Miért pazarolunk élelmiszert?

De van egy kevésbé látható szempont is: a társadalmi és történelmi háttér, amely ma is formálja a viszonyunkat az ételhez.

• A 20. század nagy részét szűkösség, háborúk, gazdasági válságok és a szocializmus jellemezte. Őseink megtanulták beosztani, tartósítani, félretenni – a „hiány kultúrája” mélyen belénk ivódott.
• A rendszerváltás után megteltek a boltok polcai, minden elérhetővé vált, és az élelmiszer fokozatosan elveszítette korábbi értékét. Megjelent a pazarlás, sokszor a szabadság vagy a jólét jeleként.

Ez a két hatás – a felhalmozás ösztöne és a modern fogyasztói szemlélet – ma is együtt él bennünk. És ez fontos szerepet játszik abban, hogy évente átlagosan 72 kilogramm élelmiszert dobunk ki fejenként.

Fontos látnunk, hogy ezek a szempontok csak egy szeletét jelentik a teljes képnek – de segíthetnek jobban megérteni, miért viselkedünk úgy, ahogy. Ha ezt felismerjük, könnyebb változtatni is.