HIRDETÉS
Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Göllén. Életének első tíz évét töltötte szülőfalujában, s ez meghatározta későbbi életét is. Itt szerette meg a természetet, a növényeket, az állatokat és a falu egyszerű, de értékes embereit. Nagy hatással volt rá apai nagyanyja – akivel egy szobában lakott –, valamint édesanyja, akik melegszívű szeretetükkel ellensúlyozták apja vasszigorát. Szülőfalujában ismerte meg Puska András uradalmi csőszt, akiről később Matula bácsi alakját mintázta – Fekete regényei egyébként is tele vannak az életből ihletett figurákkal.
Fekete István nem volt tanult író, hanem született tehetség. Diákévei után katonasorban és akadémistaként írogatott, de ezek az írások csak rövid vázlatok voltak.
Környezetéből, az életből ihletődött, azt írta meg, amit munkája vagy kirándulásai során megtapasztalt.
Először verssel jelentkezett 17 évesen, és noha költő is volt – 168 verse ismert –, e területen nem tett szert különösebb elismertségre. Ennek talán az lehet az oka, hogy remek ifjúsági regényeket, vadásztörténeteket írt, ezek népszerűsége és hiánypótló mivolta messze meghaladta versei ismertségét.
Írói pályafutásáról bővebben a Székelyhon napilap január 30-i Erdélyi Napló kiadványában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
