Peugeot 206: a forma vitte sikerre

Pinti Attila 2019. május 14., 15:27

Az ezredforduló legikonikusabb sorozatgyártású autóinak képzeletbeli dobogóján bebetonozott helye van a Peugeot 206-nak – a gépnek, melynek népszerűsítéséhez egyrészt minden idők egyik legjobb reklámfilmjét készítették, másrészt beírta magát az autósport történelmébe. Pedig sikerének igazi kulcsa a telitalálat formaterv.

Az autóipar egyik legismertebb formája. Meghódította a világot Fotó: Pinti Attila

2012 végéig világszerte majdnem nyolc és fél millió eladott autóval a kis francia a gyártó máig legnépszerűbb modellje. Szokatlanul hosszúra nyúlt modellciklusa alatt végig elképesztő eladási számokat mutatott fel, holott a mindenkit elkápráztató formán túl nem hozott semmi különlegeset. A műszakilag viszonylag egyszerű, megbízhatóság szempontjából meglehetősen sokat kritizált 206-os, ha már nem is kulcsfigura, de még mindig meghatározó szereplő a használtautó-piacon.

A mindenkinek tetsző

Mérete és formája miatt sokan női városi kisautót látnak benne, holott a férfiak körében is hódított – főleg a kétliteres, „mackósított” RC-verzió. Nem csoda, a kétliteres hengerűrtartalom, a változó szelepvezérlés, a 177 – első kerekekre szabadított – lóerő és a gyári tizenhét hüvelykes könnyűfém felnik olyan élményeket nyújtottak, amilyeneket kevesen ebben a kategóriában. A racionalitás terepén maradva azonban kijelenthető, hogy ehhez a könnyeden elegáns, azonnal felismerhető gömbölyű oroszlánhoz az 1,4-es szívó benzinmotor passzol leginkább – már ha hétköznapi, városon kívül is használt közlekedési eszközként tekintünk a 206-osra.

Beltér a csinosság mögött

Átlagos kisautó – állapítható meg az ajtók feltárásakor. A beltér klasszikus, árkategóriájának megfelelő anyagminőséggel, visszafogott deréktámasszal és rövidke ülőlappal. Nem hosszú túrákhoz való, de egy tengerparti utat három-négy rövid pihenővel végtagzsibbadás nélkül tudnánk benne teljesíteni. A tengelytáv rányomja bélyegét a vezető mögötti helykínálatra, csak alacsony sofőr–alacsony utas kombinációban elviselhető a hátsó lábtér. A „világjárást” a csomagtér sem támogatja, az alaphelyzetben 245 literes „űr” még egy nagyobb bevásárlásnál is fejfájást okozhat. Cserébe rengeteg rakodó-tároló rekeszt kapunk a palackoknak, térképeknek – már ha használ még valaki olyat –, kisebb tárgyaknak.

„Standard” méret és teljesítmény

Ahogyan a Volkswagen vagy a Renault kisautóinak – Polo, Golf, Clio –, úgy a Peugeot-nak is a „standard” 1,4-es, 75 lovas benzines volt az egyik húzómotorja.

„Fapados”, egyszerű konstrukció, kevés meghibásodási lehetőséggel, az egy tonna alatti önsúly miatt az alsó sebességtartományokban az átlagosnál enyhén jobb menetdinamikával, vállalható üzemanyag-fogyasztással.

A hangját percenkénti 3300-as motorfordulat fölött hallatja igazán, ennél magasabb tartományban pedig érdemes tekerni egyet a rádió hangerőszabályzóján. Talán nem véletlen, hogy óránként száz kilométeres sebességnél 2900-as értéken pihen a fordulatszámmérő, száztíznél pedig alig lépi túl a háromezret – érzésre a két érték közötti az optimális tempója, 130 fölött már csak ímmel-ámmal hajlandó gyorsulni.

A zseniális reklámfilmtől a sportsikerekig
A Peugeot 206 ismertségéhez és közkedveltségéhez sokat tett hozzá a tíz nívós szakmai díjjal elismert, kora igazi virális videójaként terjedt 2002-es reklámfilm, amelyben egy indiai fiatal egy Hindustan Ambassadort – egyebek közt egy elefánt segítségével – 206-ossá „alakít át”. De ne feledkezzünk meg a legendás Marcus Grönholmról sem, aki 2000-ben és 2002-ben olyan nagyágyúk ellen vezette világbajnoki győzelemre a kisautó raliváltozatát, mint Tommi Mäkinen, Carlos Sainz, Petter Solberg, az éppen akkor „szárnyait bontogató” Sébastien Loeb, vagy az azóta elhunyt Colin McRae és Richard Burns. Magyarországon ifj. Tóth János vitte csúcsra az új évezred elején a 206 WRC-t, a típus kelet-európai népszerűsítésében – stílszerűen fogalmazva – oroszlánrészt vállalva.

A nyomatékváltónak csak az áttételezése hibátlan, maga a sebességváltó kar tipikus franciás lötyögéssel „keresi” az egyes gangokat, ráadásul nagyon hosszú úton jár. A pedálok elhelyezése sem túl átgondolt, lehetnének távolabb egymástól, ráadásul kuplungolás közben a lábunk könnyen beakadhat a gyári padlószőnyeg szélébe. Az ennél kisebb, 1,1-es motor – egy korábbi tesztút alapján – felejtős, csak vánszorgásra alkalmas, több utassal pedig egyetlen „előnye” van: soha nem fogunk túllépni semmilyen településen kívüli sebességhatárt. Az 1,4-es HDI dízel is kerülendő, az ilyen motorral felszerelt 206-osok szinte kivétel nélkül országjáró „ügynökautóként” szolgáltak, ennek megfelelő futásteljesítménnyel és állapottal.

A fránya hátsó híd

A 206-os méretéből adódóan elsősorban városi közlekedésre alkalmas: gyerekjáték vele parkolni, kicsi a fordulóköre, elhanyagolhatók a túlnyúlásai. Országúton, autópályán sem feltétlenül játszik alárendelt szerepet, de a rövid tengelytáv miatt igencsak pocsék az egyenesfutása. Ez és a fokozott szélérzékenység az oka annak, hogy menet közben sokat kell korrigálni a kormánykerékkel.

Utastéri tárolórekeszekkel „pótolták” a kis csomagtartót. Nem túraautós méretek Fotó: Pinti Attila

Sajnos ez a modell sem mentes egy kellemetlen hibától: az első McPherson rendszerű felfüggesztéssel jellemzően nincs baj, de a torziós rugós, csatolt lengőkaros hátsó futómű javítására külön független szervizek létesültek egy időben – és még manapság is sok fejfájást okoz a tulajdonosoknak. A 206-osnál a lengőkar és a hátsó híd csatlakoztatásánál ugyanis tűgörgős csapágyazás található, ez az igazi problémaforrás. Az alkatrész meghibásodása (tulajdonképpen a tűgörgő kenésének megszűnése) jókora kárt tud okozni a felfüggesztésben és az abroncsokban, ha nem fordítanak rá kellő figyelmet – szerencsére sok az árulkodó jel, amivel időben kivédhető, hogy temérdek pénzt kelljen költeni a teljes rendszer javítására vagy éppenséggel cseréjére.

Pörgetve hangos. 75 lóerő mozgat kevesebb mint egy tonnát Fotó: Pinti Attila

Ha útegyenetlenségeken áthajtva nyikorgó hangok szűrődnek az utastérbe a hátsó kerekek irányából, érdemes mihamarabb futómű-specialistához menni, ilyenkor remélhetőleg egy kevésbé drága zsírozással időszakosan megoldódik a gond. Az „öndiagnosztika” másik része a hátsó kerekek dőlésének megfigyelése: amennyiben a kerék síkjának hajlásszöge terheletlenül, álló helyzetben is eltér a függőlegestől – „terpeszkedő”, úgynevezett negatív kerékdőlés jeleit mutatva –, akkor felejtsük el a hosszabb utakat, a csapágy kopása ebben az esetben előrehaladott, a közlekedés pedig balesetveszélyes. A tűgörgő és a hátsó híd állapotának súlyossága azzal is megállapítható, hogy az autó „fenekére” rányomva függőleges irányba mekkora az elmozdulás. Minél kisebb, annál nagyobb a baj. Sajnos a romániai utakon rengeteg olyan, kétezres évek elején gyártott Peugeot-modellt látni, amelyeknél rendellenesen „terpeszkednek” az abroncsok. Ez nem mellesleg használtautó-vásárláskor is jó alkualap lehet – már annak, aki bevállal egy olyan autót, amelynek a hátsó része a vásárlás utáni hazavezető úton egy kanyarban nemes egyszerűséggel „elpattoghat”.

Jó állapotban jó vétel

Az említett – esetleges – hiba ellenére még ma is kiváló, szerethető társat szerezhetünk magunk mellé egy karbantartott, jó állapotú 206-ossal. Amennyiben a kerékdőléssel nincs gond, a kerékjárati íveknél érdemes szétnézni rozsda után kutatva, noha a fényezés felhólyagosodása bárhol előfordulhat.

Gyári adatok 1.4i (1361 cm3)
Teljesítmény (5500 motorfordulat/percnél) 55 kW / 75 LE
Forgatónyomaték (2800 motorfordulat/percnél) 120 Nm
Gyorsulás (0–100 km/óra) 13,2 mp
Végsebesség 170 km/óra
Sebességváltó ötfokozatú kézi
Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes) 8,9/5,0/6,4 liter
Szén-dioxid kibocsátás 152 g/km
Hosszúság/Szélesség/Magasság 3822/1652/1425 mm
Tengelytáv 2442 mm
Nyomtáv (elöl/hátul) 1425/1416 mm
Csomagtér 245–992 liter
Üzemanyagtartály 50 liter
Önsúly/Megengedett össztömeg 950/1450 kg
Abroncsméret 175/65R14
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat