Hosszú az út a zenéig: Boros Zoltán

Hajnal Csilla 2020. szeptember 18., 18:53 utolsó módosítás: 2020. szeptember 19., 14:15

Kinyitottuk Boros Zoltán „szelencéjét”, és kiszabadultak belőle a kolozsvári diákévek 1956 hangulatában, a hajózenész élete, az erdélyi magyar könnyűzene, a dzsessz és a régizene. A ma 81 éves, Marosvásárhelyen élő filmrendező, zeneszerző, zongorista, televíziós szerkesztő nem csak alkotója volt az erdélyi magyar zenének, hanem közvetítője és szervezője is. Zenei odaadásának forrását kerestük, miközben beszélgettünk Boros Zoltán marosvásárhelyi otthonának egyáltalán nem szokványos, ötszögű nappalijában.

Marosvásárhelyi otthonának furcsa alakú nappalijában beszélgettünk Boros Zoltánnal Fotó: Haáz Vince

Egészen biztos, hogy hatással volt rá az a zongora, amely mellett született a Dél-Bihar megyei Gyanta település református parókiájában 1939. július 29-én, de főként arra az érzésre nyomta rá bélyegét születésének helyszíne, amely sokáig elkísérte őt. Évtizedekig érzett üldözöttséget papi származása és az 1944-ben történt gyantai események miatt, aminek csak később tudott nevet adni.

„Mindig másodrendűnek éreztem magam, akárhová kerültem, mindig félre voltam téve, és csak amikor a saját és az édesapám szekus dossziéját kikértem, akkor értettem meg, hogy miért”

– kezdi élettörténetének meséjét Boros Zoltán marosvásárhelyi otthonának egyáltalán nem szokványos, ötszögű nappalijában.

A gyantai szelence

Édesapja lelkész volt Gyantán, egy dél-bihari faluban, és írónak készült. Novellái jelentek meg a Havi Szemlében és az Utunkban, novellapályázatot nyert, később azonban csak műfordítói munkájára tartottak igényt, eredetit nem kértek, aztán már saját nevén sem írhatta alá fordításait Boros Ferenc. Stílusa, nyelvezete nem volt elfogadható abban a rendszerben.

1944. szeptember 24-én egy román tábornok parancsára ki kellett volna irtani és felgyújtani az egész Gyantát, mert egy visszavonuló magyar csapatrészt nemcsak elszállásoltak, hanem vendégül is láttak a falubeliek,

akik nem tudták, hogy mi is a hadi helyzet, hiszen már egy éve összegyűjtötték a telepes rádiókat, és a csendőrségen őrizték, így nem voltak híreik a háborúról. Bejöttek a magyarok – ezt tudták csak. Mikor jött a hír, hogy érkeznek a román és az orosz csapatok, a magyarok folytatták a visszavonulást, és a közeledő román csapatok a falun álltak bosszút. Összegyűjtöttek férfiakat, nőket, teljes családokat, kivitték a temetőkertbe, és ott agyonlőtték őket, több mint negyven személyt.

Feleségének, Veronikának és saját felmenőinek fotói díszítik nappalijuk falát Fotó: Haáz Vince

Boros Ferenc református papnak az volt a „szerencséje”, hogy szeptember elején elvitték egy lágerbe a dél-bihari lelkészeket, közösségvezetőket, mintegy nyolcvan embert, hogy ne legyenek otthon, amikor eldől Erdély sorsa. Ő tehát szeptember 24-én nem volt otthon, de otthon volt az akkor ötéves Zoltán a hétéves nővérével és édesanyjukkal. A magyar tisztek náluk szálltak meg, erre mai napig tisztán emlékszik a zeneszerző.

„Az egyiknek a vállán volt egy lőtt seb, de vidám volt, hogy őt csak ott lőtték meg, jó hangulat volt, mert »bejöttek a magyarok«. Vasárnap a tábori lelkész a templom előtt úrvacsorát osztott, de déltájban már lehetett tudni, hogy baj lesz. Édesanyám fogott bennünket, és elmenekültünk a falu román orvosához, Pop Augustin volt a neve. Akkor négy-öt román család élt Gyantán, ők is tudtak magyarul, a románok és a magyarok között jó volt a viszony. Az orvos valószínűleg az életét veszélyeztette, amikor befogadta a halálra keresett lelkészcsaládot. Bennünket bedugtak egy kicsi helyiségbe, sötét volt és nedves, emlékszem, hogy fáztunk, és összebújtunk a nővéremmel. Arra is emlékszem, hogy édesanyám egyszer beadott egy csokit” – meséli Boros Zoltán.

A ma 81 éves Boros Zoltán nem csak alkotója volt az erdélyi magyar zenének, hanem közvetítője és szervezője is Fotó: Haáz Vince

A csokoládé történetét később mondta el neki édesanyja. A két román tiszt és egy katona, akik végrehajtották a gyilkolást, a román orvoshoz jöttek be vacsorára. Az orvos felesége számított is erre, a lelkész feleségét, aki jól beszélt románul, beöltöztette cselédnek, ő szolgálta fel a vacsorát. A tisztek adtak egy-egy csokoládét a doktor gyerekeinek, sőt a cselédnek is, de egyszer, amikor éppen felszolgált valamit, hallotta, hogy megkérdik, hol van a pap családja. Akkor szólt az őket elrejtő orvos feleségének, hogy többet nem tud bemenni a tisztekhez, mert fél, hogy elárulja magát.

„Arra emlékszem, hogy egyszer csak bejött hozzánk, magához szorított bennünket, és velünk maradt, mi meg elaludtunk” – idézi fel 1944. szeptember 24-e estéjét Boros Zoltán. Csak másnap tudták meg, hogy a parókiát leöntötték benzinnel és felgyújtották, benne veszett az egyházi irattár, a kegytárgyak és a család teljes vagyona. A lágerből hazatért lelkészt csak a parókia üszkös romjai fogadták, de a családja életben maradt. A faluban történteket később szemtanúk elbeszélései alapján Boros Ferenc írta le részletesen a Presbitériumi jegyzőkönyvben. A gyantai templom falán egy márványtábla őrzi az emlékét.

Ötvenhat hangulatában Kolozsváron

A nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceum elvégzése után, ahol francia, ógörög és latin nyelvet is oktattak, 1955-ben felvételizett Kolozsváron a mindössze tíz éves Bolyai Tudományegyetem magyar szakára, olyan volt az intézmény, mintha századok óta létezne: állandóságot, stabilitást sugárzott – emlékszik vissza diákévei legelejére. Abban az időben a magyar nyelv és irodalom az egyetem legrangosabb szakjának számított, lehetett tudni, hogy innen kerülnek ki az erdélyi írók, költők, szerkesztők, újságírók. Boros Zoltán évfolyamtársa volt Szilágyi Domokos, Lászlóffy Csaba költő és Nagy Kálmán műfordító is, aki fiatalon öngyilkos lett, akárcsak Szilágyi Domokos.

Az 1956-os forradalmat az erdélyi fiatalság lélekben száz százalékosan támogatta, a titokban hallgatott Kossuth és Szabad Európa rádióból sokat tudtak arról, hogy mi történik Magyarországon. Tudták, hogy tenni kell valamit egy szabadabb életért, hiszen hatalmas elnyomás volt, szinte semmit sem volt szabad kimondani. Békés megnyilvánulások voltak, 1956 táján a kolozsvári egyetemen senkinek nem volt fegyvere. Ennek ellenére a megtorlások kegyetlenek voltak.

Rock-dzsessz fúzió a Rockmúzeumban Trendler Józseffel Fotó: Boros Zoltán személyes archívuma

„Három diáktársamat is letartóztatták, Koczka Györgyöt, Nagy Benedeket, Kelemen Kálmánt, és hosszú börtönévekre ítélték őket. A diákság nagy-nagy »bűne« az volt, hogy az évfolyamunk egy csoportja megtisztította a magyar írók sírjait, és november elsején kimentünk ismét, gyertyát gyújtottunk a Házsongárdi temetőben. Világosan emlékszem, hogy hosszú bőrkabátos szekusok álltak a sírok között. A betiltott Dsida Jenő síremlékéhez is elmentünk, és sírversének négy sorát felolvasta valaki közülünk: »Megtettem mindent, amit megtehettem«” – gondol vissza a kolozsvári évekre Boros Zoltán.

„Két év múlva, 1958-ban ismét elővették az ötvenhatos »bűnöket«, mint kiderült, a román és a magyar kolozsvári egyetem egyesítése előtt a diákság megfélemlítése volt a cél,

nehogy tiltakozzunk a Bolyai egyetem intézményi önállóságának a megszüntetése ellen. Októberben, épp a magyar forradalom kétéves évfordulója táján gyűlést hirdettek az egyetem sétatéri aulájában. A kinevezett kari IMSZ-titkár volt a gyűlésvezető, Farkas Zoltán, a tudományos szocializmus tanszék tanársegéde. Előre kiszemelt diákokat kiszólított a színpadra, érződött, hogy itt valami készül. 1956-tal kapcsolatos kérdéseket tett fel, nem is értettük, hogy miért most, hisz annak már két éve, és a súlyos leszámolás is megvolt. Emlékszem, Péterfy Irént kihívták, és megkérdezték tőle, hogy mit gondol, 1956 forradalom volt, vagy ellenforradalom? Akkor kötelező módon csak ellenforradalomként lehetett emlegetni ötvenhatot, de Irénke nem tudta kimondani azt a szót, hogy ellenforradalom. Utólag tudtuk meg, hogy letartóztatták és egy koncepciós perben tíz év börtönbüntetésre ítélték, amiből ötöt le is ült Románia szörnyű női börtöneiben. Vastag Lajoshoz meg ez volt a kérdés: »Ha 1956 októberében Budapesten lettél volna és fegyver van a kezedben, kire lőttél volna?« Szinte gondolkodás nélkül rávágta: »Főbe lőttem volna magam.« Óriási taps. Hat év börtön várt rá” – emlékezik vissza a gyűlésre Boros Zoltán, amely az ő egyetemi pályafutására is hatással volt.

Farkas Zoltán kérdéseit többször kifütyülték. Bár az akkori diák Boros Zoltán fütyülni nem tudott, de tapsolt, és be is szólt többször, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Ennek az lett a következménye, hogy másnaptól az egyetem egyik irodájába sorra behívták a gyűlésen részt vett hallgatókat, hogy megtudják, ki fütyült, ki tapsolt.

„Aki nem játszik vagy nem hallgat zenét, nem tud róla, de hiánybetegségben szenved” Fotó: Haáz Vince

November 4-én meghirdették a második gyűlést Takács Lajos rektor vezetése alatt, aki azzal kezdte, hogy két héttel azelőtt volt egy gyűlés, amelyen politikai huligán-megnyilvánulások voltak, amit nem lehet tűrni az egyetemen. Elkezdte sorolni, hogy kiket zárnak ki az egyetemről, többek között Boros Zoltánt és még hat egyetemi hallgatót, akiknek azonnal el kellett hagyniuk a termet – idézi fel azt a gyűlést a zeneszerző, amelyen megpecsételték egyetemi sorsát. „A mai napig nem tudom, hogy ki lehetett az, aki a nevünket leadta, de már rég nem is érdekel.”

A zene kapukat nyitott

„Mikor otthon Nagyváradon elmeséltem a szüleimnek, hogy kizártak, csendben végighallgattak, egyetlen rosszalló szót nem hallottam tőlük, csak aggódást láttam a szemükben, féltést, hogy mi következhet ez után még rosszabb? Az világos volt, hogy felsőfokú végzettségem, diplomám már soha nem lehet, legalábbis akkor úgy tűnt” – eleveníti fel a zeneszerző.

1944-ben a parókiában a zongora is lángra gyulladt, a farészek teljesen elégtek, a bronz tőke a hőtől megolvadt és összevissza facsarodott, Boros Zoltán szerint ma elfogadnák modern installációnak. Ez volt az egyetlen tárgy, amit a ház romjaiból értékesíteni lehetett, mint fémet. Saját zongorájuk sokáig nem volt, Váradra költözésük óta mégis mindig volt egy bérelt hangszer a lakásukban.

Zoltán negyedik osztálytól tanult zongorázni, az érettségi akkor a tizedik osztály után volt, eredetileg zeneakadémiára akart felvételizni, de zongoratanárnője azt tanácsolta a 16 éves kamasznak, hogy maradjon otthon egy évet, és felkészíti a zongora szakra. Nem akarta elveszíteni az évet, másik kedvence az irodalom volt, bölcsészkarra felvételizett, ami most elveszett. Kizárása után ismét a zenéhez fordult, zongoraórákat vett, klubokban, vendéglőkben játszott. Pár év múlva, 1962-ben felvételizett a jászvásári zeneakadémiára, remélte, hogy ott nem ismerik a múltját, ez persze naiv elképzelés volt. Tiszta tízesre vizsgázott, felvették. Alig telt el egy-két hét, hívatta a megyei KISZ-titkár, aki utolsóéves volt a zenekonzervatóriumban, ugyanakkor a Mitropolia, az ottani legrangosabb templom kórusát vezette. Iași-ban más volt az egyház és a politikum kapcsolata, ott lehetett valaki KISZ-titkár és templomi kórusvezető egyszerre, Kolozsváron nem. A behivatott Boros Zoltán elmondta, hogy ’58-ban mi történt, aztán egyszer találkoztak a konzi folyosóján, és a titkár intett, hogy minden rendben. Ez már 1962-ben volt, amikor lehetett tudni, hogy az ötvenhatos bűnöket kegyelemben részesítik. Két év után átkérte magát Kolozsvárra, és ott fejezte be a zeneakadémiát 1967-ben.

Tegyünk úgy, mintha volna erdélyi magyar könnyűzene, és lesz – volt a titkos jelszó a hetvenes évek elején Fotó: Boros Zoltán személyes archívuma

Egyetemi évei alatt zenélésből tartotta fenn magát, vakációkban rendszerint valamelyik tengerparti üdülőben játszott konzis diákokból alakult együttesével, a három hónapi gázsi elég volt egy-egy konzervatóriumi évre.

A hatvanas években a külföldieknek fenntartott szállodák vendéglőiben, bárjaiban kizárólag élő zene volt, aki végigsétált Mamaián, a legjobb romániai együtteseket hallgathatta,

Horea Moculescu, Eugen Ciceu (svájci lemezein Cicero), Vilmányi Sándor és zenekara stb., valamint ’63-’67 nyarain Boros Zoltán együttese muzsikált, az egyik Mamaia-i bárban például a később Amerikában is ismertté vált kiváló dzsesszénekessel, az akkor 19 éves Aura Urziceanuval. Ugyanakkor Kolozsváron megalapította az Egyetemiek Háza Jazzkvartetjét, a Kolozsvári Rádió élő adásaiban játszottak, és több ízben Bukarestben, a Televízió zenei osztályának vagy a magyar adásnak a meghívására.

A konzervatórium elvégzése után, 1967-ben, mivel a hivatalosan választott állásával nem volt megelégedve, a szabadúszó muzsikus életet választotta. Tengerpart, hajózenész-élet a Transilvania turistahajón, Földközi-tengeri körutazás, tíz kikötőben partraszállás, majd a brassói ARO éjjeli bár music hall programmal – távolról vonzó életmód. A valóságban a szerződések legfeljebb háromhónaposak voltak, utána a bizonytalanság. 1969-ben jelentkezett a nagyváradi színház megüresedett karmesteri állására, ahol két imádott évet töltött el 1971-ig.

A televízió „mély vízében”

A színház életre szóló élménye volt, az ott tapasztaltaknak nagy hasznát vette később televíziós munkájában. Hamar rájött viszont, hogy a zenei vonal csak egy kísérő, egy kellék, és ő szeretett volna előre lépni a szakmájában. 1970-ben, a székelyudvarhelyi Siculus könnyűzene fesztiválon megismerte Bodor Pál főszerkesztőt, és ’71-ben hosszú káderezés, ellenőrzés után szerződtették a televízióhoz, ahol egyből a „mély vízben” találta magát. „Romániában 1969 előtt magyar televíziós szakemberek nem voltak, csak filmesek, így mi, a más végzettségűek elsősorban tőlük tanultuk meg menet közben a szakmai ismereteket” – eleveníti fel tévés karrierje kezdetét.

Munkában a riportkocsi Leonard Popovici rendezővel Fotó: Boros Zoltán személyes archívuma

A magyar adásban főleg a könnyűzenével, a régizenével és a dzsesszmuzsikával foglalkozott, és a zenei műsorok mellett nagyobb lélegzetű, sok műfajú műsorokat szerkesztett Csáky Zoltánnal és Tömöry Péterrel Erdély városaiban Zenés Karaván és Klubdélután címmel, amelyekben jelen volt az illető város hely- és kultúrtörténete, irodalmi élete, felléptek a városban élő színművészek, zenészek, írók, költők is – emlékezik vissza Boros Zoltán, akinek a saját műsorai közül egyik személyes kedvence az a Klubdélután volt, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében vettek fel.

Az erdélyi playback születése

Budapesten a Magyar Televízió 1966-ban rendezett egy sikeres Táncdalfesztivált, addig csak szűk körben ismert énekesekből, zenekarokból a tévéközvetítés hatására sztárok lettek, az egész ország dúdolta dalaikat. „A magyarországi slágerek Erdélyben is népszerűek voltak, de az előadókat legfeljebb fényképről ismerhettük, koncertezni nem jöhettek Erdélybe. A hatvanas években létezett ugyan már erdélyi magyar könnyűzene – meséli nekünk a zeneszerző –, de az egész Erdélyre kiterjedő zenei mozgalmat 1970-től kezdve a székelyudvarhelyi Siculus fesztivál tudta megteremteni a Román Televízió magyar adásával és a marosvásárhelyi, kolozsvári, bukaresti rádiók magyar nyelvű műsoraival közösen. Az első fesztiválról az alig egy éves magyar adás élő közvetítést adott, annak minden rizikójával és főleg hangtechnikai tökéletlenségével.”

A Siculus fesztivál zsűrijében Winkler Bélával és Kerestély Zsolttal Fotó: Boros Zoltán személyes archívuma

1971-ben már Boros Zoltán készítette a műsort, és ragaszkodott hozzá, hogy a televízió rendelkezésére álló eszközökkel az amatőr együttesek, énekesek is elfogadható produkciót nyújtsanak. „Tegyünk úgy, mintha volna, és lesz” volt a titkos jelszó. Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei szerkesztője, rendezője a fesztivál napjaiban a Boros által kiválogatott dalokból zenei felvételt készített, a közvetítés tehát playback volt, a kép élő, de a hang szalagról. Az 1971-es Siculus dalai ma is megnézhetők a világhálón. 1972-ben Boros már nagylemezt állított össze a fesztivál dalaiból.

„Évről évre egyre színvonalasabb lett a fesztivál, de a kultúráért felelő elvtársaknak nem tetszett, nem illeszkedett be a párt vonalába.

Nem voltak román versenyzők, meghívott előadók is csak kevesen, azok közül is többen magyarul énekeltek, a rockzenekarok szövegei se tetszhettek, sem a rockosok színpadi mozgása, megjelenése, hosszú haj, szakáll stb. 1973-ban a záró koncertet már ismét élőben volt érdemes felvenni, mert a Metropol Group játszott, és Győry Klára, az akkori legkiválóbb énekesnő énekelt, hatalmas siker volt, rock és blues, ami nem az elvtársaknak, hanem a közönségnek szólt. Ez volt az utolsó fesztivál, túl jó lett, túlságosan szerették az emberek, be is tiltották. Ez jellemezte azokat az éveket, amikor megvolt a határ, hogy mit lehet és mit nem az erdélyi magyar kultúrában. Rövid ideig át lehetett lépni a tiltásokat, de végül mindig a hatalomé volt az utolsó szó” – gondol vissza a hetvenes évekre a zeneszerző.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál ötlete

Az erdélyi magyar rock, pop, folk ezzel nem halt meg, az együttesek koncerteztek, turnéztak, a televízió magyar adása továbbra is foglalkoztatta az immár profi szinten muzsikáló erdélyi együtteseket, a legjobb zenei felvételekből Boros Zoltán rendszeresen összeállított egy-egy lemezre valót és átadta az Electrecord lemezkiadónak, a tévé magyar adása égisze alatt rock, pop, folk versenyfesztivált rendezett Temesváron Ifjúsági Zenei Hétvége címen, a Zenés Karaván városról városra járt, de a magyar nyilvános rendezvényeket a hetvenes évek végétől a hatóságok már egyre jobban akadályozták, a magyar adás pedig 1986-ban megszűnt.

Boros Zoltán tévéműsoraiból készült lemezek Fotó: Boros Zoltán személyes archívuma

„A hetvenes években nem ez volt az egyetlen zenei mozgalom Erdélyben. A táncház és a régizene is ifjúsági generációs mozgalommá nőtték ki magukat.” 1979-ben Pávai Istvánnak és Boros Zoltánnak a csíkszeredai muzeológus Miklóssy Vilmos hívta fel a figyelmét, hogy ahol a megyei múzeum is működik, a Mikó vár, annak négyszögű, zárt terű udvara mennyire alkalmas lenne régi korok muzsikájának a megszólaltatására. Így született meg a Csíkszeredai Régizene Fesztivál ötlete, amelyet Kájoni János 17. századi, Csíksomlyón élt polihisztor szerzetesrendfőnökre emlékezve sikerült megvalósítani először 1980-ban. „Még öt éven keresztül működött akkor ez a fesztivál” – idézi vissza az azóta méltán híressé vált rendezvényt.

„Az a szenzációs számomra, hogy mindkettő létezik ma is, és tévés kollégáim ugyanolyan lelkesedéssel állnak a két fesztivál mellé, mint mi valamikor.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál idén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, a Siculust pedig két évvel ezelőtt sikerült újraéleszteni, engem a szervezők a zsűri tiszteletbeli elnökének szoktak kedvesen meghívni. A mostani Siculus méltó folytatása az ötven évvel ezelőttinek, sikerült megőriznie a fesztivál ars poeticáját: eredeti, erdélyi magyar rock, pop zenei vetélkedő, erdélyiek az előadók, a zeneszerzők, a szövegírók” – sorolta nekünk a zeneszerző, aki maga is kivette a részét abból, hogy igenis legyen Erdélyben könnyűzene.

Magadat is hozzá akarod tenni

Boros Zoltán első, máig játszott dzsessz-szerzeményét – Ősz az én városomban – 1961-ben írta Nagyváradon. A legutóbbit – It's A Long Way To The Light – két hónappal ezelőtt vásárolta meg a Romániai Zeneszerzők Szövetsége. Játszott az első romániai dzsesszfesztiválon Ploiești-en 1969-ben, és meghívottja volt 2019-ben a fesztivál ötvenéves jubileumi megemlékezésének. Játszott a szebeni dzsesszfesztiválon 1974-ben és még kilencszer, valamint a bukaresti, brassói, galaci, Costinești-i fesztiválokon, Erdély városaiban és Budapesten. Szerzői lemeze jelent meg Lépések a végtelenbe címmel, dzsesszballadáit Aura Urziceanu és Anca Parghel énekelte, zenekari társai romániai élvonalbeli muzsikusok voltak, megkapta A román dzsessz kiválósága diplomát, de a nyilvános zenélésre 1990-től, a magyar adás újraindítása óta, amelynek főszerkesztője lett, kevesebb ideje maradt. Ritkábban ugyan, de azóta is fellép együttesben és egyedül is.

Boros Zoltán: zene nélkül is van élet, de az nem olyan Fotó: Haáz Vince

„Zene nélkül is van élet, de az nem olyan. Aki nem játszik vagy nem hallgat zenét, nem tud róla, de hiánybetegségben szenved.

Hiányzik az életéből valami, ami megfoghatatlan, láthatatlan, és csak addig él, amíg szól, vagy amíg emlékeznek rá. Mint az ember”

– adta át nekünk zenei hitvallását a 81 éves Boros Zoltán, aki legutóbb a bukaresti Balassi Intézetben adott dzsesszkoncertet tavaly ősszel.

A cikk egy rövidebb változata először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. szeptember 18-án.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett liget.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A liget.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID liget.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ liget.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMAL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport