HIRDETÉS
Ohh, az a fránya hüvelykujj. Na nem a kezemen található, a többi ujjammal szembefordítható, ezáltal számomra hatalmas evoluciós előnyt biztosító testrészemre gondoltam. Nem, nem. Ez a hüvelykujj egészen virtuális, ha úgy tetszik, digitális, de mindenképpen grafikus. Való életbeli elődje egy gesztus, ami olyasmit jelent, hogy príma, első osztályú, vagány. Ebből találta ki a Facebook-világ a tetsziket, azaz a lájkot, kinek ahogy tetszik. Na de még csak nem is erről akarok értekezni, hanem arról a hüvelykujjról, ami a Facebook Messenger üzenetküldő szolgáltatás egyik új funkciója: egy gomb, ami egy felemelt hüvelykujjú kézábrázolást generál. Miközben ez a lájk egyféle átvedlése, meghonosítása az üzenetküldő szolgáltatásban is, a felhasználók számára gyors és praktikus visszajelzési lehetőséget biztosít egy-egy beszélgetésben. Nem kell beírni ezután, hogy oké, kösz, vettem az adást.
Nem kell tulajdonképpen szavakat megfogalmazni, értelmükön tizedmásodpercet sem merengeni.
Nem kell egyáltalán a magyar nyelvet mint olyat, használni, azzal úgyis annyi baj van. Nyomsz egy hüvelykujjat, oszt annyi. Beszélgetőpartnered látja, hogy reagáltál, visszajeleztél. Egyetértesz. Akár még az is elképzelhető, hogy igen, tetszik neked az a felvetés. Sőt, nagyon tetszik: attól függően, hogy mennyi időt tartod az igazi ujjadat rajta a virtuálison, annak mérete megnőhet. Egészen nagy hüvelykujjat is küldhetsz a partnerednek. Miazhogy! Nemhogy nő, még vonaglik is enyhén, kissé mintha már kéjesen mozogna, inogna, kacérkodna, melléje izgatott fütyülés hangja emeli a feszültséget. Nyomod, nyomod, nyomod, egyre nagyobb a hüvelykujj, magasabb a frekvencia. Nő, nő, alakul, rezeg és sípol… Mígnem a végén elpattan, eltűnik, megsemmisül. Itt is úgy van, mint a való életben: ha túl sokat akarsz, semmivel sem maradsz.
Szóval, amikor kapunk egy ilyen hüvelykujjat valakitől, ne vegyük sértésnek. Mert egyáltalán nem biztos, hogy gyorsan le akartak pattintani, idő- és érdeklődés hiányában ezzel el akartak intézni. Az is lehet, hogy igenis izgalmas sztori bújik meg a virgonc kis kék ábra mögött. Még az is előfordulhat, hogy tetszik. Nagyon tetszik.
Burista Emese és Benedek Szabolcs a Csoma Szobája Alapítvány önkéntes programjának köszönhetően jutott el a Himaláján található Zanglába. Az önkéntes munka célja a 240 évvel ezelőtt született Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyének restaurálása volt.
Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.
Mit gondol az író a szerkesztői munkáról, és mit gondol az olvasó a könyvén szereplő szerzőről? Nagy Koppány Zsolttal A remegő kezű órásmester című legújabb kötete kapcsán a könyvek kilátástalan sorsáról és az olvasói igényekről is beszélgettünk.
Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter festőművésszel.
Azt gondolhatnánk, hogy Udvarhelyszék talán legismertebb vállalkozójának egyetlen gyermekeként – aki történetesen lány – az élet csupa móka és kacagás. A Nők az üzleti világban sorozatának jelenlegi cikkében erre cáfolunk rá.
A győzelem élményét, a közös játék örömét kínálta az évadnyitó tornán a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület a Temesvárra érkező vendégtársulatoknak és helybéli barátainak. A találkozó történéseibe pillanthatunk most bele.
Aki Tusványoson belépett a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre mesélt.
Csíkszereda ontja magából a fiatal művésztehetségeket, a város tele van képzőművészekkel, színészekkel, zenészekkel. Éppen egy ilyen fiatal tehetséggel, Lukács Márton Örssel beszélgettünk, aki először lép fel saját projektjeivel a Csíki Jazz-en.
Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc grafikus, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja.
Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.
Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? ...
Miért ilyen nehezített ez a viszony? Az anyósviccek mennyisége is érzékelteti e kapcsolat kínosságát. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
