HIRDETÉS
Körülbelül másfél évvel ezelőtt készítette el legelső méhviaszos csomagolóját Balázs Panna, aki ma már környékünkön egyedi foglalkozásként űzi a környezettudatos háztartás kellékeinek gyártását. „Úgy kezdődött, hogy az egyik közösségi oldalon valaki megosztott egy videót a méhviaszos csomagolókról, amelyeket fólia meg alufólia helyett lehet használni, ezeket ugye nem veszik be még a szelektív hulladékgyűjtőbe sem.
– mesélte a kétgyerekes édesanya, aki végül több helyen talált információk alapján nekivágott, s saját magának készített ilyen viaszkendőt. Amikor a végeredményt büszkén mutogatta az ominózus Facebook-csoportban, a sok hozzá hasonló édesanyának úgy megtetszett, hogy elkezdték biztatni, készítsen nekik is. Így készültek el Balázs Panna első méhviaszos csomagolói, amelyeket már egyre több háztartásban használnak: lehet bele szendvicset csomagolni, hűtőszekrénybe való tárolótasaknak használni, de az edények lezárására is tökéletes a szokásos fólia, alufólia helyett.
„Ez lebomlik, mert csak természetes anyagok vannak benne: méhviasz, gyanta és jojobaolaj. Erről elég sok helyen lehet olvasni, de azt persze senki nem mondja, hogy milyen százalékban kell ezeket használni, az a titok, azt mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia. Az elején, amikor csak viaszt tettem az anyagra, az lágyabb volt, a gyanta adott egy tartást neki” – magyarázta Balázs Panna. Hozzátette: az sem mindegy, hogyan is néz ki ez a csomagolóanyag, a zöld- és pirospöttyös anyagok most a legkelendőbbek, de a levendulás is trendi. A felhasznált anyagokat amúgy az internetről és Budapestről szerzi be Panna, a romániai felhozatallal nincs megelégedve. Nem csak azért, mert nem olyan nagy a választék, hanem azért is, mert nem tudják garantálni folyamatosan az árukészletet.
A méhviaszos csomagolók készítése mellett Balázs Panna közben elkezdett figyelni külföldi kézműveseket is, s rájött, hogy csomó további vagány dolgot lehet készíteni a környezettudatos háztartás témájában.
A tanévkezdés apropóján mostanában az újraszalvéta a nagy divat, azokat gyártja tömegesével.
Az élelmiszerbiztos, vízálló, tépőzárral csukható szalvéta egyszerű és ízléses tízóraicsomagoló, ami egyben terítőként, alátétként is szolgál a gyereknek az oviban, iskolában, ráadásul közben vonzó autós vagy állatos a mintája is, tehát „menő”. S nemsokára olyan mintájúak is lesznek majd, amelyeket a felnőtt férfiemberek is bevállalhatnak a munkahelyükön.
A másik „sláger” a kenyérzsák, amelyet szintén tömegével gyárt a kismama.
– mutatott rá. Ezt a problémát küszöböli ki a kenyérzsák, amelynek végleges formáját sokáig kísérletezte ki a fiatal vállalkozó. Az elkészült kenyérzsák ugyanis nem egyszerű díszzsák, hanem egy bélelt szövet, a bélése pedig olyan anyag, ami megakadályozza, hogy megszáradjon a kenyér. Egy vízlepergető anyag, ami azért picit lélegzik is. Bár az első alkalmakon furán néztek a kenyeres üzletben, hogy tényleg a zsákba kéri-e a kenyeret az ügyfél, és akkor zacskóstól tegyék-e a zsákba vagy anélkül, mára kezdik megszokni, hogy egyesek környezettudatosság céljából bizony nem kérik a zacskót.
A marosszentgyörgyi családi házukban alkotó édesanya további ötletekben sem szenved hiányt, hogy miképpen bővítse a termékskáláját: nyáron a „nasitasiknak” és az evőeszköztartóknak volt divatja, de ha lejár az úrjaszalvéták hajrája,
télire bevásárlószatyrokat szeretne gyártani, tavasszal meg majd olyan szatyrokat, amelyekkel piacra lehet járni,
mert „onnan is minden murok egy-egy külön zacskóban jön haza”. Panna valamilyen hálós megoldáson gondolkodik, mert azt szeretné, ha a bevásárlóközpontok zöldségrészlegén is használni lehetne majd a szatyrot, a pénztárnál ugyanis kell lássák, hogy mi van benne. Egyelőre még az új termékek kiagyalásán nem kellett sokat gondolkodnia, a vásárlói ugyanis, ha meglátnak valami környezettudatos megoldást, rögtön szólnak neki, hogy annak is neki kéne fogni gyártani.
Panna másfél éve kezdte el a környezettudatos háztartási cikkek gyártását, s egy éve foglalkozik forgalmazásukkal is. A gyerekei születése előtt marketingesként dolgozó fiatal nő úgy érzi, lassan kitesz egy teljes munkaidős állást ez a vállalkozás, s mára nem cserélné el egy nyolcórás irodai munkáért.
„Amellett, hogy kiélhetem kreativitásom, kézműves hajlamom, ami úgy tűnik, a gyerekekkel jött elő, napi szinten beszélek emberekkel is, amit nagyon szeretek. S az a sok pozitív visszajelzés kenegeti a lelkem. Sokkal nagyobb elégtétel, mint amit egy nyolcórás, számítógép előtt töltött munka nyújt” – magyarázta az édesanya, aki elismeri, vannak hátrányai is annak, hogy mindig otthon van a munka: sosem tudja teljesen letenni, sokszor éjjel-nappal dolgozik, de mégis több az előnye, hiszen ha gyerekei betegek, otthon van velük, nem kell szabadságot kérnie, ha el akar menni valahová, csak az embernek meg kell tanulnia áttérni erre a munkastílusra.
