HIRDETÉS
Rokona az ismert mezei sóskának, árnyékos és hűvös erdőink talajtakaró növénye. Előfordul savanyú talajú fenyvesekben, de gyertyános, tölgyes és bükkös erdőkben is gyakori. Mészkerülő faj és a párás, humuszban gazdag élőhelyeket kedveli leginkább. Szőnyeget alkot kedvelt élőhelyein, apró fehér virágaival nagyon törékenynek hat, érdemes rácsodálkozni.
Fogyasztható levele és virága is, savanykás ízűek.
Magas az oxálsav tartalma, ezért is savanyú. Ne fogyasszunk belőle egyszerre nagy mennyiségeket, vesekőre hajlamosak pedig kerüljék. Levélnyele pirosas színű, nagyon dekoratív tud lenni egy salátában, de dekorációként használva is. Virágai kissé érzékenyek, 2-3 napig bírják a hűtőben és nedves dobozban történő tárolást. A leveleket 5-6 napig is tudjuk tárolni, de kissé össze fognak csukódni a sötét dobozban. Érdemes emiatt átlátszó dobozba helyezni és használhat előtt fényes helyre tenni, ki fognak nyílni fény hatására. Érdemes tudni, hogy meleg és forró ételekhez nem érdemes társítani, mivel elbarnulnak a levelei hő hatására. Így emiatt
csak hideg ételekhez javasolt felhasználni, semmiképp se főzzünk vele vagy dekoráljunk meleg ételt.
Kiváló erdei csemege, kirándulás vagy gombászás közben mindig rágcsálok belőle, érdemes fogyasztani. Magas c-vitamin tartalmú és frissítő hatású. Kis csokrot is lehet kötni belőle és mártogatásra használni előételként, egy finom kenőkrémmel társítva.
Összetéveszthető lóhere fajokkal a levelek hasonlósága miatt, de azok is ehetőek. Nem azonos az élőhelyük, így ha erdőben járunk, akkor erdei madársóskával találkozhatunk csak. Hasonlítanak rá még közeli rokonai, a szürke és parlagi madársóska. Ezeknek virágai sárgák és napsütötte részeket kedvelnek. Kertekben, parkokban és bolygatott részeken gyakoriak, szintén ehetőek.
Érdemes a kertünkbe is ültetni belőle, ha tudunk neki párásabb és árnyékosabb élőhelyet biztosítani.
A sárga virágú fajok kissé agresszívek lehetnek, de kopárabb napsütötte részeknek mégis szép éke lehet. Ahol semmi sem marad meg, oda érdemes ültetni belőlük.
Léteznek dísznövényként nemesített madársóskák is, nagyobb levelekkel. A háromszöglevelű madársóska levelei lehetnek zöldek vagy lilák, félárnyékos helyek dísze lehet a lakásban, erkélyen vagy a tornácon. Az erdei madársóska az erdőben apró talajlakóknak biztosít élőhelyet és menedéket, ugróvillások és rovarok sokasága bújik meg árnyékában. Erdőben élő hangyák is látogatják nektárja miatt, bemásznak a virág kelyhébe és felnyalják belőle az édes nedűt. Könnyen hozzáférhető számukra, a növény alacsony termete és a virágok nyitottsága miatt. Talajtakaró tulajdonsága miatt védi a talajt a kiszáradástól, de a nagy nyári hőségeket ő sem bírja és visszahúzódik. Tavasztól őszig gyűjthető, de nyaranta ritkább csemege.
A valódi salátafélék nemzetségébe tartozik. Rokona a kerti salátáknak, de leginkább savanyú talajú erdőink lakója. Előfordul sziklák vagy falak repedéseiben is, mindenképp félárnyékos-árnyékos helyeken találkozhatunk vele. Jobban szereti a savanyú talajokat, de alkalmazkodó képessége elég magas. A kőfali név is arra utal, hogy gyakorta olyan élőhelyekbe lehel életet, melyet a legtöbb növény elkerül és nem tolerál. Emiatt biodiverzitás növelő ezeken a szegényesebb élőhelyeken.
Virágai aprók és sárgák, levelei nagyon tipikusak és fehéres tejnedvet választ ki sérülés mentén. Kesernyéssége miatt nem tartozik a közkedvelt ehető vadnövények közé, de aki a rukkolát szereti, annak valószínű a kőfali saláta is ízleni fog. A fiatalabb és kisebb leveleit gyűjtsük pontos határozást követően, ezeket keverhetjük salátákba mértékkel. Dekoráció is lehet sós ételekhez, de mindenképp ellensúlyozza valami a kesernyésségét.
A leveleit fermentálhatjuk is társítva egy kevésbé keserű zöldséggel, káposztához is tehetjük.
Fermentálás során veszít a kesernyés izéből és könnyebben fogyaszthatóvá válik. Virágai is ehetőek, de nem tartósak. Ha aznap felhasználjuk, akkor érdemes csipegetni belőle a dobozba. Termései hasonlítanak a gyermekláncfű fúvókájához, a szél terjeszti őket. Ezek a kaszat termések a szél hátára ülve messzire repülnek és segítik a kőfali saláta terjedését.
Nagy és illatos levelei nagyon látványosak és bőségesen gyűjthető alapanyag. Gyakori növénynek számít és virágzása során rengeteg beporzót csalogat magához. Enyves neve arra utal, hogy a növénynek ragacsos mirigyszőrei vannak. A virágok és levelek is ragadnak, bánjunk vele óvatosan. Nagy termetű növény, 1-2 méteresre is megnőhet kedvelt élőhelyein. Nem tipikusan ehető vadnövényes a felhasználása, inkább csak hideg vizes áztatással tudjuk fogyasztani.
Finom illata és íze jól társítható limonádéhoz, fermentált üdítőhöz, de gyümölcsecetbe is áztathatjuk.
A virágokat és az átaprított leveleket tudjuk felhasználni, kis mennyiségek javasoltak, mert ízre erőteljes. Régen is áztatták ecetbe és italokhoz, frissítő és édeskés íze miatt. Gyógynövényként nem használatos, ezért másképp ne használjuk fel, csak hideg folyadékba történő áztatással.
Virágai a mezei zsályához hasonlóan billenőszerkezetesek és a nagyobb testű beporzók súlya elbillenti az emelőkart. Ez majd rácsapódik a rovar hátára és virágporral telíti azt. Az érdekes jelenséget fűszállal benyúlva is kipróbálhatjuk, gyerekek társaságában biztosan izgalmas megfigyelés lehet. Júliustól szeptemberig virágzik, a kosaramba mindig kerül belőle. Próbáljuk meg felhasználását, lehet elnyeri tetszésünket. Nem agresszíven terjedő növény, így kiegyensúlyozott tagja az erdei növényvilágnak. A növényt borító ragacsosság védi őt a nagyobb testű növényevő állatoktól, igy azok elkerülik fogyasztását. Erdei csigák gyakorta rágják meg leveleit, őket kevésbé zavarja a ragacsosság. Minket se zavarjon meg, de ne tapogassuk nagyon körbe, mert irritálhatja a bőrt fogdosás során.
A galajfélékhez tartozó aromás fűszernövényünk. Erdőink és ligeteink aljnövényzetében virágzik, apró és fehér csillagszerű virágaival. Csak kis mennyiségben és fűszer jelleggel szabad fogyasztani és semmiképp sem rendszeresen. Megszárítást követően jönnek elő csak illat és aroma anyagai, frissen csak zöld illata van. Egy nagyon komplex fűszer és íze olyan, mintha egyszerre kóstolnánk fahéjat, vaníliát és tonkababot. Utánozhatatlan, emiatt érdemes megismerkedni vele közelebbről is. Csakis virágzó hajtásait gyűjtsük, nagyon gyorsan elvirágzik, ezért érdemes még időben elcsípni.
Megszárítást követően őröljük porrá és fűszerként fogyasszuk.
Gyakori összetevője italoknak, limonádéknak és fermentált üdítőknek a németországi régiókban. Nagy mennyiségben történő fogyasztása gyomor irritációt okozhat és a Cassia fahéjhoz hasonlóan gazdag kumarinokban. A kumarinok rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztása májkárosító és rákkeltő lehet a kutatások szerint, ezért fahéjból is a kumarinszegények javasoltak, mint a ceyloni fahéj. Várandósság és szoptatás ideje alatt kerüljük.
Az előző cikkekben említett növények közül még gyűjthetőek erdei környezetből az alábbi növények is: tyúkhúr, lucfenyő, vad málna és szeder hajtások, medvehagyma éretlen zöld termései és a bodzavirág is. Ha határozás közben elakadunk, akkor kérjünk segítséget. A Vadóka oldalnak is lehet határozási jelleggel írni, szívesen segítek gomba vagy növény határozásában. Bátran kérdezzetek és legyünk elővigyázatosak és óvatosak gyűjtés közben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
