HIRDETÉS
Innovatív. Milyen gyakran halljuk ezt a szót, mint valamiféle felsőfokú, de mindenképpen dicséretes tulajdonságét. Innovatív a menü a vendéglőben. Újszerű a kiállítás alapötlete vagy kivitelezése. Hogy mennyire kell az innováció a gazdaságban vagy akár a közigazgatásban, arról ne is beszéljünk.
Pedig valójában egy kamu az egész. Csak egy címke, egy pecsét, egy fontoskodó, cicomás kifejezés, amitől azt reméljük, vonzóbbá, érdekesebbé tehetjük azt, ami egyébként unalmas. De gondoljunk bele. Kinek kell igazából innovatív vendéglői étrend? A főszakácsnak, hogy ne unja magát? A Michelin-csillagok ítészeinek, hogy legyen munkájuk? Mert az átlag éhes vendégnek biztosan nem, neki csak a szokásos flekkeny kell a szalmakrumplival, a húst hússal, tömje magába, hízzon az a toka, terebélyesedjen a pocak. Innováció a gazdaságban? Minek? Az újat bevezetni a legnehezebb, évekbe is beletelhet, míg egy terméket, szolgáltatást el tudsz fogadtatni. Amíg nem néznek rád ferdén, hogy vajon mi a fenét akarsz te egyáltalán csinálni. Újítás a kultúrában? Biztos? Na jó, elismerem, hogy van az a közönség, de népszínházas trendbe már nem fér bele a sok kísérletezés. Ott különben is, a rendező a klasszikus darabokat nehogy már elkezdje modernizálni, nehogy már modern kontextusba helyezze, mert akkor fujj. Az már maga az elburjánzott deviancia, a pokol kénköves bugyrai folynak szét a világot jelentő deszkákon. Innováció a közigazgatásban? Hogy is tetszik ezt érteni? Hogy a hivatalnokok kelljen megtanuljanak valami újat? Na ne vicceljünk. Azzal is bőven megvannak, amit húsz évvel ezelőtt nagy nehezen megtanultak, így is irtó nehezen döcög az a szekér, mit akarunk, teljesen el akarjuk lehetetleníteni az államapparátust? Naugye.
Inkább éljük mi a megszokott, a lehető legkevésbé innovatív életünket, amelyben a leginkább biztonságban érezzük magukat. És bár szeretünk mi mindenféle címkéket ragasztani a dolgokra, és az is igaz, hogy minden nap új napra ébredünk, az lehetőleg a legjobban hasonlítson a tegnapira. És a holnapira, ha kérhetjük!
Gumicsizmával, rajzfüzettel, a feleségétől kapott kis aranyozott békakitűzővel, kíváncsisággal és jó nagy adag kalandvággyal indult el Széles Ferenc grafikus, hogy egy Ecuadorban élő székely biológusházaspár kutatómunkáját rajzokon keresztül dokumentálja.
Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.
Egy költő és egy író. Társak az életben, társak az alkotásban. A Sepsiszentgyörgyön élő házaspárral az alkotói energiák találkozásáról, a sepsiszentgyörgyi otthonról, a kárpátaljai látogatásokról, és megismerkedésük történetéről beszélgettünk.
Másfél éves előkészítő munka eredményeként született meg az a társasjáték, amely az önkéntességet és a társadalmi felelősségvállalást kívánja népszerűsíteni a fiatalok körében.
Különböző tévéműsorok által ismerhettük meg, sokunk könyvespolcán ott vannak az általa jegyzet szakácskönyvek, az elmúlt években nyomon követhettük, hogyan alakítja ki az Őrségben a konyhakertjét, újabban pedig saját kozmetikai termékeit is piacra dobta.
A világ egyik leghíresebb fesztiváljának számít a velencei karnevál, amely Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és Húshagyókedden ér véget. Idén fotós kollégánk, Borbély Fanni is részt vett az eseményen, fotóin mutatjuk a színes kavalkádot.
Nagy Botond marosvásárhelyi fotós India, az emberiség bölcsője című egyéni kiállítását nyitották meg február 4-én, vasárnap a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállító termében. A fotóst élményeiről kérdeztük.
Egy hónapot töltött önkéntes munkával India legészakibb régiójában, Ladakban Konnát Árpád régésztechnikus. A kovásznai születésű szakember a fürdőváros művelődési házában tartott előadást a Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain megtett utazásról.
Egy szennyvíztisztító telep létrehozásában vett részt, emiatt több alkalommal is huzamosabb időt töltött Ghánában Bandi Zsolt kézdivásárhelyi születésű környezetmérnök. A szakember az afrikai országban szerzett élményeiről tartott vetítettképes előadást.
Dóczy Balázs, a világ 27 hivatásos LEGO-építőmesterének egyike mesélt a sepsiszentgyörgyieknek arról, hogyan jutott el a gyerekkori játéktól az egyedi makettekig és hogyan jött létre a Lánchíd kőoroszlánjának LEGO-mása.
Miért játssza a legtöbb Dj estéről-estére szinte ugyanazokat a zeneszámokat újra és újra? ...
Miért ilyen nehezített ez a viszony? Az anyósviccek mennyisége is érzékelteti e kapcsolat kínosságát. ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
