Bokor Barna: Bethlen Gábor a kollektív erdélyi emlékezetünk része

Péter Beáta 2023. november 15., 22:44 utolsó módosítás: 2023. november 16., 08:24

Noha mostanában gyakran mutatják be úgy, hogy ő Bethlen Gábor, és a forgatás óta bármikor szívesen pattan lóra, de nem jár panyókára vetett mentében, sem karddal az oldalán. Péntek esténként ő is a képernyő előtt ül és izgatottan nézi a Tündérkert sorozat legújabb részét. Ő Bokor Barna, akivel a Tündérkertes élményeiről, Bethlen Gábor megformálásáról és arról is beszélgettünk, hogy milyen ajándékot kapott a forgatások során.

Bokor Barna •  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
galéria
Bokor Barna Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

443 éve született, 1580. november 15-én és 394 éve, 1629-ben halt meg ugyanezen a napon a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége: Bethlen Gábor.

Az uralkodása alatti időszakot gyakran Erdély aranykorának nevezik, hiszen

erdélyi fejedelemként megszilárdította Erdély helyzetét, fejlődésnek indult az ország gazdasági és kulturális élete.

Erről az időszakról jelent meg 1922-ben Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első része, a Tündérkert,

a regény alapján pedig Madarász Isti rendezésében, a Megafilm és az MTVA koprodukciójában nyolc részes tévésorozat készült, amelynek epizódjait péntekenként lehet megtekinteni a Duna Televízióban – legközelebb már a hetedik részt.

A sorozat részei ugyanakkor visszanézhetők a Médiaklikk Tündérkertes aloldalán, ide kattintva.

•  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

A Tündérkert stábja október végén székelyföldi körútra érkezett, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkozhattak a nézők az alkotókkal, többek között a Bethlen Gábort alakító, szovátai származású, jelenleg Marosvásárhelyen és Budapesten játszó Bokor Barnával is.

„Nagyon jól esett ez a székelyföldi turné, a közönségtalálkozók feltöltöttek, igazi jófajta találkozások voltak.

Jó volt megtapasztalni azt, hogy a közönség egyszerre tudja megfogalmazni azt, hogy mi az, ami számára kritikus, vagy kevésbé tetszik, és ugyanakkor szereti, elfogadja. Alapvetően a szeretet lengte át az egészet és számomra ez csodálatos volt, otthonérzetem volt végig. Csupa jó emlékekkel vagyok az erdélyi turnéról. Azt látom, hogy itthon igazán értik, értékelik és szeretik ezt a sorozatot”

– emelte ki Barna, amikor arról beszéltünk, hogy míg a színházban egy előadás alatt a taps, a nevetés, vagy éppen a csend egyfajta visszajelzés, a film esetében ritkább, hogy direkt módon találkozzon a színész a közönséggel. „Ott vagy a vásznon, a képernyőn és az le van zárva, megismételhetetlen, olyan, mint egy időkapszula, azon, mint színész, már nem tudsz módosítani. A színház élőbb szövet, állandóan változik. Talán ezért is voltak jók ezek a közönségtalálkozók, mert konkrét energiákat tapasztalhattunk meg” – fejtette ki a színész.

•  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

A legelső szereplő, akiről tudták, hogy benne lesz a sorozatban, az Bokor Barna volt, ő „egy megtestült Bethlen” – fogalmazott a csíki közönségtalálkozón az alkotás rendezője, Madarász Isti. Barna elmondta, valószínű, látták, hogy ez a szerep találja őt, és sok olyan castingjelenet volt, ahol hozzá néztek partnereket.

Ebben az egészben nagyon fontos az a fajta kémia, hogy melyik szereplő kivel hogyan passzol, bizonyos szempontból néha ez a döntő egy casting során, hogy miként lehet beilleszteni valakit a kirakósba.

Amikor valamit megfilmesítenek, elhelyezik egy világba, egymás mellé helyezik a karaktereket, hogy mi mivel passzol, meg kell legyenek a harmonikus viszonyok. Például sok Báthory-jelölttel castingoltam, Katona Péter Dániellel rögtön működött a kapocs. Nagyon szeretem, remek színész. Az döbbentett meg, hogy egy ennyire fiatal ember mekkora erővel rendelkezik. Egyszerre van az a testalkata, amiről szól a film, miközben belül egy hatalmas nagy tenger táncol. A színészi erejét végig érezhettük.

Hogy Báthory milyen volt, nem tudhatjuk, de nagyon sokan reagálnak, hogy egy erdélyi fejedelem nem lehetett ennyire vékony, vagy ennyire fiatal. Pedig de. Tizenkilenc éves volt, amikor trónra került. Mi még így is idősebbek vagyunk a karaktereknél, akiket alakítunk, persze, régen másként járt az idő, másként használódtak el az emberek” – részletezte.

•  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Arról, hogy miként készült fel a szerepre, elmondta, hogy elolvasott mindent Bethlenről, a korról, ami a rendelkezésére állt. Ugyanakkor a forgatókönyvet lapozgatta nagyon sokat, hiszen a forgatások során nem lineárisan veszik fel a jeleneteket, hanem ugrándoznak a történetben, és neki a karakterfejlődés minden pillanatát ismernie kellett ahhoz, hogy mindegyik forgatási napon épp oda tudjon „ugrani”, ahol a karakter tart.

Bethlen a kollektív erdélyi emlékezetünk része, és mint ilyen, teher is volt őt megformálni. Mert van, aki a Bethlen Gábor utcában lakik, van, aki a Bethlen kollégiumban végzett, mindenki fizetett már kétezer forintossal, amelyen az ő arcképe van, ott van a Bethlen Gábor Alap, tehát úton útfélen szembejön, ott van a köztudatban. De mégsincs egy személyes kapcsolatunk vele, és nekem valahogy ez volt a misszióm, hogy megtaláljam a személyes Bethlen Gábort.

Kerestem kívül, de végül magamban találtam meg. Olvasva a regényt, nagyon sok olyan közös pont van, ami bennem is hasonló reakciókat vált ki, mint ahogy ő élt. Inkább egy nagyfokú csodálat és tisztelet volt az első reakcióm, és aztán kerestem azokat a pontokat, amelyek kényelmetlenek, fájdalmasak, kerestem az erkölcsi dilemmákat, politikai döntéseket. Azt nem lehetett, hogy egy köztéri szobrot tologatok magam előtt, és azt sem lehetett, hogy én magam merevedjek szoborrá, hanem valamifajta azonosulás általi emberábrázolásra törekedtem. De hogy személyes legyen, magamban kellett megtalálnom ezeket a kapaszkodókat” – avatott be az azonosulási folyamatba a színész.

•  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

Bokor Barna lelkesen mesélt a forgatási élményeiről és a csapatról: remek barátságok alakultak ki, a forgatás óta kéthetente összeülnek, tartják a kapcsolatot. De ezen túl a legnagyobb ajándék számára a lovakkal való találkozás és lovaglás, hiszen a sorozatnak köszönhetően került kapcsolatba a lovas világgal. „Teljesen nulláról kezdtük el, Nyárádszentsimonba jártunk Deszkával (a Nagy András hajdúvezért alakító Pál D. Attila – szerk. megj.), és fokozatosan tanultunk bánni a lovakkal:

megsimogattuk, megfogtuk a kantárt, vezettük, megültük, egészen odáig, hogy tereplovasok lettünk a végére, gyönyörű tájakon lovagoltunk, medvéket kergettünk, tényleg olyan élményekkel vagyunk, hogy egy nagy adalék lett az életemben.

Mégiscsak lovasnemzet vagyunk, valahogy úgy voltam, hogy nem az volt, hogy tanultam a lovaglást, hanem emlékeztem, hogy ezt már csináltam. Úgy látszik, ez belénk van kódolva. Függőség alakult ki, már most azon gondolkodom, hogy hogyan lehetne valahogy – a körülményeimnek megfelelően –, hogy legyen valahol egy lovam a közelben” – fejtette ki.

Bokor Barna a Székely Határőr Emlékközpontban. A veres darabont Bethlen uralkodása alatt katonáskodott •  Fotó: Magyarosi Sándor
Bokor Barna a Székely Határőr Emlékközpontban. A veres darabont Bethlen uralkodása alatt katonáskodott Fotó: Magyarosi Sándor

A harcjelenetek kapcsán nevetve tette hozzá, hogy sokkal durvább harcokra készült, hiszen úgy olvasta, hogy Bethlen nagy harcos volt, és saját kezével győzte le Nagy Andrást. De úgy véli, nagyon szépen alakult a forgatókönyv végleges formája, mert abban Bethlen jóval elegánsabb, mértékletesebb és nem „mocskolja” össze magát. „Azt tudjuk róla, hogy hadviselt ember volt, már 16 éves korában sereget vezetett, nem retten meg attól, hogy oda kell vágni. De a sorozatot nézve teljesen értem ezt a kimért vonalat. Úgyhogy

túl voltam képezve a harcjelenetek tekintetében, mert rengeteget edzettem minden eszközzel, hogy majd kardokat forgatok, ehhez képest konkrétan nem kellett senkinek átvágjam a torkát, úgyhogy ez a teher nem fog nyomni.”

Fizikailag néha megterhelő volt, hiszen a forgatás során használt kardok önmagukban nehezek, mint ahogy a páncél is, amelyben lovagolni kellett. Ugyanakkor, az időjárási körülmények sem voltak mindig kedvezőek, a film forgatása nyári és téli időszakban is zajlott.

•  Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

„Nyáron a nagy hőségben aki túl volt öltözve, már alig várta, hogy jöjjön a hidegebb idő, hisz akkor jól fogtak a kacagányok és egyéb vastag jelmezek. Nekem például a csizmám talpa rendkívül vékony volt és úgy oldottam meg, hogy tettem bele egy elektromos lábmelegítőt, amit nyilván abban a korban még nem használtak, a 17. században nem volt fenékig wellness az élet.

De bátran mentünk, minden nehézség dacára, szembe a széllel, nagy örömmel csináltuk ezt az egészet, azt hiszem, mindannyiunk számára életünk egyik legszebb kalandja volt ez a forgatás”

– emlékezett vissza.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

És hogy hol találjuk Bokor Barnát péntek esténként az utóbbi hetekben? A tévé képernyője előtt, hiszen ő is akkor látja először a sorozat részeit, amikor vetítik. „Nagyon izgulok, hogy mi lesz, és csodálom, hogy mi lett belőle. Mert a helyszínek, ahol forgattunk, néha háromszáz kilométerre és fél év távolságra vannak egymástól. Például, hogy belépek egy ajtón és kilépek egy folyósóra, az fél év távolság és sok száz kilométer. Mindig meglep, amikor látom összevágva.”

Arról, hogy amióta debütált a sorozat gyakran úgy mutatják őt be, hogy „íme, Bethlen Gábor”, úgy fogalmazott, hogy a színész leteszi a szerepet, amikor kilép a színpadról vagy a forgatási helyszínről. Mint mondta, ezek olyan frekvenciák, amelyekre ráhangolódik egy színész, és mivel több szerepet játszik, be van állítva, hogy melyik rádiócsatorna melyik frekvencián szól, és azt váltogatja.

•  Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook

Ezeket a szerepeket váltogatjuk, kilépünk, belépünk, letesszük, felvesszük. De alapvetően üresben vagyunk a magunk világában, civilként nem hordozom Bethlen Gábort. Nyilván, ha a lelkemet megérintik dolgok, ha olvasok egy könyvet, eljátszok egy szerepet, akkor óhatatlanul magaménak érzek belőle valamit.

Ez hozzátartozik a személyiségfejlődésünkhöz, és remélem, hogy meg tudok őrizni valamit Bethlen Gáborból, és anélkül, hogy ezt most látványosan hordoznám, például nem karddal járok, bár lóval szeretnék továbbra is járni” – mondta el zárásként Bokor Barna.

•  Fotó: Tündérkert/Megafilm
Fotó: Tündérkert/Megafilm

A Tündérkert alkotóival és „Bethlen Gáborral” is legközelebb Marosvásárhelyen találkozhatnak a nézők. November 16-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban 14 órától Magyarosi Sándor történész, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője faggatja a Tündérkert sorozat kulisszatitkairól Bokor Barnát, Henn Jánost, Németh B. Kristófot, Ördög Miklós Leventét és Madarász Isti rendezőt.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.