Hruscsov négy alkalommal járt Magyarországon: 1958 áprilisában, 1959 júniusában, 1959 november végén, valamint 1964 áprilisában. Ekkor már az ország az enyhülési korszak kezdetét élte, túl volt az általános amnesztián, ami a rezsim arculatának javítását célozta, s már a legvidámabb barakk körvonalai is kirajzolódtak. A magyar pártapparátus Hruscsov programját gondosan szervezte meg.
Április 9-én a Sportcsarnokban tartott magyar–szovjet barátsági nagygyűlésen tömegek előtt mondott beszédet, az eseményt mind a televízió, mind pedig a Kossuth Rádió élőben közvetítette. A magyar szellemi elitnek is tett gesztusokat: a szovjet nagykövet adta át Kodály Zoltánnak a miniszterelnök ajándékát, egy Prokofjev-szoborportrét. A híres-hírhedt vendég a Magyar Állami Operaház díszelőadásán is részt vett. A vendéglátók nem voltak szűkmarkúak a szovjet vezetővel, Bábolnán fejedelmi ajándékkal lepték meg: egy ötösfogattal.
„A Kossuth Zsuzsa Gimnázium a kormánynegyedben, a Markó utcában, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat közvetlen közelében, nem messze, az Oktatási Minisztériumtól működött, s ha neves vendég érkezett, akkor a felügyelőszervek rögtön ránk gondoltak protokolláris szempontból. Az említett napra az osztályommal kirándulást terveztünk, s már a túra lázában égtünk. Ekkor érkezett lélekszakadva Pál József igazgató, aki közölte, hogy Nyina Hruscsova, aki elkísérte férjét Magyarországra, népes kíséretével meglátogatja másnap a középiskolát, s rám gondoltak a bemutatóóra tanáraként" – emlékezik vissza Csermák Gézáné 1964. április 9-ére.
S hogy hogyan zajlott az oroszóra, amelyet Hruscsovnénak tartottak, megtudhatják az Erdélyi Napló január 23-ai számából.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.