Hogyan vált az érmelléki Érkeserű Hímeshátszigetté?

Liget 2020. január 30., 14:23

Az érmelléki lápvidék sok művész képzeletét megmozgatta az idők folyamán. A múlt század közepén az Érkeserűben élő Számadó Ernő költőt és meseírót (1907–1983) is sokszor megihlette e szelíd nád és sás övezte vidék – olvashatják a legfrissebb Erdélyi Naplóban.

Hogyan vált az érmelléki Érkeserű Hímeshátszigetté?
galéria
Halálának 30. évfordulóján új csónakfejfát állítottak a régi helyére. Oroszi Magda lelkipásztor mond áldást Fotó: Sütő Éva

Érkeserű elszigetelt falu, ám sok híres, szellemiekben gazdag ember került ki a településről. Számadó Ernő költő, meseíró, Budapesten született ugyan, de itt élt és itt alussza örök álmát a hímeshátszigeti temetőkertben. Számadó Ernő Hímeshátszigetnek nevezte a falut, amelyet hazájának választott.

Számadó Ernő szobrára Faur Kis Angéla helyez el koszorút a költőről elnevezett iskola és egyesület nevében Fotó: Sütő Éva

A költőre még sokan emlékeznek, anekdotákat mesélnek róla, tisztelettel gondolnak rá vissza. Annál is inkább, mert 1956-ban ő is megjárta a „hadak útját”, ugyanis hat és fél év börtönbüntetésre ítélte az akkori román kommunista hatalom.

Hazatérte után egészségi állapota megromlott, visszavonultan élt, verseinek, meséinek szentelve idejét, környezetében csak „mesebácsinak” nevezték a helybéliek.

A helyi iskola 1997-ben vette fel a nevét, a Számadó Ernő Művelődési Egyesület pedig Számadó-napokat, szavaló-és mesemondóversenyeket rendez tiszteletére. Versei is új kiadásokat értek meg Gavrucza Tibor jóvoltából.

A teljes cikket a csütörtöki Erdélyi Naplóban találhatják meg.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.