Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra

Nagy Lilla 2025. január 21., 13:19 utolsó módosítás: 2025. január 21., 13:37

Mit tett Márton Áron az erdélyi kultúráért? Mit értett népnevelésen a püspök, és mit értünk ma ezalatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hegedűs Enikő művészettörténész és Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója a magyar kultúra napja alkalmából szervezett előadáson.

A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában •  Fotó: Gecse Noémi
galéria
A Márton Áron-szoborcsoport Csíkszeredában Fotó: Gecse Noémi

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, január 21-én 18 órától, egyfajta ráhangolódásként a magyar kultúra napjára, egy, a Márton Áron személye, tettei, gondolatai köré felépülő ünnepségre várják az érdeklődőket a csíkszeredai Márton Áron Kulturális Központba (Mihai Eminescu utca 3/A).

•  Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye
Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye

Az est folyamán Hegedűs Enikő művészettörténész Márton Áron és az erdélyi magyar kultúra viszonyáról tart előadást. „Enikő felrajzol egy szélesebb tablót arról, hogy a püspök hosszú élete során, a fiatalabb korától kezdve egészen addig, hogy idős püspökként – amikor például az egyik ilyen nagy gesztusaként a szárhegyi művésztelep részére engedélyezte a ferences kolostor használatát –, mi mindent tett. Hogy miért tartotta fontosnak, illetve népszerűsíteni is, miben látta a kultúra erejét” – fogalmazott Lázár Csilla, amikor arról kérdeztük, hogy mi várható a keddi eseményen.

Hegedűs Enikő •  Fotó: Péter Beáta
Hegedűs Enikő Fotó: Péter Beáta

Lázár Csilla előadásának témája a népnevelés, „ahogy Márton Áronék ezt az 1930-as évek elején megfogalmazták”. Az előadó végigveszi a Márton Áron által felvázolt népnevelési koncepciónak a főbb momentumait, azt, hogy mit látott a népnevelés fő feladatának, hogy hogyan látta, hogy ez kinek a feladata, és ezeket hogyan lehetne megvalósítani.

Szó lesz arról is, hogy milyen tevékenységek, programok során terjesztette a népnevelést, és arról, hogy ő nemcsak egy elméletet nyújtott, hanem ezt a gyakorlatban is kivitelezte – erre pedig az Erdélyi Iskola című népnevelési folyóiratból hoz példákat Lázár Csilla.

„Abban bízom, hogy a hallgatóság körében többen lesznek, akik most fogják először kézbe ezt a két példányt az Erdélyi Iskola folyóiratból. Rávilágítok arra is, hogy hogyan szerkesztették ezt a lapot, milyen elvek mentén, milyen rovatok voltak benne, milyen témák, milyen stílusban, és azok hogyan szolgálták a népnevelést. Egy reflexióra is hívom a hallgatóságot arra vonatkozóan, hogyha Márton Áron népnevelési eszméit az adott korra, vagy a jelen korunkra aktualizálva tartanánk szem előtt, akkor milyen feladataink lennének, és egyáltalán kinek lennének ezek a feladatai” – avatott be a részletekbe a Márton Áron Múzeum igazgatója.

Lázár Csilla •  Fotó: Veres Nándor
Lázár Csilla Fotó: Veres Nándor

Ez utóbbi kérdésekben az előadó nem fog véleményt mondani, csupán arra hívja a hallgatóságot, hogy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy akár a jelenlévők személy szerint, akár az általuk képviselt intézmények, mit tehetnének a korszerű népnevelés érdekében. Mint fogalmazott,

Márton Áron gondolatai időnként annyira áthallásosak, mintha tegnapelőtt mondta volna. Annyira aktuális, visszatérő problémák vannak a társadalmunkban, az erdélyi magyar társadalomban, hogy nem kérdés, hogy most is vannak sürgető feladatok.

De hogy ebből ki mit vállal be, és esetleg mit vállalhatna be azon felül, amit jelenleg tesz, az az előadás reflexiós része lesz. Például azt mondja Márton Áron egy helyen a kortársairól, az akkori emberről, hogy „szabad zsákmánya lett a hazug és megtévesztő eszméknek, a testtel, lélekkel egyformán üzérkedő szellemnek”, és hogy emiatt az embereknek az értelmi nevelésére milyen nagy szükség van. Ezalatt a felnőttek nevelésére gondol, hiszen a népnevelés az ő értelmezésében a felnőttek, az iskolából kikerült korosztály nevelésére vonatkozik.

A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában •  Fotó: Pinti Attila
A püspök dolgozószobája a gyulafehérvári érseki palotában Fotó: Pinti Attila

Megjegyzendő azonban, hogy Márton Áron korában ez a korosztály időben tágabb volt, mert a kötelező oktatás sokkal rövidebb volt, tehát már az elemi oktatásból, a nyolc osztályból kikerült fiatalokat is bevonták a népnevelésbe, a népnevelési programokba – magyarázta Lázár Csilla. „Ugyanezek a dolgok ma is megvannak. De hogy erre van-e intézményi válaszunk, ki kell megmondja az embereknek, hogy mi a hazug és mi a megtévesztő mondjuk az online térben? – ilyen jellegű kérdések lesznek.” Az előadás tehát egyfajta gondolatébresztőként is szolgál majd.

Az estet a Ványolós család rövid hangversenye teszi emelkedetté.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.