Egy kotormányi gazda évekkel ezelőtt különleges tárgyat talált szántás közben. Megőrizte, majd, amikor egy régész bekopogtatott hozzá, felajánlotta neki. Így került a Csíki Székely Múzeumba egy Árpád-kori ereklyetartó mellkereszt.
Noha mostanában gyakran mutatják be úgy, hogy ő Bethlen Gábor, és a forgatás óta bármikor szívesen pattan lóra, de nem jár panyókára vetett mentében, sem karddal az oldalán. Ő Bokor Barna.
Miről mesél egy, a csíksomlyói Fodor-kertben végzett ásatások során előkerült csontfésű? Hogyan kerülhetett egy olyan szemétgödörbe ez a darab, amely nem lakott településen volt? Mennyi ideig lakták gótok a Csíki-medencét? És hol lehetnek a gót temetők?
Mi köze a magyarságnak a bukaresti Berceni negyedhez és kinek köszönheti a magyarság 56 év olimpiai aranyait? – többek közt ezekről is hallhattunk azon a minapi esti előadáson, rendhagyó történelemórán, amelyet Imreh István tartott Sepsiszentgyörgyön.
A nyári utazási szezonra hangolódva, a Csíki Székely Múzeumban az augusztusi hónap tárgya egy, az 1920-as években készült Goyard márkájú utazóláda. A ládán található, utazáshoz kapcsolódó címkék alapján az utazóláda első tulajdonosa Armand Massard volt.
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál otthona a 400 esztendős Mikó-vár, ennek jegyében a hónap tárgya a reneszánsz művészethez kötődik a Csíki Székely Múzeumban.
Szembenézés munkacímmel készül dokumentumfilm Székelyudvarhely egykori zsidó közösségéről, a tervek szerint idén novemberben lesz a bemutató. A Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje több helyszínen készült és készül.
Évente mintegy ötezer látogatót fogad a régészeti park Mikházán, azonban a Maros Megyei Múzeum egy olyan fejlesztést tervez ott, amellyel az évente Szovátára látogató körülbelül 700 ezer turistából jelentős látogatót tudnak Mikházára vonzani.
A székelyföldi nagy gimnáziumok élén a legnehezebb időkben is olyan tanár-igazgatók álltak, akiknek sem a neve, sem pedig a tevékenysége nem merült feledésbe. Közülük az egyik Biró Lajos, aki húsz évet tanított a székelyudvarhelyi gimnáziumban.
Sorba álltak a könyvesbolt előtt az emberek, megteltek a kultúrotthonok a könyvbemutatókon, és sokan várták, hogy a postás bekopogjon a megrendelt könyvvel. De hogyan és kiknek köszönhetően jutott el a magyar könyv a családok könyvespolcaira a rendszerváltás előtt, és hogyan találkozhatott az olvasó személyesen is a szerzőkkel? Ezt idézzük fel.
Három éve, 2017-ben adták ki Jászvásáron Lakatos István 1702-ben befejezett, latin nyelven írt, Siculia című művét, valamint annak magyar fordítását. A kötetről a hétfőn megjelent Előretolt Helyőrségben olvashatnak.
A Fekete Sasnak elnevezett, az első csíkszeredai polgári gyógyszertár mintegy száz éves működését kívánja bemutatni a Csíki Székely Múzeum Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás hatodik termének egy része. Az eredeti bútordarabokkal és tárgyakkal igazi korabeli gyógyszertári miliőt tekinthet&
Hát ilyen világ volt címmel jelent meg a székelyudvarhelyi Szabó Elvira visszaemlékezéseit tartalmazó kötet, amely úgy szól a családról, közösségről, kitartásról, szeretetről, emberségről, hogy közben fontos adalékokkal egészíti ki Székelyudvarhely múlt századi történetét.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
