Mire számíthatunk? 2020-as állapotok Kelet-Európa egyetlen krátertavánál
Rédai Attila
•
2020. július 02., 16:41
• utolsó módosítás: 2020. július 06., 15:30
A turizmus nem halott, de alaposan átalakult. A Szent Anna-tónál azonban a járványhelyzettől függetlenül megérett az idő a radikális változásra, és ez meg is történt. Vége a fürdőzések és a tóparti flekkenezések korszakának, de az újdonságok sora ezzel még nem ér véget. Mi vár ránk, ha most keressük fel Székelyföld eme szépséges és különleges helyét? Megnéztük.
Merre tovább? A Szent Anna-tó esetében ez a kérdés eldőlni látszik, méghozzá a jó irányba • Fotó: Rédai Attila
A Szent Anna-tó, mint tudjuk, Európa egyetlen fennmaradt vulkáni eredetű krátertava, mint ilyen, egyedi érték, ezenkívül szépséges is, amelyről azonban már rég tudjuk, hogy veszélyben van, s valamit sürgősen tenni kell a megmentéséért. Az elmúlt években leginkább a turizmus túlburjánzásától kellett óvni a tavat, újabban azonban egy invazív halfaj miatt van a leginkább szükség a cselekvő fellépésre, ami miatt a kizárólag esővíz által táplált krátertavat ellepte egy algafaj.
A felső parkoló. Regátból, Moldvából, a közeli Háromszékről vagy a Barcaságról érkeznek ide sokan – a külföldi rendszámok gyakorlatilag eltűntek • Fotó: Rédai Attila
Mert ami a turizmust illeti, az most már olyan mértékben rendezve van, hogy ennél jobban már csak akkor lehetne, ha teljesen kitiltanák a turistákat a kráterből. A környékbeli erdők tulajdonosaként a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság újabban a Pro Szent Anna Egyesületet bízta meg a gondnoksággal, ami a korábban tapasztaltakhoz képest
jelentősen megváltoztatta a tavat felkereső turistákat érintő szabályozást, és legfőképpen ennek betartását.
Hogy mit tapasztal egy átlagos turista, ha egy nyári hétvégén felkeresi a Szent Anna-tavat, képtörténetünkből kiderül.
Kimenni csak fizetés után: a sorompóval nem lehet vitatkozni • Fotó: Rédai Attila
Bográcsozni is van lehetőség a parkoló közelében • Fotó: Rédai Attila
Sütögetni is itt lehet, a tó mellett többé nem • Fotó: Rédai Attila
Akik a természetnek a látványát kedvelik, de az időjárás viszontagságaitól már eltekintenének, védett teraszon ejtőzhetnek • Fotó: Rédai Attila
A korábban beharangozott egyik komposztáló vécé – azért erősen „zöld” kell legyél, hogy kipróbáld, főleg járvány idején • Fotó: Rédai Attila
Főleg, mert van itt fent klasszikus vízöblítős, ráadásul tiszta mellékhelyiség is, amit külön felár nélkül lehet használni • Fotó: Rédai Attila
Autóval csak eddig, és nem tovább • Fotó: Rédai Attila
Ez itten, kérem, magánterület • Fotó: Rédai Attila
Mint egy parkolóházban: gombnyomásra jön a parkolójegy, fizetni kasszában vagy az automatának, igaz, az éppen nem működött • Fotó: Rédai Attila
A medveveszély nem elhanyagolandó, s főleg a turisták által hozott szemétre járnak ide • Fotó: Rédai Attila
Három óra itt tartózkodás 24 lej egy személygépkocsinak, utána minden további óra plusz két lejt kóstál. Kártyás fizetésre is van lehetőség, de időigényes, gyenge a térerő itt • Fotó: Rédai Attila
Vándort, a parkőrök házi macskáját nem fenyegeti veszély az úttest közepén. Az éhhaláltól mentették itt meg • Fotó: Rédai Attila
És akkor jöhet az egészséges séta le a kráterbe • Fotó: Rédai Attila
Az ilyen rövidítők használata tapasztalt túrázóknak ajánlott, lévén meredek és csúszós az ösvény, a tavaszi viharok nyomán pedig sok még a széldöntés • Fotó: Rédai Attila
A tó melletti parkoló most apokaliptikus képet mutat: sehol egy jármű. De ez pozitív fejlemény • Fotó: Rédai Attila
A tó vize viszont most már nem csak a tükröződéstől zöld • Fotó: Rédai Attila
Csinos kis móló hívogat a fényképezkedésre, de azért nem árt odafigyelni, nehogy a vízbe essünk. Az emberek türelmesen kivárják sorukat, itt újra van „szelfisor” • Fotó: Rédai Attila
A part mentén is nyüzsögnek a kárászok, a baj okozói • Fotó: Rédai Attila
A kápolna felé: tiszta és rendezett a környék, kaszálnak és takarítanak • Fotó: Rédai Attila
Az idősek, a nagyon fiatalok és a betegek ezzel a kisbusszal közelíthetik meg a tavat • Fotó: Rédai Attila
Tudnivalók a buszjáratról. Maszkot nem igazán viselnek rajta • Fotó: Rédai Attila
Sem piknik, sem fürdőzés, sem sütögetés: ilyen élményekre itt többé ne számítsunk • Fotó: Rédai Attila
Madárral viszont fényképezkedhetünk • Fotó: Rédai Attila
A tó mellett sem kell azonban feltétlenül éhen vagy szomjan haljunk, igaz, egy helyszínen sült kürtőskalácsért 15 lejt, egy 0,33-as vízért 5 lejt is ki kell fizessünk: a magunkkal hozott szendvics viszont ingyen van • Fotó: Rédai Attila
A tó partján néhol látható habosodás is az algás fertőzés jele • Fotó: Rédai Attila
Hangulatos információs tábla, rusztikus ülőalkalmatosságok: figyelnek a stílusra is • Fotó: Rédai Attila
Bizony kápolnák: a többes szám használata indokolt, a helyszínen megtudhatjuk miért • Fotó: Rédai Attila
Egy korábbi egyházi létesítmény maradványait a hetvenes években fedezték fel • Fotó: Rédai Attila
Az újjáépítésére tett fogadalom még ma is érvényes, erről is olvashatunk a Szent Anna kápolna közelében • Fotó: Rédai Attila
Visszafelé kapaszkodva érdemes felmászni erre a kilátóra: szédítő magasságból lehet visszatekinteni a tóra • Fotó: Rédai Attila
S nem mellékesen jelentősen lecsökkenthetjük a kapaszkodás hosszát és idejét, persze a meredekség növekedése árán • Fotó: Rédai Attila
