Múzeumi sztorik: hazafias lelkületű nők ellenállása

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi azok a veretek, amelyeket a forradalom idején Magyarországon és Horvátországban vertek, Kossuth Lajos rendelete alapján, a Kossuth-bankó váltópénzeként.

A Kossuth-bankók az osztrákoktól való függetlenség egyik szimbólumává váltak, amelyeket 1848-49-ben bocsájtott ki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.

Ezek a Landerer nyomdában készültek, Tyroler József tervei alapján. Az érméket a nagybányai és körmöcbányai pénzverdékben verték, rajtuk az „N.B.”, illetve a „K.B.” hagyományos magyar verdejegy szerepel. Az 1766-os Mária Terézia féle alfabetikus rendszer szerint Nagybánya verdejele „G”, míg Körmöcbányáé „B” volt.

A csíki múzeumban őrzött ékszerek pénzérméin az 1848-as 20 krajcároson a B verdejegy jelenik meg, a felirat pedig latin nyelvű

– magyarázta Magyari Éva, a Csíki Székely Múzeum történeti gyűjteményének vezetője.

„A múzeum említett gyűjteményében található ékszerek eredete sajnos nem ismert, nem tudjuk milyen módon kerültek az intézmény tulajdonába, ki vagy kik lehettek egykori tulajdonosai. Az 1930-as első leltári naplóban nem szerepelnek, így feltételezhetjük, hogy az 1950-es múzeum- intézményesítés után kerültek bevételre adományozás, vásárlás esetleg elkobzás útján, hiszen tudjuk, hogy a magyar múltat megjelenítő tárgyaknál ez gyakori módszer volt a múlt rendszerben. Az 1960-as években keltezett regiszterben jelennek meg leltárszámmal, hiányos adatokkal, hiányzik például a dátum bejegyzés, tárgyleírás, eredet.

– fejtette ki.

A most bemutatott ezüstérméken a következők szerepelnek: 6 krajczár, előlapján magyar felirat MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ, koronás kiscímer, értékjelzés, hátlapján értékjelzés, verési évszám 1849, verdejegy. A 20 krajczár előlapján a FERD·I·D·G·AVST·IMP·HVNG·B·REX·H·N·V·R·L·V·D·G·L·I·A·A latin felirat olvasható, verdejegy, hátlapján pedig S·MARIA‧MATER‧DEI PATRONA‧ HUNG felirat értékjelzés, verési évszám 1848.

„A szabadságharc leverése után az ezüst pénzérmékből készített patrióta ékszereknek valóságos divatja támadt a történelmi Magyarországon.

Hasonló karkötők találhatók a nagyszebeni Brukenthal Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeum gyűjteményeiben is” – magyarázta Magyari Éva.

Az ékszereket a látogatók a jegypénztárnál az erre a célra kialakított részen és tárolóban tekinthetik meg keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.