Nekem a magyar kultúra...

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Ennek apropóján Csíkszeredához kötődő, a kultúra valamely területén tevékenykedő személyeket kérdeztünk: számukra mit jelent a magyar kultúra?

Szilágyi Nórának, a Csíki Játékszín közönségszervezőjének a magyar kultúrát jelenti a könyvespolc, amely gyerekkorában az ágya fölött volt, és ott volt rajta az Egri csillagok, vagy éppen Benedek Elek meséi.

– fogalmazott. „Ódákat tudnék erről zengeni... Vagy éppen balladákat. Apropó, ma is el tudok mondani jópár Arany-balladát, vagy énekelni néhány népballadát, idézni József Attilát, Petőfi Sándort, Weöres Sándort.” Szándékosan hagyta a végére a színházat, amelyben több mint húsz éve dolgozik. „Szeretem mindegyik színházi műfajt, de kiemelném a zenés színházat, amiben a csíkszeredai társulat talán a legerősebb a környéken. Zenés színház nélkül mi nem is indíthatunk évadot, és ha ráadásul magyar szerző műve is kerül a színpadra, az még nagyobb sikert jelent. Csárdáskirálynő, Valahol Európában – ezek a legtöbbször ismételt címek, a magyar kultúra remekei.”

Siklódy Ferenc grafikusnak a magyar kultúra erdélyi magyarként többdimenziós. „Nemcsak a magyar nyelv és hagyományok, hanem a helyi sajátosságok, történelmi tapasztalatok és identitásformálódás is meghatározó szerepet játszanak benne.

és segít megőrizni a magyar nyelvet, szokásokat, étkezési hagyományokat, valamint a különböző ünnepeket.”

Ferencz Evelin táncosnak a magyar kultúrával kapcsolatban az első szó, ami eszébe jut, az a mélység. „Legyen ez akár pozitív, akár negatív, de mindkét értelemben a mélység az, ami a legmeghatározóbb.” Szerinte annyira gazdag a magyar nyelv, és annyira bő a szókincse, hogy vannak olyan megfogalmazások, olyan szóképek és olyan szabad asszociációk, amelyek a magyar nyelvnek a sajátjai.

A magyar kultúra nekem mindig megmarad egyfajta erős autentikus értékrendnek, ami befolyásolja azt, ahogy a mindennapjainkat éljük. A magyar kultúrában rengeteg lehetőség van emiatt a mélység miatt. A magyar kultúra számomra egy közös tudat.”

André Ferenc költőnek a magyar kultúra az Petőfi Sándor, Jókai Mór, de a jókai bableves is, Széchenyi hídja és Kossuth kalapja, Dózsa György a forró széken és Mátyás király szegényember-cosplay közben. C-vitamin és Rubik-kocka, Sorstalanság és Hosszú Katinka, a vak vezet világtalant és a cseleit szövő fondor magány, Puskás bokájában az ízületek és a csűrdöngölős, Enyedi Ildikó és Lugosi Béla, de magyar kultúra a Mónika-showból kiugató pitbull kutyák, Azahriah ritmusérzéke és Palvin Barbara nevetése, a négyes-hatos és, hogy Csíksomlyón járt a pápa, de az a kürtőskalácson a pergelt cukor és, hogy a gulyásba képtelennség túl sok paprikát szórni.

Ádám Katalin pedagógus, kézművesség- és népi gyermekjáték-oktató számára a magyar kultúra a gazdag és egyedi népi kultúránkat, hagyományainkat jelenti elsősorban. A zsigereinkbe rejtett örökséget.

Jelenti az önazonosságomat, az édesanyámtól hallott első mondókákat, dallamot, nagymamámtól tanult imádságot, szülőfalum minden rezdülését, hitvilágát, népszokását, a táncházmozgalmat, az ősi moldvai archaikus népénekeket és azok visszatanulását, továbbélését akár a székely családok kántálásában.” A magyar kultúra része számára továbbá az is, ahogy hétről hétre az Aprók Táncházában, a sok nyitott, tiszta szívő gyermekkel együtt, a kicsi unokája is kíváncsian hallgatja a mesét, rokolyájában, szép népi muzsikára, édesanyja énekére, ő is örömmel táncikol a sokaságban.

Percze László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője a magyar kultúrával kapcsolatban egy egészen friss, közös kulturális élményt fogalmazott meg. „Két nagyobb fiúnk január 22-én, a magyar kultúra napján a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében a Kárpát-medence számos részéből érkező gyermekek társaságában a budapesti Vigadóban lépnek fel.

Ebből a rétegkultúrából tudnak gyermekeink a nagyvárosi, urbánus közönség felé most valamit közvetíteni, megmutatni.”

Szász-Bányász Anna fényképész a magyar kultúrában leginkább a népi hagyományokra, szokásokra szokott összpontosítani, amelyek még olyan fontos elemeket őriztek, mint az erkölcs vagy a közösség ereje.

Ami magába foglalja azt a tudást, hogy kölcsönösen harmóniába kell élnünk a természettel, természetesen mindenki a maga életviteléhez mérten. A magyar kultúrában erre rengeteg példa és tudás van, csak gyakorlatba kéne ültetni.”

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a magyar kultúrával kapcsolatban így fogalmazott: „Valaki egyszer felhívta a figyelmemet arra, hogy mennyire más tartalmakat pörgetek a Facebook-oldalamon, mint ő.

– válaszoltam vidáman, kis öniróniával. De ha komolyra fordítom a szót, ebben a buborékban lélegzem, ebben nyitogatok bátran ablakokat a világra, ízlelgetem a szövegeket, nézek, hallgatok különféle tartalmakat, és nem csak magyarul. Ez tükrözi vissza az ízlésemet, világnézetemet, köt össze hozzám hasonlókkal. A magyar kultúra is egy ilyen buborék számomra.”