Nevetünk vagy nyomozunk? Szilveszter a színpadokon

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban az elmúlt évek folyamán a zenés vonulatot tartották, főként operettel szórakoztatták az év utolsó napján színházba betérőket: Mágnás Miska, Csárdáskirálynők és Fekete Péter után most azonban gyilkosságra tértek át, egészen pontosan egy Agatha Christie-alkotás kerül december 31-én színpadra.

Borzongva szórakoztatnak a Nemzetiben

A produkciót a Nemzeti igazgatója, Gáspárik Attila viszi színre, mint elmondta, több dolog miatt döntöttek a darab mellett: egyrészt rég nem volt krimi a vásárhelyi színpadon, másrészt az eddigi Marosvásárhelyi Filharmóniával közös produkcióik, bár nagyon jól működtek, elég költségesek voltak, ezúttal pedig erre most nem futotta.

– mondta Gáspárik. Elismeri, a krimi egy olyan műfaj, amely nálunk inkább filmben ismerősebb, s az az igazság, nem is könnyű a színpadon fenntartani végig a feszültséget, de most megért erre a Tompa Miklós Társulat.

A krimi koronázatlan királynőjétől, Agatha Christietől az A láthatatlan hóhér című darabra esett Gáspárik Attila választása. Agatha Christie talán legizgalmasabb krimije, a Tíz kicsi néger regényként indult világhódító útjára 1939-ben. Az írónő 1943-ban készítette el a színpadi változatot, amelyet általában ...És már senki sem! címen játszanak világszerte, majd több filmváltozat is készült belőle. Magyarországon először 1941-ben jelent meg a regény A láthatatlan hóhér címmel. Ezt választotta címként a 2018 szilveszterén bemutatandó előadásának a Tompa Miklós Társulat is. Szilveszterkor (illetve előadások idején) a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpada rövid időre átalakul egy sirályok által körülrepült, magányos angol szigetté. Erre a szigetre érkezik tíz vendég, akikről kiderül, hogy feltételezett gyilkosok. Ezek a feltételezett gyilkosok az előadás folyamán áldozatokká lesznek… folyik a whisky, szól a dzsessz, és halnak az emberek… de vajon ki itt a gyilkos? Gáspárik Attila rendező szerint a néző nyomozni, illetve szórakozni is fog. Ráadásul az Agatha Cristie által megírt sokféle végkifejletből egy olyant választottak, amely talál a szilveszteri hangulathoz. Az előadás bemutatóját december 31-én hétfőn 19 órától tartják a nagyteremben.

A Csíki Játékszínnél Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor Mágnás Miska című operettjével búcsúztatják az óévet december 30-án, vasárnap 19 órától, de a bemutatót már megtartották december 21-én. Húsz évvel ezelőtt láthatták ezt az operettet Csíkszeredában, de saját produkcióként ez lesz a Játékszín első Mágnás Miskája – mondta el Kányádi Szilárd igazgató, aki rendezője is az előadásnak, amelyben

a társulat színészei mellett egy 14 tagú kórussal és a hattagú zenekarral is találkozhatnak nézők.

Felcsendülnek az ismert operettdalok, míg a történet a hétköznapi együttélés törvényszerűségeinek ellentmondó, megmagyarázhatatlan érvényességű társadalmi hierarchia csúcsának hatalmáról szól. Baracs István vasúti mérnök érdekellentétbe kerül a közeli nemesi birtokon élő Korláthy gróffal, aki józan eszének ellentmondó, rangjánál fogva mégis jogosnak hitt igényt formál a falu számára épülő vasútra. Baracs és Korláthy grófkisasszony ismeretlenül egymásba szeretnek, ám a kastélyban áthidalhatatlannak tűnő szándék tátong közöttük, melyet a gróffal való ellentét csak súlyosbít. Egy letűnt kor abszurditásig fajuló társadalmi különbségeit teszi nevetségessé Mágnás Miska története, amelyben egy egyszerű lovász minden különösebb nehézség nélkül, nemeseket megtévesztő hitelességgel tigrisvadász grófnak adja ki magát. A szerepjáték egyszerűbb, mint gondolnánk. A látszat győz, az igazi tigrisvadász érkezéséig. A lelepleződés és a botrány – ahogyan a szerencsés befejezés is – elkerülhetetlen.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház év végi előadásának egyik különlegessége, hogy a No Sugar zenekar közreműködésével jön létre: az előadásban elhangzanak az együttes saját dalai és feldolgozások is. Amúgy Martin McDonagh Macskabaj című vígjátékával készülnek búcsúztatni az évet Albu István rendezésében, ráadásul sok éves kihagyás után jelentkezik újra szilveszteri produkcióval a gyergyószentmiklósi társulat. Bár szilveszterre készül, nem egyszerű szórakoztatás az előadás célja, a Macskabaj ugyanis egy olyan fekete humorú vígjáték, amelyben minden szélsőségesen alakul. Emiatt lehetséges az, hogy nevetés tárgya lesz az a groteszk világ, amelyben céltalan fegyverhasználat és érzéketlenség dominál.

A fekete macskát nem csak a babonások hiszik vészjóslónak, a terroristák sem nyugodtak, főleg, ha a hírhedt szakadárvezér kedvence a fekete kandúr, amelynek tetemére rátaláltak. A döglött állat miatt kezdődik a bonyodalom, és amiatt fonódnak a sok fekete humorral átszőtt véres történet szálai a drámában – mondta el a Figura újabb bemutatójáról Albu István színházigazató, aki a darab rendezője is egyben. A szerzőről megemlítette, McDonagh tanítómesterként tekint mások mellett Quentin Tarantinora, drámáin és filmjein is nagyon érződik egyfajta Tarantino-lenyomat. A Macskabaj sem kivétel ez alól – kegyetlenség, humor és a könnyedség egyvelege. Martin McDonagh Macskabaj című vígjátéka december 30-án, vasárnap este 19 órától látható.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, bár eredetileg Georges Feydeau Bolha a fülbe című klasszikus bohózatával készültek szilveszterre, betegség miatt ez meghiúsult – tudtuk meg a színház igazgatójától, Nagy Páltól. Elmondta, az udvarhelyi színháznál az a szokás, hogy december közepén mutatják be a jellegében szilveszteri produkciót, amelyből a december 31-ei előtt két előadást játsszanak összesen. Idén a Feydeau-darab lett volna a terv, de az a következő évadra tolódik most, helyette pedig elővették az Anger Zsolt rendezte Főfőnököt, Lars von Trier első filmes vígjátékának adaptációját.

– jegyezte meg Nagy Pál, hozzátéve, hogy az Aranyéletből jól ismert Anger Zsolt érkezik Székelyudvarhelyre, hogy szilveszter előtt még kicsit felújítsa az előadást.

Az előadás egy évek óta láthatatlan vagy nem létező főnökkel működő cég abszurd történetét meséli el. Abszurd történet és társadalmi görbe tükör a felelősségvállalásról, amely a közöttünk élő embertípusok több fajtáját is megmutatja. Talán még magunkra is ismerhetünk a történetben. De milyen is ez a történet? Aki szilveszterkor szeretné megtudni, annak december 31-én 18 órától érdemes színházba mennie Székelyudvarhelyen.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház harmadik alkalommal búcsúztatja Sardar Tagirovsky produkciójával az óévet. 2015-ben Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját, majd 2017-ben Carlo Goldoni mediterrán ízű Chioggiai csetepatéját vitte színre a társulat. Az idei ünnepi előadás eltér a megszokott bohó szilveszteri hangnemtől. Az emelkedett hangulatú show Arisztophanész Lüszisztraté című komédiájából kiindulva tesz kísérletet a mindenkori háborúval való leszámolásra. A béke lehetőségét Beatles-betétdalok hirdetik, amelyet a kilenc múzsa előadásában hallhat a közönség. Az előadás valóságában nem egy Lüszisztraté nevű főszereplő diktálja az események menetét, hanem a társulat női tagjai, Lüszisztraté jelképe örök: a békére vágyóké.

Az előadásban a közönség szerepe rendhagyó,

a színház felhívja a nézők figyelmét, hogy a produkcióra csak meghatározott számú jegy érhető el. A szilveszteri előadás december 31-én kezdődik 18 órától.

A Kolozsvári Magyar Opera szilveszteri előadása december 30-án 18 órától a Mi, muzsikus lelkek lesz. A ’30-as, ’40-es évek slágereit felvonultató produkció egy operaház társulatának egy napját meséli el, így magáról a kolozsvári társulatról is szól. A Gombár Annamária rendezte előadásban egy operaház társulata szabadságának utolsó napját tölti egy sétatéri kiskocsma teraszán. Élményeket cserélnek, épp csak egy kicsit túloznak,

flörtölnek, és mérsékelten háborognak

a másnap induló évad, a holnap kezdődő munka miatt. Primadonnák, bonvivánok, táncmesterek és mások a színházi világ színes forgatagából veszekszenek, epekednek, sírnak és mulatnak a „mindenható” Igazgató megértő felügyelete alatt. Ő az „ismeretlen hős”, aki nem kap soha tapsot, de aki nélkül nem jöhetnének létre a szebbnél szebb, olykor édes mesevilágot, máskor a kegyetlen s éppen ezért katartikus valóságot mindannyiunk elé táró előadások. A Plesa Róbert ötlete alapján létrejött rendhagyó előadást Kondrát Csaba és Incze G. Katalin hangszerelte, Demény Péter írt hozzá humoros, olykor torokszorító szövegeket.

Marosvásárhelyen a színház mellett két kabarétársulat is rendszeresen, hosszú évek óta szilveszteri kabaréműsorral jelentkezik. A Gruppen-Hecc Kabarétársulat Nem vagyok egészen 100-as című előadása vicces önvallomás arról, hogy az alany esetében hibádzik valamennyi ahhoz, hogy meglegyen a mindenkoron elvárható 100%. De ki az alany? Én? Netán te? Vagy mi mindannyian, akiket egyazon országhatárok közé rántott a történelem szeszélye?

Nem vagyok egészen 100-as – vicces önvizsgálat a „csentenár“ évében, annak ügyében, hogy meddig jutottunk el, és meddig ér a takaró. A társulat tagjai például EU-direktívára felszámolja az állatkertet, beindítja a társkereső rovatot, és a Vacak TV Costa Rica-ból jelentkezik élő interjúval. Lesz (Sargentini) helyzetjelentés Brüsszelből prózában és dalban, az amnesztiatörvény visszaadja a község polgármesterét, egy rendhagyó történelemóra rávilágít, hogy ki született tulajdonképpen 1918-ban, és még Viorica Dăncilă is hozzászól.

Az előbemutató idén is a szovátai Domokos Kázmér Kultúrotthonban lesz december 30-án 19 órától, szilveszter este pedig a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nevettetnek 18 órától.

Semmi politika, semmi trágárság, csak a félreértéseken alapuló klasszikus kabaré – immár évtizedek óta ezzel a fő gondolattal szervezi szilveszteri kabaréját a Hahota Színtársulat. Nincs ez másként idén sem: a Hülyeség nem akadály című műsor ezúttal is négy bohózatból áll, amely garantálja a közönség szórakoztatását.

A Hahota színtársulatot jól ismeri a közönség szerte Székelyföldön: a tavalyi szilveszteri kabarét például 81-szer játszotta el a társulat, s 31 előadást játszottak az őszi kabaréból is – tudjuk meg a kabarétársulat alapítójától, Puskás Győzőtől. „Aki nevetni akar, az tudja, hogy számíthat év végén, év elején a Hahotára. Ráadásul mi maradunk a megszokott vágányon, vagyis a klasszikus bohózatoknál. Itt nincsen politika, trágárság, nem mondunk ki mindent, félreértéseken és pikantérián alapul a humor forrása ezekben a darabokban, ráadásul az egész kicsit olyan színházszerű” – mondja Puskás Győző a Hahota sajátosságairól. Hozzáteszi: idén is négy klasszikus bohózatot sikerült összeválogatni, jobbnál jobbakat, ráadásul mindegyik vadonatúj, egyiket sem látta még a közönség.

A bemutatót december 28-án, pénteken 19 órától a Maros Művészegyüttes termében tartják, aztán 29-én, majd 30-án és 31-én is lesznek előadások, naponta akár kettő is.