Új csúcsragadozó a pályán: Ford Kuga ST Line X

Két nemzedéken át (2008–2013 és 2013–2019) a Ford divat-hobbiterepjárója, a Kuga hozta a mára végtelenül túlzsúfolt kategóriában elvárt kötelezőt, azaz egy kedves, megbízható, minőségi autót állítottak össze, a gyártó védjegyének számító finom futóművel. Nem volt minden riválist maga alá gyűrő modell, de aki mellette tette le a voksát, valószínűleg mind márkahű maradt. A formai kontinuitást aztán a 2019-es modellváltáskor kukázták, és egy minden pontján új, kevésbé szögletes, de az aktuális Ford-stílusjegyeket profi módon felhasználó szabadidő-autót építettek, a szemnek kedvesebb arányokkal – azaz közel tíz centimétert nyúlt, negyven milliméterrel szélesebb lett, miközben leheletnyit csökkent a magassága. Nem spórolták ki az összkerékhajtási rendszert sem, igaz, ilyen konfigurációban csak nyolcfokozatú vagy fokozatmentes (CVT) automata váltóval kérhető.

Az ST Line X felszereltségi szint optikai kiegészítőkkel „megbolondított” külsőt, illetve a beltérben néhány mutatósabb egységet takar, ezek összeválogatásakor nagyon vigyáztak a Fordnál, hogy ne essenek túlzásokba. Az első lökhárító, a kerékjáratokat körülölelő, a karosszéria színére fújt műanyag elemek és a kettős kipufogóvégződés sportos eleganciával ruházza fel a külsőt, miközben kevésbé tolakodó, mint például az „úri” Vignale-szint hűtőrácsot és ablakkereket beborító krómhalmaza.

A beltérben a piros cérnával varrt, alul laposított, környezetbarát bőrrel (Sensico) borított multifunkcionális kormánykerék, az ugyanilyen stílusú váltószoknya, valamint a sportos ülések mutatják, hogy különleges géppel van dolgunk – utóbbiak kényelme döbbenetes, a combtámasz pedig tökéletes. A „vörös varrásokra” egyébként a komorság oldásához szükség is van a fekete – derékvonalon felül puhított felületű – műanyaggal borított utastérben. A 2710 milliméteres tengelytáv „jóvoltából” egészen hihetetlen mennyiségű tér áll a hátsó utasok rendelkezésére – és itt a Ford egy kedves megoldással is kényeztet: az üléssor előre-hátra tolható, így növelve a csomagtér vagy a lábtér méretét. Noha az új Kuga ötszemélyes, egy kis mérnöki ügyeskedéssel könnyen beépíthettek volna akár egy harmadik üléssort is – bár az inkább a buszlimuzinok sajátja.

A téli reggelek egyik kötelező kellemetlensége a jégkaparós fagyoskodás az autó mellett – a Kuga ST Line X fűthető első szélvédője a legjobb megoldás a „problémára”. Ennyiben azonban nem merül ki a kényeztetés, sőt már a Trend nevű alapmodellben is megtalálható a ködlámpa mellett a ledes nappali menet- és rövidfény, a színre fújt, fűtött, elektromos külső visszapillantó tükrök, az elektromos kézifék, a különböző vezetésimód-beállítás, a négy elektromos ablakemelő, a sebességhatároló, a parkolószenzorok, a csúsztatható és osztottan dönthető hátsó üléssor és a sávtartó asszisztens. A magasabb szintet képviselő ST Line X egyik legnagyobb erőssége a tíz hangszóróval kényeztető, csúcsminőségű Bang&Olufsen hangrendszer – akinek fontos a zene minősége, annak kötelező tartozék.

Miközben folyamatosan háttérbe szorulnak nemcsak a dízel-, hanem általában a belsőégésű motorok a különböző gyártóknál, a Ford a Kuga esetében továbbra sem fukarkodik az opciókkal. A választék bőséges: a másfél literes, háromhengeres, hengerenként négyszelepes, 150 lóerős turbós benzinmotor (EcoBoost) – ez dolgozott a tesztautóban is – mellett kérhető szintén másfél literes, 120 lovas turbódízel (EcoBlue), illetve a kétliteres, 110 kW teljesítményű gázolajas. Utóbbinak van egy „lágyhibrides” (mHEV) változata is, amely pusztán villanyhajtással nem képes haladni, a „hibridséget” igazából egy jókora, a dízelmotort segítő villanymotor, no meg a 48 voltos elektromos rendszer jelenti, azaz intenzív gyorsításkor a generátor-villanymotor besegít, és fékezéskor nem értéktelen hővé alakul a mozgási energia, hanem árammá.

Ennél izgalmasabb az „öntöltő” full-hibrid (FHEV), amely egy 2,5 literes, Atkinson-ciklusú benzinmotort és egy hozzákapcsolt bolygóműves rendszert takar – Toyota-licenc-szel, ami már önmagában jót jelent. A csúcsok csúcsa a PHEV, azaz tölthető, közismertebb nevén plug-in hibrid, a 2,5 literes motor mellett egy 14,4 kWh-s akkucsomaggal, több mint ötven kilométeres tisztán elektromos hatótávval. A hagyományoshoz ragaszkodók ugyanúgy megtalálják a tökéletes erőforrást, mint az alternatív – környezetbarátabb – megoldásokat keresők.

Még mindig szokatlan, amikor egy több mint 4,6 méter hosszú, közel 1,6 tonnás test orrában egy viszonylag kis méretű, ráadásul háromhengeres motort látunk – holott a Kuga száz lóerős literteljesítményű benzinese maradéktalanul elég az autó mozgatásához. A páratlan számú hengerek ellenére nincs remegés, és a motorhang még autópálya-tempónál sem zavaró, bár ebben szerepe van a Ford saját fejlesztésű zaj- és hangcsökkentő megoldásainak. Az egyetlen, ami behallatszik, az a 19 hüvelykes – feláras – alufelniken feszülő abroncsok gördülési zaja. A turbómotor még alacsony fordulatszámon sem bizonytalan, kétezres percenkénti pörgés fölött pedig apait-anyait beleadva meglódul, nagyon széles tartományban használható, és méltó társ hozzá a hatfokozatú, pontos, határozott kézi váltó is. A lendületes haladás egy kis benzinmotor esetében természetesen viszonylag magasabb üzemanyag-fogyasztást követel – nyolc liter alá nem lesz könnyű a nagyobb tempót diktáló sofőröknek behúzni az értéket.

Az új Kuga már nem csak egy a rengeteg szabadidő-autó között, hanem sokoldalúsága, minősége, felszereltsége és biztonsága miatt kivívta magának a csúcsragadozó státuszt – azaz valamennyi ellenfelének van oka a félelemre.

A tesztautót a csíkszeredai Magyari Engineering – Ford márkakereskedés bocsátotta rendelkezésünkre (fordharghita.ro).