The Sinner – Harry Ambrose nyomozó visszatér egy utolsó körre

A Netflixen is elérhető bűnügyi thriller immár négyévados antológiasorozat, amelynek egyetlen közös pontja a főszereplő, Harry Ambrose nyomozó. Minden évad különálló történetet dolgoz fel, egy elsőre átlagosnak tűnő bűnügyi esettel találkozunk, majd

Ambrose nyomozó megjelenésével fokozatosan fény derül a történet egyszerűsége alatt lapuló sötét titkokra.

Az előző évadok népszerűsége nem csupán az izgalmas történeteknek köszönhető, hanem a remek színészi alakításoknak is, főként a detektívet játszó Bill Pullman részéről. Emellett a film képi világának és zenei aláfestésének együttese rögtön megteremti ezt a hátborzongató thrilleres, krimis atmoszférát a nézők számára.

Aki követi a sorozatot, az már biztosan tudja, hogy a harmadik évad záróepizódjában az elfáradt, megviselt detektív jobbnak látja lezárni eddig bejárt karrierjét, és nyugdíjba vonul egészségének megőrzése érdekében. A kérdés az, hogy akkor

miről szólhat az új évad, ha már nincs több gyilkosság, nincs több nyomozás, nem tombol az adrenalin az üldözéses jelenetek közben?

A tettes új évadjában is megkapjuk Bill Pullman zseniális színészi alakítását, hiszen ő a széria alappillére. Mostani történetünkben Harry Ambrose nyomozó, bár nyugdíjba vonult, azonban ezelőtti ügyeinek traumája még egy évvel később is kísérti őt, így partnerével együtt úgy döntenek, hogy elutaznak az észak-maine-i Hanover-szigetre, hogy egy csendesebb környezetben a nyomozó végleg feldolgozza traumáit, és kipihenje magát. Csakhogy

megérkezésük után nem sokkal váratlan tragédia történik a szigeten, amely az ott lakó egyik legnagyobb befolyással rendelkező családot érinti, és Ambrose detektívet hamar beszippantják a történtek, így ő is csatlakozik a nyomozáshoz.

Egyre mélyebbre ássa magát a szigeten rejlő sötét titkokba, ennek következtében pedig fokozatosan a feje tetejére áll mind a sziget lakóinak élete, mind Ambrose nyomozó pihenésnek induló kiruccanása.

Hogyha a történet alapjában véve nem lenne elég izgalmas, akkor a készítők még egy lapáttal rátettek az izgalom fokozására, amely a nyomozó belső vívódásain keresztül mutatkozik meg, és egyben egy fantasztikus csavart építettek be a filmbe azáltal, hogy

főhősünk már nem hordhat rendőri jelvényt.

Megszoktuk, hogy az első három évadban Harry Ambrose nyomozó mindig talált megfelelő indoklást arra, hogy amikor dolgok bonyolulttá váltak, és nyomozása során módszerei veszélyes területre vezették, vagy ha bárki megkérdőjelezte a döntéseit, mindig ott volt a kifogása, hogy csak a munkáját végzi. Azonban a negyedik évadban már nem hagyatkozhat erre, ami sokban megnehezíti kutatómunkáját.

Az utolsó évadban nagyobb hangsúlyt tulajdonítottak a főszereplő karakterének kidolgozására, mint a köré épített sztorira, ami ebben az esetben egy nagyszerű ötlet volt, amit jól sikerült kivitelezni.

A detektíven keresztül megismerhetjük, hogy milyen érzés a mindennapos küzdelem saját magunkkal, hogyan befolyásolhatják életünket a feldolgozatlan traumák, valamint azt, hogy mennyit árthatunk magunknak és környezetünknek, ha elhanyagoljuk saját lelki épségünket, hiszen

Harry Ambrose is saját épségét sodorja veszélybe azzal, hogy újabb bűnügyi rejtélybe vág bele úgy, hogy előző fáradozásait még ki sem pihente.

Összességében egy remek évadzárót kaptunk A tettes sorozat készítőitől. A misztikus történet első perctől megragadja a nézőt, és a nyolc részen át tartó fejtegetés, bár lassan bontakozik ki, mégis megannyi kiszámíthatatlan, izgalmas csavarral van fűszerezve, hogy

még azok számára is megunhatatlan lesz, akik már feketeöves krimi-rajongók.

Ugyanakkor a Bill Pullman által játszott nyomozó történetének szála azoknak is lekötheti a figyelmét, akik inkább a pszichológiai filmekkel szimpatizálnak, és jobban szeretik a részletes karakterkidolgozást.

Dávid Viktória
A szerző egyetemi hallgató, szakmai gyakorlatát lapcsaládunknál végzi.