunk most bele.

Kultúrák találkozása: japánok erdélyi táncházakban
Péter Beáta 2024. augusztus 02., péntek

Kultúrák találkozása: japánok erdélyi táncházakban

Aki Tusványoson belépett a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre mesélt.

A közönség által árasztott energiákért is érdemes zenélni
Nagy Lilla 2024. július 19., péntek

A közönség által árasztott energiákért is érdemes zenélni

Csíkszereda ontja magából a fiatal művésztehetségeket, a város tele van képzőművészekkel, színészekkel, zenészekkel. Éppen egy ilyen fiatal tehetséggel, Lukács Márton Örssel beszélgettünk, aki először lép fel saját projektjeivel a Csíki Jazz-en.

Ecuadori rajznapló: egy székelyföldi grafikus kalandozásai
Péter Beáta 2024. május 30., csütörtök

Ecuadori rajznapló: egy székelyföldi grafikus kalandozásai

Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc grafikus, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja.

A nehézségek felvállalása erő. Kérjünk bátran segítséget!
Péter Beáta 2024. május 16., csütörtök

A nehézségek felvállalása erő. Kérjünk bátran segítséget!

Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.

Kopriva Nikolett és Miklóssi Szabó István: „Elmentünk végre boldognak lenni”
Péter Beáta 2024. április 21., vasárnap

Kopriva Nikolett és Miklóssi Szabó István: „Elmentünk végre boldognak lenni”

Egy költő és egy író. Társak az életben, társak az alkotásban. A Sepsiszentgyörgyön élő házaspárral az alkotói energiák találkozásáról, a sepsiszentgyörgyi otthonról, a kárpátaljai látogatásokról, és megismerkedésük történetéről beszélgettünk.

Vélemény
avatar
Molnár Rajmond: Baj, ha a DJ mindig ugyanazokat a zenéket játssza?

Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? ...

avatar
Péter Beáta: Viszlát nyár, szevasz ősz!

Mit hagytál itt te, nyár? És hát itt vagy, te ősz!

avatar
dr. Turányi Csilla: Utálom az anyósomat!

Miért ilyen nehezített ez a viszony? Az anyósviccek mennyisége is érzékelteti e kapcsolat kínosságát. ...

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.