Pitz Melinda Pécsett született 1985-ben, sváb származású, magyar és német nyelven játszik. 2005–2008 között a kecskeméti Katona József Színház tagja, 2007–2011 között a szekszárdi Magyarországi Német Színház művésznője. 2010–2021 között a nagyváradi Szigligeti Színház tagja, jelenleg szabadúszó. Számos színházi szerepe mellett filmekben is látható volt: Szabadság és szerelem a Partiumban (2020), Don't Read This on a Plane (2019), Berliner: The Campaign (2019), A Föld szeretője (2008). 2017-ben a Szigligeti Színház Földes Kati-díjában részesült, 2017-ben a Holnap Kulturális Egyesület Holnap-díjjal tüntette ki.
„Miután elvégeztem a színészképzést, két évig a kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban, majd három évig a szekszárdi Német Színházban játszottam. Az utolsó évben volt szerencsém Szabó K. Istvánnal dolgozni, aki több darabban is látott. Mikor a nagyváradi színház művészeti igazgatója lett, szüksége volt egy hozzám hasonló karakterre, aki énekelni is tud, így meghívott és leszerződtetett Váradra.
– magyarázta. Mint kiderült, nagyon megszerette azt az összeforrott, jó társulatot, serkentő hatással volt rá. A magyarországi kötöttebb stílusú játékmód és a német stílusú előadásmód után érdekes volt megtapasztalnia az itteni, néha akár groteszk felé hajló, kissé nagyobb ecsetvonással rajzoló szerepalkotást is. Aztán tíz év után úgy érezte, új kihívásokra van szüksége.
Korábban Marian Crișan filmjében, valamint egy ausztrál filmben is szerepelhettem, amit itt forgattak Romániában. Elkezdett érdekelni az a fajta munka, amely a finom, mikrorezdüléses dolgokról szól. Fontossá vált számomra az is, hogy a saját időmet tudjam szabályozni, mert kőszínházi színészként az ember túlságosan le van kötve. Régebb mindig társulatban gondolkodtam, most szeretném a határaimat egy kicsit feszegetni.”
A teljes interjú az erdélyi Előretolt Helyőrség legfrissebb lapszámában olvasható.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.