Et voilà! És kész! Bálint Tamara gyurmavilága

Tamarát már gyerekkorában érdekelte a rajzolás és a kézművesség, de az égethető gyurmát alig két éve fedezte fel, miután nem sikerült a felvételije a kolozsvári művészeti egyetemre, így lett egy „üres” éve. Mint kiderült, az év egyáltalán nem volt üres, hiszen a kézműveskedés egy idő után egyre fontosabb lett.

Eleinte csak magának készített fülbevalókat, majd továbblépett. „Az égethető gyurmát már előtte is láttam más kézműveseknél, nem volt teljesen újdonság, de egy nap megfogalmazódott bennem a vágy, hogy én magam is kipróbáljam, így készültek el az első darabok” – emlékszik vissza Tamara, aki az udvarhelyi Felsőgében megtartott Vásár&Brunch-on mutatkozott be a termékeivel. Noha ott főleg használt ruhákat, könyveket lehetett árulni és cserélni, az ő kézzel készített ékszerei annyira jól fogytak, hogy érdemesnek látta még többet előállítani, sőt, kibővíteni a termékskálát. Ekkor jöttek képbe a bögrék, az evőeszközök és a kulcstartók.  

Ezért is lett végül a név francia, hiszen amikor elkészültek az első tárgyak, tényleg úgy éreztem magam, ahogy a francia Et voilà! szókapcsolat is mondja: és kész!” – mesélte. Azóta Facebook-oldalt is működtet Voilà néven, a brand grafikai megvalósításaiban párja, a reklámgrafikus Dávid László segíti.

Tamara eleinte a Pinteresten kereste az ihletet, majd azokat a saját elképzelései szerint valósította meg – a magyarországi ZsannaCrafts kanálművek, valamint Gyurmacsodák is a „példaképek” között vannak, az ott látott ötleteket viszont igyekszik tényleg csak inspirációnak venni. A Youtube-on látott technikákat elsajátította, hiszen ezekben a dolgokban nagyon fontos, hogy az ékszerek, tárgyak tartósak és ízlésesek legyenek. A tanulási folyamat pedig mindennapos, mindig tanul az ember újat.

„Ha van időm kísérletezni és tervezgetni, akkor egy fülbevaló mintájának kitalálása, elkészítése akár egy egész napot is felvesz. Erre ritkán van lehetőségem, de őszintén ezeket szeretem a legjobban. A feliratok viszont időigényesek, mert ezeket apró, pici kisodrott darabokból formálom ki betűnként, olykor már nagyítót is használva” – mondja Tamara, aki mintegy nyolcvan százalékban csak égethető gyurmát használ, kiegészítőkként pedig fémkarikákat, fülbevalóalapokat és -hátakat, láncokat, kapcsokat. Bögréknél alap a porcelán, evőeszközöknél az inox.

– fűzi hozzá. A fülbevaló gyurma része nem törik, az evőeszközök még a strapabíróbbak, a bögrék viszont kényesek, sokszor a sütés után le kell pattintani a gyurmát a felületről, majd kihűlés után a porcelánragasztó segít a rögzítésben. Ha kézzel és nem mosogatógépben mossák, akkor jól bírja a minta.

Vásárlói nagyjából a 18–30 év közötti korosztályból kerülnek ki, akik legfőképpen az újító jellegű, modern vagy a hagyományossal ötvözött technikákat, termékeket kedvelik. Arra a felvetésre, hogy a kézművesvásárok felhozatalát Székelyföldön óriási többségben a népi jellegű, hagyományosnak nevezett kultúra uralja, Tamara elmondja, hogy Székelyudvarhelyen és környékén nagyon sok a fiatal kézműves, aki új ötletekkel reformálja a hagyományos termékek piacát, az online világban pedig nagyon „menők” az olyan kézműves táskák, hátizsákok, ékszerek és az apróbb, személyre szabható ajándéktárgyak, amelyek nem a népies vonalat követik feltétlenül, hanem fiatalosak, színesek és formabontók.

Egy vásárban is „felépíti” a kínálatot, akárcsak egy fotón • Fotó: Dávid László

Az elmúlt hónapokban, a karantén ideje alatt élni kezdett azzal a lehetőséggel is, hogy postán küldje a termékeket a megrendelőknek, viszont azt is szeretné, ha az újrainduló vásárokon minél gyakrabban részt tudna venni. Tanítóképzős hallgatóként, majdani pedagógusként távlatilag szóba jöhet a gyapjúfigurák, bábok készítése, a varrás, az egyszerűbb társasjátékok megvalósítása – ezeket azonban az égetett gyurmaékszerektől eltérően nem értékesítési, hanem nevelési-oktatási célzattal készítené.