Kukaelemzéstől a tudatos hulladékmentességig. Így is lehet!

D. Balázs Ildikó 2019. augusztus 20., 17:06

Mosogatórongy helyett luffaszivacs, papír helyett textilzsebkendő, folteltávolításra marhaepe szappan, arctisztító vatta helyett textilkorong – csak néhány trükk, amit Haba Tünde alkalmaz, és amelynek köszönhetően fürdőszobájából és konyhájából teljesen száműzte a vegyszereket. A Csíkszépvízen élő fiatal nő és családja mintegy másfél éve igyekszik hulladékmentesen élni. Ez olyannyira sikerül számukra, hogy talán egy évbe is beletelne, amíg a család szemeteskukája megtelne hulladékkal. Haba Tünde bevált praktikákat osztott meg portálunkkal.

A környezettudatosság például azt eredményezi, hogy nem gyűl így a szemét Fotó: Pixabay.com

Az a környezetbarátabb termék, amelyet nem vásárolunk meg – vallja Haba Tünde. A fiatal családanya mindig is a környezettudatosság, a hulladékmentes élet híve volt, s bár eleinte talán csak ösztönösen cselekedett, egy ideje tudatosan figyel minderre. Már tinédzserkorában szüleivel a tudatos vásárlás hívei voltak, és erre az évek folyamán egyre nagyobb figyelmet fordított ő maga is. Mint mondja, legalább tíz éve nem használja a kereskedelemben megvásárolható mosószereket, de mára már számos kozmetikai cikket, tisztítószert „száműzött” a lakásából, ugyanis legalább másfél éve még szigorúbban figyel a hulladékmentességre. Azt is mondhatnánk, hogy

minden egy kukaelemzéssel kezdődött.

„Általában egy kuka egyharmada bió hulladék, amit komposztálni lehet, egyharmada újrahasznosítható fém, üveg, papír, műanyag, a többi vegyes. Nálunk a komposzt működött, így a másik két részt kellett csökkenteni azáltal, hogy az egyszer használatos dolgokat próbáltam kiiktatni attól függetlenül, hogy miből készültek. Már jó ideje elindult nálam a mentalitásváltás, a tudatosodás, mindez lassanként egymásra tevődött, s egyszer csak jött a Zero Waste, azaz a hulladékmentes mozgalom, ami összefogta az egész elméletet. Másfél év alatt a családunk eljutott oda, hogy a kukában egy hét alatt alig gyűl valami. Hihetetlen módon le lehet csökkenteni a szemetet, ha az ember tudatos” – magyarázza Tünde.

Kis kihívások – nagy sikerek

Számára például nagy segítség volt az a harminc napos kihívás, amelyet a magyarországi Kump Edina hulladékmentes.hu nevű blogján talált. „Jók a harminc napos kihívások, mert rövid idő alatt nagy motivációt kapsz. Ez egy életmód és ehhez kell adaptálódj, a saját életedhez kell mindent igazítsál. Nem lehet kész megoldásokat átvenni, folyamatosan változik minden. Ez tulajdonképpen egy önismereti út, szembenézel a szokásaiddal, az értékrendeddel és felteszed magadnak a kérdést, mi célból vagyunk a Földön, mi a célja a mindennapi életünknek. Minden tárggyal kapcsolatban megfogalmazódik a kérdés, hogy neked az adott tárgy mit ad. Hamar eljut az ember arra a szintre, hogy megváltozik a gondolkodásmódja” – fűzi hozzá.

Arctisztító vattakorong helyett horgolt textil párnácskák Fotó: D. Balázs Ildikó

Tünde például évek óta maga készítette mosószerrel mos, mosószódát használ, bár azt is elismeri, hogy a mosószóda kicsivel hamarabb tönkreteszi a ruhákat.

„A kereskedelemben megtalálható mosószerekbe a sok adalék azért van belerakva, hogy tökéletesen tisztítsanak és óvják a ruhákat. Az én mentalitásom viszont az, hogy inkább óvom a bőrömet és a környezetemet, mintsem a ruhákat, amiből amúgy is sok van”

– jegyzi meg. De hogyan is készül a mosógél? A régi, zsírból főzött mosószappant lereszeli, vízben felfőzi, hogy feloldódjon, ebbe kerül bele a mosószóda, összeturmixolja és ezt a gélszerű folyadékot teszi a ruhákra a mosógépbe. Persze, hogy az öblítő is környezettudatos, erre a célra tökéletes párosítás az ecet és a különböző illóolajak. Makacsabb foltok eltávolítására pedig bevált a kereskedelemben is megvásárolható marhaepe szappan. Ha szétnézünk a fürdőszobánkban, bizonyára flakonok sokaságával találjuk szembe magunkat, hiszen abban vannak a tusfürdők – női, férfi, gyerek külön –, samponok, testápolók. Az a kulcskérdés, hogy mire van tulajdonképpen szükség – jegyzi meg Tünde miközben előveszi kis textil neszesszerét és mutatja is, hogy a családban mire cserélték le a kereskedelemben megvásárolható tisztálkodási szereket. A tusfürdők sokasága leváltható egy kézműves szappanra, ami vegyszer- és pálmaolaj mentes. De szintén kézműves termék az arckréme, a dezodora, folyékony sampon helyett samponszappant használ, de létezik szilárd sampon is. Borotvahab helyett jöhet a szintén erre a célra készített szappan, de az egyszer használatos műanyag borotvát is el lehet felejteni, helyette egy tartósabb szerkezetet érdemes beszerezni. Egyszerű fa fésűje van, a fogkeféje is fából készült disznósörtével, a fogkrém pedig agyag alapú, gyógynövényes készítmény. És nem, nem használ arctisztító vattát, hanem maga horgolja a mosható kis textil korongokat.

Tampon helyett a menstruációs intim kehelyre esküszik, de az eldobható betétet is lecserélte mosható textil betétre.

Nem csoda, ha a család fürdőszobájából kikerült a szemetes, mert nem volt mire használni.

Haba Tünde és nagy kedvence a luffaszivacs Fotó: D. Balázs Ildikó

És akkor térjünk be a konyhába. Tünde egyelőre – mondja – a mosogatószert még nem tudta lecserélni saját készítésűre, de legalább környezetbarát mosogatószert vásárol, amivel viszont maximálisan elégedett, az a luffatökből nyert luffaszivacs. Ha ez megért a cserére, összevágja és mehet a komposztba. A mosogatásnál maradva létezik kis fa mosogatókefe, de ez egyelőre nem nyerte el a tetszését, erősebb szennyeződések esetében marad a fém dörzsi. A háztartásában használt tisztítószerek a mosószóda, szódabikarbóna, citromsó. Az ablakokat tiszta vízzel tisztítja, a felmosó vízbe sem kerül tisztítószer, maximum ecet. A WC-kagyló pedig meleg víz és szódabikarbóna, vízkő esetén citromsó bevetésével varázsolódik szinte újjá. Ha meg eldugulna a lefolyó, szódabikarbóna, ecet és meleg víz kerül bele. Így már – jegyzi meg büszkén – a konyha is vegyszermentes és az elhasznált tisztítószerek után sem maradnak üres flakonok.

Rend a lelke mindennek

Tünde, a japán Marie Kondo, Rend a lelke mindennek című könyvét emeli ki, amely számára mérföldkő volt a szemléletváltásában. „Egy teljesen újfajta szemléletre bukkantam azzal kapcsolatban, hogy hogyan rakjunk rendet a lakásban. A japán hölgy azt mondja, szelektáljunk és akkor nem kell tároló. Érzelmileg próbáljunk kapcsolódni a tárgyainkhoz, amihez nem sikerül, az fölösleges darab. Én ezt végigcsináltam három hónap alatt a lakásban és hihetetlenül sok felesleges dolog kikerült aminek a hiánya fel sem tűnik. Az az alapelmélete, hogy minél több tárgy vesz körül, annál jobban leterhelődik az agy, és minél tisztább, egyszerűbb a környezet, annál inkább a saját gondolataiddal tudsz foglalkozni. Nagy munka volt, de semmit sem dobtam el, mindennek megtaláltam a helyét, jó helyre kerültek. Viszont miután ezt végigcsinálja az ember, háromszor is meggondolja, hogy valamit megvesz-e. Azt szoktam mondani, hogy a környezetbarátabb termék az, amit nem veszel meg. Ha valamire nincs szükséged akkor ne vedd meg” – hangsúlyozza Tünde.

Tudatos vásárlás műanyagmentesen

Lépjünk ki a lakásból és induljunk el vásárolni. Azt már bizonyára mindannyian tapasztaltuk, hogy a szemét jelentős része a vásárlás során kerül ki, a csomagolásmentesség viszont ezen is segíthet. Az elmúlt időszak tudatos, csomagolásmentes vásárlásai arra vezették rá a családot, hogy visszatérjenek az alapélelmiszerekhez – kenyér, húsok, zöldség, gyümölcs, tejtermékek, gabonafélék. Tünde ma már el sem indul vásárolni a textilzsákocskák nélkül, ezekbe kerülnek a zöldségek, gyümölcsök, illetve a különböző méretű műanyag dobozok nélkül.

Leginkább kézműves termékek Fotó: D. Balázs Ildikó

„Rutinná kell váljon, hogy csak azt vegyük meg amire szükségünk van. Amint valami elfogy, felírom a listára és heti egyszer elmegyek bevásárolni. Ez hosszabb időt vesz fel, mert több helyre kell mennem, van, ahol már tudják hogy én vagyok a dobozos. Ma már sokan vásárolnak saját dobozokba, textil szatyrokkal. A tejet például üvegben hozzuk a szomszédból, sajtokat saját dobozban, csomagolás-mentesen vásárolom.

Mindig azt hangsúlyozom, nem a műanyaggal van baj, hanem az egyszer használatos dologgal. Ha valamit csak egyszer használunk az pocsékolás. Nem megoldás az egyszer használatos műanyag evőeszközre az egyszer használatos bambusz. Ne a zöldre festett megoldásokat keressük”

– emeli ki Tünde. A fiatal nő, mivel érdekli a környezettudatosság, rengeteg szakirodalmat olvas, így bukkant rá az inkább még csak angol környezetben használt, számára igen szimpatikus voluntary simplifiers fogalomra, amely önkéntes egyszerűsítőként fordítható. „Azok az emberek, akik anyagilag megengedhetnének egy magasabb életszínvonalat maguknak, de önkéntesen kevesebbet fogyasztanak, mert rájöttek arra, hogy felesleges. Meggondolják, hogy az autót mire használják, inkább biciklivel járnak, maguknak termelnek meg amit csak tudnak. Sajnos a zero waste mozgalomban nagyon sokan bizniszt látnak, ami túlfogyasztásra sarkall”.

Az egyszer használatos műanyag szívószál helyett jöhet a fém szívószál Fotó: D. Balázs Ildikó

Hogy ez szélmalomharc-e? Olykor igen – ismeri el. De tudja, senkit sem szabad rákényszeríteni. Az a lényeg, hogy mindenki a saját ritmusa, igénye szerint változtasson, mert a drasztikus váltás nem megoldás. Nem baj ha első lépésre „csak” a műanyag tasakot tudjuk lecserélni, az is már nagy dolog. Ha beindul a folyamat, mindig kapunk új motivációt és ha valami már rutinná válik, akkor keressük a következő kihívást – mondja Haba Tünde.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat