A mesterséges intelligencia és a művészet világa

Nagy Lilla 2025. április 22., 15:39

A generatív képek, zenék és alkotások képesek lesznek átvenni az ember által kreáltak szerepét? A mesterséges intelligencia veszélyt jelent a művészekre? Meg tudjuk különböztetni, hogy mi származik a művésztől és mi a mesterséges intelligenciától?

művészet, művészek, generatív, MI, Hátszegi Zsolt, mesterséges intelligencia, Csíki várórák
galéria
Harold Cohen az Aaron nevű programmal alkotott generatív képe Fotó: Nagy Lilla

A mesterséges intelligencia (MI) ma már nemcsak a techszférát izgatja, hanem beköltözött a műtermekbe, stúdiókba, sőt – a viták középpontjába is. A Csíkszeredában tartott Csíki várórák előadássorozat idei záróeseményén Hátszegi Zsolt animátor gondolatébresztő előadása pontosan erre a kérdésre próbált választ keresni: mit kezdjünk a mesterséges intelligenciával a művészet világában?

Hátszegi Zsolt az előadás elején a közönséget kérdezte: arra kérte a hallgatóságot, idézze fel az első érzést, amikor először találkozott a mesterséges intelligencia kifejezéssel. Félelem? Kíváncsiság? Aggodalom? Vagy csak egy futurisztikus hóbort, ami pár éven belül eltűnik? Innen indult el Hátszegi egy izgalmas utazásra az algoritmusok és ecsetek határán.

művészet, művészek, generatív, MI, Hátszegi Zsolt, mesterséges intelligencia, Csíki várórák
A mesterséges intelligencia már képes élethű képeket készíteni, csak megfelelő parancsot kell írni neki Fotó: Nagy Lilla

A történeti kitérő érdekes párhuzamokat hozott, hogy vajon a fotográfia, vagy épp a piramisépítés idején is hasonlóan idegenkedve néztek az új lehetőségekre? Vagy csak most ijedtünk meg attól, hogy egy gép is képes „alkotni”? Hátszegi példaként említette Harold Cohent, aki már a múlt század második felében létrehozta az Aaron nevű rendszert – egy algoritmust, amely műalkotásokat „festett”. Akkoriban ez még művészi kísérlet volt, ma viszont szinte bárki hozzáférhet hasonló eszközökhöz. A kérdés:

ezek az alkotások valóban újak, vagy csak nagyon jól összerakott másolatok?

Felmerült az is, hogy hol kezdődik az alkotás, és ki a valódi alkotó: a fejlesztő, a promptoló felhasználó vagy a MI maga? Az előadásban előkerült egy látványos példa is: egy videóklip, amely mondhatni egy egészen új esztétikát képvisel, tele meglepetéssel, vizuális játékokkal – valahogy úgy, ahogy egy ADHD-s figyelem ugrál a fókuszpontok között.

De vajon ez is egy új érték, vagy csak a tempó érezteti ezt velünk?

A klip ugyanis egyértelműen, kicsit sem burkoltan tartalmaz MI által generált elemeket, emiatt olyan dolgok válnak látványilag lehetségessé, amelyek eddig nem lettek volna azok – például az épület oldalán sétálni.

És persze nem maradt el a jogi szürkezóna boncolgatása sem, vagyis a szerzői jogi viták – mint a Ghibli stúdió és a ChatGPT közötti konfliktus – éles kérdéseket vetnek fel. Kié az ötlet, ha mindenki adataiból táplálkozik a gépezet? Azt ugyanis nem szabad elfejeteni, hogy habár a MI nem felejt, nem tud önállóan gondolkodni, csak abból dolgozik, amit valaha megtanítottak neki.

művészet, művészek, generatív, MI, Hátszegi Zsolt, mesterséges intelligencia, Csíki várórák
Az ADHD című klip, amiben szintén MI generálta elemek jelennek meg Fotó: Nagy Lilla

A közönségből is érkezett fontos észrevétel: lehet bármilyen látványos az MI által generált mű, ha nincs benne érzelem, lelki töltet, akkor hiányzik belőle valami nagyon emberi, mondhatjuk úgy is, hogy a hiba. A hiba ugyanis az egyik legemberibb dolog, hozzátartozik a szépérzékünkhöz is. Az előadó ezt azzal egészítette ki, hogy a mesterséges intelligencia nem tud mit kezdeni azzal a világgal, amit nem lehet fogalmakkal körülírni, a „fogalmon túli világgal”.

A végkövetkeztetés nem volt lezárása a témának, inkább inspiráló és bíztató hozzáállást nyújtott, miszerint a MI nem ellenség, hanem eszköz. Mint egy ecset. De az ecset önmagában nem fest – kell hozzá egy kéz, és még inkább: egy vízió. És ez még mindig a mi dolgunk.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.