X-faktor vs Páva: valószínűtlen összehasonlítás

Sablonos, unalmas, szánalmas – jelzők, amelyeket a Fölszállott a páva című, a magyar közmédia Duna elnevezésű csatornáján futtatott műsorra egyáltalán nem tudunk ráaggatni. Szemben mondjuk az RTL Klub X-faktorával mondjuk, amelynek legutóbbi kiadásában hiába nyert egy kolozsvári rapper duó, ez a tény sehogy sem tudta feledtetni velem azt, hogy mennyire nézhetetlen maga a produkció. A műsor formátumából származó keretek adottak, de az már a készítőkön és a szereplőkön múlik, hogy mi az a plusz sajátosság, egyedi ízvilág, ami hozzáadódik a nemzetközi formátum által szabott követelményekhez. Amennyi a legutóbbi kiadásba ebből az RTL Klubnál került, az szerintem inkább elvett, mintsem hozzáadott a színvonalhoz.

A Fölszállott a páva viszont teljesen magyar találmány, de nem feltétlenül ettől lesz jó. Illetve hát persze dehogynem, hisz épp attól szeretjük a legjobban, mert magyar népzenével, néptánccal örvendeztet meg, méghozzá szórakoztató, fogyasztható formában. Amitől viszont nekem a legjobban bejön, az a produkció természetessége. Jó, persze ennek a műsornak is megvan az a látványvilága, ami vetélkedik az X-faktoréval: látványos színpadkép, méregdrága fények, ide-oda röpködő kameramozgások. Ebből a szempontból ma már egy népzenei vetélkedő összehasonlítható egy X-faktorral. De csak ebből. A többi szempont viszont nem a könnyűzenei vetélkedő felé billenti a mérleg nyelvét. Legalábbis szerintem.

A szereplők, a versenyzők emberibbek, barátságosabbak a Fölszállott a pávában, és ez az ötletes kisfilmeken, interjúkon ki is derül róluk. a zsűritagok pedig nem csak hogy szakmájuk legnagyobbjai, műveltségük, jóságuk, emberi nagyságuk oly tiszteletet parancsoló, hogy mindenki megtiszteltetésnek érzi, hogy tőlük tanulhat. Itt nem probléma, ha évről évre ugyanazok a zsűritagok, nem szempont, hogy mekkora nézettséget tud produkálni egy-egy név.

De micsoda nevek: Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a nemzet művésze, Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes, Ágócs Gergely néprajzkutató, népzenész, Diószegi László történész, koreográfus, Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus… Hozzájuk képest a legutóbbi X-faktor zsűritagjai vagy „mentorai”, ahogy nem túl találóan még nevezik őket, nem csak hogy nem azonos ligában játszanának, de mintha egy teljesen másik bolygóról érkeztek volna.

Az egyetlen gyengéje a Dunán látható műsornak érzésem szerint a műsorvezetés: a Morvai Noémi és Novák Péter alkotta páros ezúttal is elvégezte a feladatot, de meg kell állapítanom, hogy előbbinek ez picit jobban megy és jobban is áll. Novák talán túl sokat akar, túlságosan igyekezik, miközben néha az az érzése az embernek, hogy inkább sörözgetne a haverokkal itt a tévében való kétségbeesett ugrálás helyett. Egy nyugodtabb, pátoszmentesebb produkció talán neki is testhezálóbb lehetne.

Magasra szállt a vargyasi pacsirta

Az erdővidéki Borbáth Szilveszter még csak 18 éves, de már két élő televíziós műsorban bizonyított. A Fölszállott a páva legutóbbi kiadásában kategóriája fődíját érdemelte ki. Saját bevallása szerint sem ocsúdott fel még a történetből, s nem is fog egyhamar. Interjú.

Üdítő, természetes, színvonalas, szórakoztatóan tanulságos – ezek azok a jelzők, amelyekkel viszont keresetlenül jellemezni tudom a Fölszállott a páva adásfolyamát. A milliós nézettségeket ennek ellenére az X-faktor meg a hasonlók hozzák, igaz, összehasonlítani nem lehet, mert a közmédia műsorainak nézettségéről nincsenek információk. De ez már egy másik történet. Igaz, nagy jelentősége ennek nincsen. Bár párhuzamosan futottak, a Fölszállott a páva nem vetélytársa az X-faktornak. És nem azért, mert más műfajban alakítottak: ha úgy vesszük, mindkettő egy zenés televíziós vetélkedő. Ráadásul az, hogy a zene a közmédián a folklórból származott, manapság már mintha nem is volna hátrány, sőt. De nem ez adja az alapvető különbséget, hanem a színvonal. És ebből a szempontból az X-faktor mintha labdába se rúgott volna.