Gólyák testközelben: látványos a gyűrűzési akció

Szász Cs. Emese 2018. június 21., 15:12 utolsó módosítás: 2018. június 21., 17:53

Nincs jó évük a gólyáknak: a márciusi hideg miatt sok pár úgy döntött, hogy nem költ idén, így a fészkek jó része most üres. Öröm az ürömben, hogy ahol azonban van fióka, ott négy-öt is van a kettő-három helyett. Ezek a fiókák most 5-6 hetesek, tökéletes időpont ez arra, hogy meggyűrűzzék őket. S ez a gyűrűzés nem utolsó sorban látványos is, egy ilyen ákosfalvi akción mi is részt vettünk.

Ákosfalván jelen pillanatban csak egy fészekben van költés, így nem nehéz megtalálni, hogy a Milvus Csoport Madárvédő Egyesület tagjai éppen hol dolgoznak.

Az egyetlen ákosfalvi fészek, amelyben fészkeltek idén a gólyák •  Fotó: Haáz Vince
Az egyetlen ákosfalvi fészek, amelyben fészkeltek idén a gólyák Fotó: Haáz Vince

A gólyafészek köré oda is gyűlt a fél utca, napok óta várják, hogy ők is megnézzék ezt a gólya-roadshownak nevezett madárgyűrűzést. Bukur Erzsébet vásárhelyi unokája például azért nem ment haza a nagyszülőktől, mert látni akarta ezt a folyamatot.

A fekete csőrű a fióka, a piros csőrű a szülő •  Fotó: Haáz Vince
A fekete csőrű a fióka, a piros csőrű a szülő Fotó: Haáz Vince

Látványosnak tényleg látványos, kell hozzá egy darus autó, amelynek segítségével a szakemberek a fészek közelébe kerülhetnek, és elvégezhetik a gyűrűzés folyamatát, de még törölközőre is szükség van a magasban. No, nem azért, hogy a nyári melegben izzadtságukat törölgessék a madárvédők, hanem azért, hogy letakarják a madárfiókákat. A gólya ugyanis megijed az embertől, aki ezúttal nem ott lent a biztonságos távolban van, hanem egészen közel jön a fészekhez.

Ha törölközővel letakarják a fiókákat, akkor azok megnyugszanak, nem rúgkapálóznak, s el lehet végezni a gyűrűzést.

A Milvus szakemberei a magasban •  Fotó: Haáz Vince
A Milvus szakemberei a magasban Fotó: Haáz Vince

A gólyaszülő – amelyik nemrég elment fészek-utánpótlásért – gyorsan visszatér szájában a faágakkal, de nem száll le a fészkére, nem érti, mit keresnek ezek az emberek ott. Egy darabig vészjóslóan köröz a fészek körül, majd tisztes távolságban egy háztetőre száll le, onnan figyeli, mi történik.

A visszatérő madárnak nem tetszenek az idegenek •  Fotó: Haáz Vince
A visszatérő madárnak nem tetszenek az idegenek Fotó: Haáz Vince

Fészekbe hozott volna utánpótlást, de aztán nem száll le •  Fotó: Haáz Vince
Fészekbe hozott volna utánpótlást, de aztán nem száll le Fotó: Haáz Vince


Közben Papp Tamástól, a Milvus elnökétől megtudjuk, hogy a gólyák gyűrűzése a vonuláskutatásnak a legalapvetőbb módszere. Azt jelenti, hogy a madár lábára feltesznek egy alumíniumgyűrűt, illetve modern időkben már egy műanyaggyűrűt is, ami távcsővel is leolvasható. „Így minden madár kap egy azonosítót országjelzéssel és egy számmal, ha valahol meglátják, le tudják olvasni, s visszakerül az információ hozzánk, hogy merre jár ez a madár, hol telel, visszajön-e ebbe a fészekbe vagy egy másik fészekbe a közelben” – magyarázza a biológus.

Egyesével gyűrűzik a fiókákat •  Fotó: Haáz Vince
Egyesével gyűrűzik a fiókákat Fotó: Haáz Vince

Hozzáteszi: ezek a fiókák csak három-négy év múlva fognak költeni, ugyanis a gólyáknál hosszú a kamaszkor.

Sokáig azt gondolták, hogy a nem költő gólyák vissza sem térnek három évig, de pont a gyűrűzés miatt derült ki, hogy ez nem mindegyikre igaz.

Van, amelyik tényleg Afrikában marad, más részük visszatér, százas csapatok vannak például a Gyergyói-medencében, amelynek tagjai csak kóborolnak, nem fészkelnek, de volt olyan madaruk is, amelyik például csak Törökországig jött vissza.

Papp Tamás a lehozott fiókával •  Fotó: Haáz Vince
Papp Tamás a lehozott fiókával Fotó: Haáz Vince

Többek között ilyen információszerzésre jó a gyűrűzés, amelyet idén több faluban elvégeztek a Milvus szakemberei. „Az eddigi években Sáromberkén, Sárpatakon és Nagyernyében gyűrűztünk, de idén megpróbáltuk ezt kiterjeszteni, már első nap 6-7 faluban voltunk, 44 fiókát gyűrűztünk meg, de amikor a végére érünk, 100-150 fiókánk lesz meggyűrűzve” – mondja. „Szeretnénk a védett területekre is felhívni a figyelmet, hogy a gólyának szüksége van az élőhelyekre. Ezzel közel hozzuk az embereket a gólyához” – mutat rá Papp Tamás, aki éppen ecélból minden faluban le is hoz a fészekből egy-egy gólyát a helybelieknek, akik megsimogathatják a madarat, megnézhetik, hogy kap gyűrűt a madár, és a kérdéseiket is feltehetik.

Ilyen fémgyűrűt is kap a fióka •  Fotó: Haáz Vince
Ilyen fémgyűrűt is kap a fióka Fotó: Haáz Vince

Az ákosfalviak ebben az utcában arra kíváncsiak például, hogy rekordszámba megy-e, hogy egy fészekben öt fióka is van, mint most az ő utcájukban. A biológus elismeri, nem gyakori az öt fióka, leginkább két-három szokott lenni egy fészekben, Papp Tamás egyetlenegyszer látott hatot, de az tényleg rendkívüli eset

„Az öt fióka nagyon jó eredmény. Az idén amúgy nagyon rossz éve van a gólyáknak olyan szempontból, hogy nagyon kevés fészekben van fióka, ott, ahol van, viszont elég sok van. Ez valószínűleg azért van, mert tavasszal, amikor megérkeztek, nagyon hideg volt és hó, és nagyon sok pár úgy döntött, hogy nem fészkel idén, mert nem jók a körülmények, aki viszont fészkel, annak jut elég étel, ezért 4-5 fiókát is nevelnek”

– magyarázza a madárvédő.

A gólya kissé meg van ijedve •  Fotó: Haáz Vince
A gólya kissé meg van ijedve Fotó: Haáz Vince

Kérdésünkre elárulja, a gólyák „döntését” az indokolja, hogy megérkeznek egy hosszú vonulás után, el vannak fáradva, de nekik kell energia a fészekrakáshoz, letojáshoz. Ha nincs étel, nincs a madárnak energiája. Mire felerősödne, lehet, hogy kicsúszik az időből, mert ha későn fészkel, nem erősödnek meg a fiókák augusztusra, így az évet kihagyja, s akkor kóborol a környéken. A biológus rámutat, Ákosfalván ez az egyetlen fészek, amelyben költöttek idén a háromból, Gálfalván egy lakott fészek van, Backamadarason két fészek van, de egyik sem lakott, Nyárádszentlászlón szintén egy sem lakott, Bálintfalván sem, még a gólyafalunak nevezett Sáromberkén is csupán hét fészek lakott a 12-ből.

A gyerekek azonban nem a gólyától •  Fotó: Haáz Vince
A gyerekek azonban nem a gólyától Fotó: Haáz Vince

Az ákosfalvi fiókák eddig a legnagyobbak, másfél kilósak lehetnek, 102 mm-es a csőrük. Öt-hat hetesek amúgy, ez a legjobb időszak a gyűrűzésre, ha kicsik, azért nem lehet őket gyűrűzni, ha meg nagyobbak, akkor kiugranak a fészekből. Ezek a fiókák két hét múlva már próbálkoznak a repüléssel, s akkor, ha odamerészkedik hozzájuk egy ember, lehet, megijednek és kiugranak a fészekből, s bajuk lesz – magyarázza Papp Tamás, miközben a fekete csőrű fiókára ráteszi az azonosítót.

A néni, aki minden reggel megnézi a gólyákat. örömmel nyugtázta, hogy mégsem viszik el őket •  Fotó: Haáz Vince
A néni, aki minden reggel megnézi a gólyákat. örömmel nyugtázta, hogy mégsem viszik el őket Fotó: Haáz Vince

Bukur Erzsébet, aki unokájával jött ki gólyalátni, elmondja: ők évek óta figyelik ezt a gólyafészket, s rendesen bejegyzik a naptárba, hogy mikor érkeztek meg a gólyák, idén például március 12-én.

„Nagyon csodálkoztunk, amikor öt fiókát számoltunk, mert ennyit még sosem láttunk egy fészekben egyszerre. Most már amúgy jó nagyok a fiókák is, ha fel vannak állva, méretben nem igazán különböznek a szülőktől, csak a csőrük színe árulja el, hogy melyik a kicsi, mert a fiókáknak ugye fekete a csőrük”

– meséli az ákosfalvi asszony. Nem ő az egyetlen, aki követi a fészek életének alakulását, egy idős néni a kerítésen túl sírni kezdett, amikor meglátta a sok embert, mert azt hitte, elviszik a gólyákat. Miután megértette, hogy erre nem kerül sor, megnyugodva mesélte, hogy már az élete részei a gólyák, akiket minden reggel megnéz.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.