Egy természetjáró grafikus csodabogár és bögréi

„Tímea vagyok. Álmodozó, szabad lélek. Szeretem a szépet, a virágokat, a jó ételeket, a friss levegőt, a nyarat is meg a telet is. Úgy tartom, minden szép a maga módján, s annyi igazság van, ahány nézőpont. Szeretem a bakancsot, a sötétzöld színt, a tábortüzet, a naplementét, s ha gyakrabban fel tudnék kelni, akkor a napfelkeltét is, a siker ízét, mikor felérek egy hegy tetejére, de azt is, ha izomlázam van túrázás után. Rájöttem, hogy azért vagyunk ezen a szép Földön, hogy megtanuljunk szeretni” – ekképpen mutatkozik be Instagram-oldalán Kelemen Tímea, akinek természetszeretet ihlette hobbiját is. Ha ma túrázni megy, olyan csészéből issza a forró teát, amelyet saját grafikája díszít.

„Kicsi korom óta nagyon szeretek rajzolni, s bár szerettem volna, nem jártam művészeti iskolába, mert nem volt rá lehetőség. Aztán úgy hozta a sors, hogy felnőttként kezdtem képzeni magam e téren, s azt szoktam mondani, hogy egy felnőttképzés során indítottak el a lejtőn befelé, s az, hogy ki hogyan ér földet, az már mindenkinek a saját ügyességén múlik” – meséli Kelemen Tímea, aki Gyergyószentmiklóson egy nyomdában dolgozik grafikusként.

{A}

Az egyébként Gyergyóremetén élő fiatal nő minden álma az volt, hogy rajzait digitalizálni tudja, és ezért tett meg minden tőle telhetőt. S hogy miért volt ez fontos számára? Mert a világhálón sok mindenre rábukkan az ember, ő pedig egy alkalommal különböző rajzok által díszített zománcozott csészéket látott, és ez beindította a fantáziáját.

„Sokat járok túrázni, s nagyon szerettem volna egy ilyen csészét, próbáltam felkutatni olyan személyt, aki tudna nyomtatni a csészére, mert nekem csak egy fekete filcem volt meg a papír. Nem tudtam megvalósítani a terméket, csak ötletem volt és elképzelésem, hogy mit szeretnék. Aztán sikerült találni valakit, aki meg tudta csinálni, és mikor megmutattam az ismerőseimnek, mindamellett, hogy mindenkinek nagyon tetszett, szerettek volna hasonlót. Mivel bennem is volt egy erős vágy, hogy ezt a folyamatot a rajzolástól kezdve az utolsó lépésig én magam oldjam meg, végül nemrégiben beszereztem minden szükséges eszközt ehhez” – meséli Tímea.

Mint elmeséli, a grafikák Ipad-on készülnek, ezeket nyomtatja rá egy transzferpapírra, a papírt egy speciális ragasztóval a csészére erősíti, s így helyezi a prés alá a fémcsészét, amelyet 180 másodperc múlva már Tímea grafikája díszít. „Ötleteimet, energiámat a természetből szívom, az ad erőt, hogy munka után tudjak még leülni rajzolni és csészét készíteni” – mondja a lelkes természetjáró.

Kedvence a Nagy-Hagymás és a Gyilkos-tó környéke, mert – mint mondja – kimeríthetetlen, mert mindig más és más arcát mutatja, mert minden egyes alkalommal lenyűgözi.

– magyarázza. S ez a természetszeretet ösztönözte arra is, hogy nemrégiben férjével együtt hazaköltözzenek Németországból. Szép volt ott is – teszi hozzá –, de ott minden más. „Ott kitáblázott ösvényen lehet túrázni, minden szervezett, ezzel szemben idehaza még minden kicsit vad, és ezt nem lehet elmagyarázni annak, aki külföldön még nem túrázott. Sokszor veszélyes is a kutyák, a medve miatt, de mégis sokkal érdekesebb”.

Ha már a németországi vendégmunkánál tartunk, elmeséli , hogy férjével együtt egy biogazdaságban dolgoztak hét éven keresztül, s az ott szerzett tudást, a környezettudatos életszemléletet is magukkal hozták. Idehaza is van melegházuk – meséli – ahol a család számára termelnek meg minden szükséges zöldséget. „Tavaly csak tárkonyt kellett vásároljak” – jegyzi meg nevetve.

Még rengeteg ötlete van – árulja el –, bár azt is tudja, hogy még sok a tanulnivalója is. Minden egyes grafikája egyedi és megismételhetetlen, sajátos látásmódját tükrözi. „Ahova nem tudok eljutni, amit nem tudok megnézni, azt le tudom rajzolni. Kicsi koromban láttam életemben először egy búbosbankát édesanyámmal a mezőn. S innen jött az ötlet, hogy rajzoljam le, mert azóta sem láttam. Medvét sem láttam, de lerajzolom. Az érzések fontosak számomra, hogy mit szeretnék az adott mintával kifejezni, átadni.

– mondja.