Deviancia és művészet: számít-e a sztori a festmény mögött?

Az 1883-ban Budapesten született Czigány Dezső festő eredeti nevén Wimmer Dezső volt. Első felesége halála miatt is megvádolták, de tisztázta magát, később egyik éjszakai kóborlása során egy férfit lőtt agyon, azt önvédelemnek állította be, azt is megúszta.

1937-ben már egyértelmű volt, hogy mit tett, hiszen maga vallotta be egy hátrahagyott levélben: kiirtotta a családját. Megölte a lányát, az unokáját és a harmadik feleségét, majd saját magával is végzett.

Ha egy ismeretlen magánemberről írták volna ezt egy rendőrségi jelentésben, sokakban csak felháborodást és megrökönyödést váltott volna ki, csakhogy Czigány Dezső festő is volt, képei ma is milliókért kelnek el, az egyik legkeresettebb magyar művész a huszadik századból.

Jogosan merül fel a kérdés az olvasóban: megvásárolnánk-e a festményeit, ha megtehetnénk? Mennyire befolyásolja egy műalkotás értékét az, ha ismerjük a művész vagy a szerző magánéletét?

Sebestyén-Speilmann Mihály marosvásárhelyi művészettörténész úgy véli, a legtöbb műalkotás alkotójától függetlenül is él, de az alkotó életével izgalmasabbá, érdekesebbé válhat.

A teljes cikket a január 31-ei Liget mellékletben olvashatják el.