Hány másodperc kell egy Rubik-kocka kirakásához? Egy vb-n nem túl sok

Antal Erika 2019. február 04., 15:14

Bár a megalkotásakor még a feltalálójának is több mint egy percre volt szüksége a Rubik-kocka kirakásához, mára kiderült, hogy a „profiknak” 8-9 másodperc, sőt a világ legjobbjainak négy másodperc is elég ahhoz, hogy egy standard bűvös kockát kirakjanak. S hogy mi kell hozzá? Némi gyakorlat, néhány algoritmus és szenvedély, ami motiválja a legjobbakat nem csak arra, hogy gyakoroljanak, hanem arra is, hogy versenyezzenek – magukkal, az idővel és a többi szenvedélyes Rubik-kocka hódolóval. Egy ilyen világbajnokságra kukkantottunk be a hétvégén Marosvásárhelyen, ahová mindenki azért ment, hogy a legrövidebb idő alatt végezzen a kocka kirakásával.

Az igazán profik 8-9 másodperc alatt kirakják a bűvös kockát Fotó: Haáz Vince

Ki ne ismerné a Rubik-kockát, amely meghódította az egész világot? Legtöbbünknek van is ebből a magyar feltaláló nevéhez fűződő bűvös kockából, igaz a kirakása gondot okozhat. Pedig ma már nemzeti és világbajnokságokat szerveznek a Rubik-kocka kirakásából, a bajnokságokon pedig az ötévestől a hetvenévesig minden korosztály összemérheti tudását és ügyességét. Azt azonban csak a beavatottak tudják, hogy bármennyi algoritmust is ismer az, aki versenyre jelentkezik, ott mégis spontán módon rakja ki a kockát. Amelyet előbb egy bizottság egyenlő módon készít elő, hogy mindenki egyenlő eséllyel indulhasson a megmérettetésen.

A versenyzőnek még a teremből is kell mennie, amíg a zsűri a kockát előkészíti. Aztán 15 másodperc áll mindenki rendelkezésére, hogy megfigyelje a négyzeteket, eltervezze az első lépéseket

– így zajlott ez hétvégén a marosvásárhelyi világbajnokságon is.

Videó: Haáz Vince

A kockát 1974-ben alkotta meg Rubik Ernő egyetemi tanár, aki tanítványainak szerette volna a térlátást magyarázni – meséli a bűvös kocka történetét Bereczki János, marosvásárhelyi versenyző. A Bolyai Farkas Gimnázium 10. osztályos diákja 13 évesen határozta el, hogy megtanulja a Rubik-kocka kirakását. Ahogy mesélte, hetedikes volt, amikor egy filmet nézett meg a kocka történetéről, annak érdekességeiről és tulajdonképpen akkor kezdődött a szenvedélye. Kisfilmeken, tanító videókon sajátította el, hogyan kell kirakni a kockát, számos algoritmust megtanult és tavaly februárjában jelentkezett az első versenyére is. Azóta már számos belföldi és külföldi, országos és nemzetközi versenyen megfordult, 35 érmét gyűjtött össze, közöttük bronzot, ezüstöt és aranyat is. 

Kicsik és nagyok versenyeznek, hogy ki tudja gyorsabban kirakni a Rubik-kockát Fotó: Haáz Vince

Rubik Ernő fakockákkal kísérletezett, majd eltérő színeket adott a kocka oldalainak, hogy jobban látható legyen, ahogy egymáshoz képest elmozdulnak. A színezés érdekessége, hogy a párhuzamos oldalai csak a sárga színkomponensben különböznek. Ez azt jelenti, hogy a fehérrel átellenben a sárga szín található, a narancssárgával szemközt a piros, a kékkel szemben a zöld szín helyezkedik el. Először magának a feltalálónak is közel egy percre volt szüksége, hogy kirakja a kockát. Bereczki János azt mesélte, hogy neki a kezdetekkor, mikor még csak tanulta, 3-4 percre volt szüksége. Most viszont 8-9 másodperc is elegendő. „Úgy vagyok ezzel is, mint sok mással, aminek nekifogok: nem adom fel, igyekszem megvalósítani az elhatározásomat” – hangsúlyozza a siker titkát a tizedikes fiú, akit a hazai, illetve a külföldi versenyekre az édesapja szokta elkísérni. 

Időmérő jegyzi a gyorsaságot Fotó: Haáz Vince

Ahogy az idősebb Bereczki János magyarázza,

nagyon jó hatással van a Rubik-kocka kirakása a koncentrációs készség, akárcsak a térlátás, az önuralom és a szociális képességek fejlesztésére is.

Rengetegen megfordulnak a versenyeken, fiatalok, idősek, külföldiek, akikkel kommunikálni kell. Ráadásul a kudarcot is el kell viselni. De ő nem próbálkozik vele. Nem érez késztetést, szabadideje sincs elég ahhoz, hogy elkezdje megtanulni, hogyan lehet minél gyorsabban kirakni a különböző nagyságú kockákat. 

Bereczki János szülőként és szervezőként volt jelen a marosvásárhelyi bajnokságon. Fotó: Haáz Vince

A játékosokat SpeedCuber-eknek, azaz Gyorskockázóknak nevezik, ugyanis egy-egy verseny kedvééért képesek országhatárokon is átutazni, mint az a németországi fiú, aki Angliából Frankfurton keresztül érkezett repülővel Kolozsvárra, onnan busszal Marosvásárhelyre, hogy aztán innen egy másik helyszínen mérje össze a tudását a többi, hozzá hasonló Rubik-kocka rajongóval. 

A Rubik-kocka igazi szenvedély Fotó: Haáz Vince

János az első Rubik-kockát nem ajándékba kapta – ahogy azt kívülállóként képzelnénk –, de van otthon hozzávetőlegesen 50-60 darab kockája. Mert az eredeti 2×2×2-esek mellett, vannak 3×3×3-as, 4×4×4-es, 5×5×5-ös, 6×6×6-os, 7×7×7-es kockái is. De ezekkel is úgy van, mint más játék-, vagy sportszerekkel, mindig újak és újabbak jelennek meg, ugyanis a fejlesztők is azon dolgoznak, hogy könnyen forgathatók legyenek, és mellette a kocka stabilitása is javuljon. Ezért mindig a jobb kell a versenyzőnek is. Igaz, hogy a jobb, az újabb, a drágább tovább tart, megbízhatóbb, többet lehet gyakorolni vele. Egy profi Rubik-kocka hozzávetőlegesen 50 euróba kerül – árulta el az édesapa.  

Fotó: Haáz Vince

János sikere az osztálytársait is motiválja, ők is próbálkoznak, tanulják az algoritmusokat, – meséli, majd hozzáteszi, hogy ezt nem lehet megunni.

„Természetesen az ember személyiségétől is függ, mert ha valaki hamar beleun a dolgokba, akkor értelemszerűen ezt is elunja egy idő után, de aki motivált abban, hogy továbbfejlődjön és versenyekre jár, az nem hagyja abba. Vannak olyanok is, akik a 90-es évek elején kezdték el és most is szenvedélyesen játszanak ”

– magyarázza. Nem válhat unalmassá a kocka, mert minden kirakás más és más, rengeteg algoritmus van, amit meg lehet tanulni, hogy hogyan rakjuk ki minél gyorsabban. Az is közrejátszik ebben, hogy minél tovább próbálja, egy idő után előre látja a lépéseket, tudja, hogy mi után mi következik. 

Rubik-kockából is folyton megjelennek az új modellek Fotó: Haáz Vince

Hogy milyen gyorsan, hány lépésből lehet kirakni a Rubik-kockát? A kezdő módszerrel 120-150 lépésre van szükség,  a haladó módszer 90-100 lépést vesz igénybe – tudjuk meg a marosvásárhelyi versenyzőtől, aki már előrehaladott módszerrel 60-70 lépésből szokta kirakni. De – teszi hozzá, bebizonyították, hogy bármilyen keverést, 20 vagy annál kevesebb forgatásból is meg lehet oldani.

A versenyszámok között a 2×2×2-es, a 3×3×3-as, a 4×4×4-es, az 5×5×5-ös, a 6×6×6-os és a 7×7×7-es kockák kirakása szerepel, de van a piramis vagy a félkézzel, valamint a vakon (bekötött szemmel) történő kirakás is. Aki megnyer egy játékot, annak a 3×3×3-ast kell megnyernie. A vakon történő kirakás úgy történik, hogy a kocka egy-egy színét az ábécé betűiről nevezik el – magyarázta Bereczki János. Memorizálják és a betűkből betűpárokat alkotnak, a betűpárokból pedig megpróbálnak mondatokat alkotni. „Ezt megjegyezzük és amikor elkezdjük a kirakást, akkor ezt próbáljuk visszajátszani” – tette hozzá. 

Koncentráció és néhány algoritmus kell a kocka kirakásához Fotó: Haáz Vince

Marosvásárhelyen február 2-3-án szervezték az első Rubik-kocka bajnokságot. Ahogy, a szervezőbizottság tagja, idősebb Berecki János elmondta, általában arról a városról szokták elnevezni a versenyt, ahol azt szervezik. Most viszont sikerült nagyobb kitekintésű, nagyobb kaliberű nevet adni, a Transilvaniain Cubing Open elnevezést. „Így érdekesebbnek, vonzóbbnak tűnt, sokan érkeztek külföldről is, Németországból, Bulgáriából, Olaszországból is” – magyarázta.

A siker titka a kitartás Fotó: Haáz Vince

János, aki eddig három versenyt nyert meg – egyet Olaszországban, kettőt Romániában – jövő héten Bécsbe készül, két hét múlva Bukarestbe, hogy újból összemérje tudását és ügyességét a többi Rubik-kocka rajongóval. 

 

Videó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat