Bokor Barna: Bethlen Gábor a kollektív erdélyi emlékezetünk része

443 éve született, 1580. november 15-én és 394 éve, 1629-ben halt meg ugyanezen a napon a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége: Bethlen Gábor.

Az uralkodása alatti időszakot gyakran Erdély aranykorának nevezik, hiszen

erdélyi fejedelemként megszilárdította Erdély helyzetét, fejlődésnek indult az ország gazdasági és kulturális élete.

Erről az időszakról jelent meg 1922-ben Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első része, a Tündérkert,

a regény alapján pedig Madarász Isti rendezésében, a Megafilm és az MTVA koprodukciójában nyolc részes tévésorozat készült, amelynek epizódjait péntekenként lehet megtekinteni a Duna Televízióban – legközelebb már a hetedik részt.

A sorozat részei ugyanakkor visszanézhetők a Médiaklikk Tündérkertes aloldalán, ide kattintva.

A Tündérkert stábja október végén székelyföldi körútra érkezett, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkozhattak a nézők az alkotókkal, többek között a Bethlen Gábort alakító, szovátai származású, jelenleg Marosvásárhelyen és Budapesten játszó Bokor Barnával is.

A Tündérkert kulisszatitkaiba nyújtottak betekintést az alkotók és a színészek

A Tündérkert című történelmi filmsorozat első részét tekinthették meg, majd a sorozat alkotóival és színészeivel találkozhattak a székelyudvarhelyiek, csíkszeredaiak, kézdivásárhelyiek és sepsiszentgyörgyiek a hétvégén.

„Nagyon jól esett ez a székelyföldi turné, a közönségtalálkozók feltöltöttek, igazi jófajta találkozások voltak.

– emelte ki Barna, amikor arról beszéltünk, hogy míg a színházban egy előadás alatt a taps, a nevetés, vagy éppen a csend egyfajta visszajelzés, a film esetében ritkább, hogy direkt módon találkozzon a színész a közönséggel. „Ott vagy a vásznon, a képernyőn és az le van zárva, megismételhetetlen, olyan, mint egy időkapszula, azon, mint színész, már nem tudsz módosítani. A színház élőbb szövet, állandóan változik. Talán ezért is voltak jók ezek a közönségtalálkozók, mert konkrét energiákat tapasztalhattunk meg” – fejtette ki a színész.

A legelső szereplő, akiről tudták, hogy benne lesz a sorozatban, az Bokor Barna volt, ő „egy megtestült Bethlen” – fogalmazott a csíki közönségtalálkozón az alkotás rendezője, Madarász Isti. Barna elmondta, valószínű, látták, hogy ez a szerep találja őt, és sok olyan castingjelenet volt, ahol hozzá néztek partnereket.

Amikor valamit megfilmesítenek, elhelyezik egy világba, egymás mellé helyezik a karaktereket, hogy mi mivel passzol, meg kell legyenek a harmonikus viszonyok. Például sok Báthory-jelölttel castingoltam, Katona Péter Dániellel rögtön működött a kapocs. Nagyon szeretem, remek színész. Az döbbentett meg, hogy egy ennyire fiatal ember mekkora erővel rendelkezik. Egyszerre van az a testalkata, amiről szól a film, miközben belül egy hatalmas nagy tenger táncol. A színészi erejét végig érezhettük.

Tündérkert: a magyar Trónok harca, ami Erdély múltjába repít vissza

A magyarok is tudnak olyan színvonalú kosztümös, történelmi sorozatot készíteni, mint amilyenek a mostani streamingplatformok kínálatában érhetők el – jó példa erre az újdonsült Tündérkert. Kritika az első két epizódról.

Hogy Báthory milyen volt, nem tudhatjuk, de nagyon sokan reagálnak, hogy egy erdélyi fejedelem nem lehetett ennyire vékony, vagy ennyire fiatal. Pedig de. Tizenkilenc éves volt, amikor trónra került. Mi még így is idősebbek vagyunk a karaktereknél, akiket alakítunk, persze, régen másként járt az idő, másként használódtak el az emberek” – részletezte.

Arról, hogy miként készült fel a szerepre, elmondta, hogy elolvasott mindent Bethlenről, a korról, ami a rendelkezésére állt. Ugyanakkor a forgatókönyvet lapozgatta nagyon sokat, hiszen a forgatások során nem lineárisan veszik fel a jeleneteket, hanem ugrándoznak a történetben, és neki a karakterfejlődés minden pillanatát ismernie kellett ahhoz, hogy mindegyik forgatási napon épp oda tudjon „ugrani”, ahol a karakter tart.

Kerestem kívül, de végül magamban találtam meg. Olvasva a regényt, nagyon sok olyan közös pont van, ami bennem is hasonló reakciókat vált ki, mint ahogy ő élt. Inkább egy nagyfokú csodálat és tisztelet volt az első reakcióm, és aztán kerestem azokat a pontokat, amelyek kényelmetlenek, fájdalmasak, kerestem az erkölcsi dilemmákat, politikai döntéseket. Azt nem lehetett, hogy egy köztéri szobrot tologatok magam előtt, és azt sem lehetett, hogy én magam merevedjek szoborrá, hanem valamifajta azonosulás általi emberábrázolásra törekedtem. De hogy személyes legyen, magamban kellett megtalálnom ezeket a kapaszkodókat” – avatott be az azonosulási folyamatba a színész.

Bokor Barna lelkesen mesélt a forgatási élményeiről és a csapatról: remek barátságok alakultak ki, a forgatás óta kéthetente összeülnek, tartják a kapcsolatot. De ezen túl a legnagyobb ajándék számára a lovakkal való találkozás és lovaglás, hiszen a sorozatnak köszönhetően került kapcsolatba a lovas világgal. „Teljesen nulláról kezdtük el, Nyárádszentsimonba jártunk Deszkával (a Nagy András hajdúvezért alakító Pál D. Attila – szerk. megj.), és fokozatosan tanultunk bánni a lovakkal:

Mégiscsak lovasnemzet vagyunk, valahogy úgy voltam, hogy nem az volt, hogy tanultam a lovaglást, hanem emlékeztem, hogy ezt már csináltam. Úgy látszik, ez belénk van kódolva. Függőség alakult ki, már most azon gondolkodom, hogy hogyan lehetne valahogy – a körülményeimnek megfelelően –, hogy legyen valahol egy lovam a közelben” – fejtette ki.

A harcjelenetek kapcsán nevetve tette hozzá, hogy sokkal durvább harcokra készült, hiszen úgy olvasta, hogy Bethlen nagy harcos volt, és saját kezével győzte le Nagy Andrást. De úgy véli, nagyon szépen alakult a forgatókönyv végleges formája, mert abban Bethlen jóval elegánsabb, mértékletesebb és nem „mocskolja” össze magát. „Azt tudjuk róla, hogy hadviselt ember volt, már 16 éves korában sereget vezetett, nem retten meg attól, hogy oda kell vágni. De a sorozatot nézve teljesen értem ezt a kimért vonalat. Úgyhogy

Fizikailag néha megterhelő volt, hiszen a forgatás során használt kardok önmagukban nehezek, mint ahogy a páncél is, amelyben lovagolni kellett. Ugyanakkor, az időjárási körülmények sem voltak mindig kedvezőek, a film forgatása nyári és téli időszakban is zajlott.

„Nyáron a nagy hőségben aki túl volt öltözve, már alig várta, hogy jöjjön a hidegebb idő, hisz akkor jól fogtak a kacagányok és egyéb vastag jelmezek. Nekem például a csizmám talpa rendkívül vékony volt és úgy oldottam meg, hogy tettem bele egy elektromos lábmelegítőt, amit nyilván abban a korban még nem használtak, a 17. században nem volt fenékig wellness az élet.

– emlékezett vissza.

És hogy hol találjuk Bokor Barnát péntek esténként az utóbbi hetekben? A tévé képernyője előtt, hiszen ő is akkor látja először a sorozat részeit, amikor vetítik. „Nagyon izgulok, hogy mi lesz, és csodálom, hogy mi lett belőle. Mert a helyszínek, ahol forgattunk, néha háromszáz kilométerre és fél év távolságra vannak egymástól. Például, hogy belépek egy ajtón és kilépek egy folyósóra, az fél év távolság és sok száz kilométer. Mindig meglep, amikor látom összevágva.”

Arról, hogy amióta debütált a sorozat gyakran úgy mutatják őt be, hogy „íme, Bethlen Gábor”, úgy fogalmazott, hogy a színész leteszi a szerepet, amikor kilép a színpadról vagy a forgatási helyszínről. Mint mondta, ezek olyan frekvenciák, amelyekre ráhangolódik egy színész, és mivel több szerepet játszik, be van állítva, hogy melyik rádiócsatorna melyik frekvencián szól, és azt váltogatja.

Ez hozzátartozik a személyiségfejlődésünkhöz, és remélem, hogy meg tudok őrizni valamit Bethlen Gáborból, és anélkül, hogy ezt most látványosan hordoznám, például nem karddal járok, bár lóval szeretnék továbbra is járni” – mondta el zárásként Bokor Barna.