Mai napig színpadfrásza van

Liget 2021. június 28., 12:19

„Amíg kapálsz, azalatt is tudsz színházon gondolkodni, de színpadon nem lehet kapálni” – vallja a sepsiszentgyörgyi származású Márkó Eszter. Ennek ellenére a szellemi munkát időnként szívesen felcseréli fizikaira. Vele olvashatnak interjút az Előretolt Helyőrség júniusi lapszámában.

Mai napig színpadfrásza van
galéria
Márkó Eszter. Noha nehéz volt kiállnia a színpadra, mégis vágyott rá Fotó: Forrás: Márkó Eszter személyes archívuma

Márkó Eszter Sepsiszentgyörgyön született 1978-ban, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán színész szakon diplomázott 2000-ben, ugyanitt színházpedagógiai oklevelet is szerzett. 2000–2004 között a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának, 2004-től a budapesti József Attila Színháznak a tagja. 2006-tól a GNM Színitanoda színészmesterség tanára, 2011 óta szoros együttműködésben a Bugaci Futóhomok Ifjúsági Egyesülettel – kulturális programok tervezése és megvalósítása, valamint a Bugaci Tanyaszínház szakmai kurzusainak felelőse, 2013-ban a budapesti Nemzeti Színház gyermekprogramjainak , 2013 óta a dunaszerdahelyi Rivalda Színház szakmai kurzusainak felelőse.

Márkó Eszter gyermekkorától a színházban él, hiszen édesanyja, Krizsovánszky Szidónia Sepsiszentgyörgyön színésznő volt.

Ideális játszótér a színház gyerekként. Roppant érdekes dolgokat találtunk a kelléktárban, bújócskáztunk a ruhatárban, gurultunk a puffos–bársonyszőnyeges lépcsőkön. Szerettem a kiszállásokat, turnékat. Nekem ezek maradtak meg leginkább…”

Mint mondta, szerepelni nem szeretett, de közben mégis. Nehéz volt kiállnia a színpadra, mégis vágyott rá. „Ez a mai napig így van. Egyre inkább erősödik bennem a színpadfrász, és hiába van felkészülve az ember, egyre nehezebb kiállni.”

Arra a kérdésre, hogy hogyan lett belőle rendező, elmondta, a budapesti Gór Nagy Mária Színitanodában tanított évekig, ahol egy idő után a diákjainak vizsgaelőadásokat kellett rendeznie. „Utána felkértek, hogy rendezzek a József Attila Színházban is, akkor az volt az „anyaszínházam”. Aztán következett egy gyergyószentmiklósi munka, majd Szatmár és a többi…”

A teljes interjút az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap júniusi lapszámában találják.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.