„Az étel nem játék” – ételmentési akció Hargita megyében

Egy ember évente átlagosan 72 kiló ételt pazarol el – derül ki az Európai Unió adataiból. A Food Savers projekt éppen ezért indult el Hargita megyében 2024 júliusában – és tart 2026 júniusáig. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, a Bizottság Egységes Piaci Programjának keretében valósult meg. A projekt mögött Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás, valamint a Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete áll. De miről is van szó valójában?

A szemléletváltás ideje

„Az élelmiszerpazarlás kérdését hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni” – mondja Pál Zelinda, a a projekt kommunikációs felelőse a Visit Harghita képviseletében. A közbeszédben még mindig tartja magát a tévhit, hogy a háztartásokban keletkező hulladék elenyésző. A valóság ezzel szemben az, hogy az EU-ban az élelmiszer-pazarlás több mint fele a háztartásokból származik.

A lebomlás során keletkező metánról is sokan azt hiszik, „nem nagy ügy”, hiszen az étel úgyis lebomlik – de közben épp ez a folyamat felelős az éghajlatra különösen veszélyes üvegházhatású gáz, a metán 8–10 százalékáért. A globális felmelegedés elleni küzdelem tehát nemcsak az erdők védelméről, hanem a hűtőink tartalmáról is szól.

Hargita megyei tükör: mit mond a helyi felmérés

A projekt első szakaszában lakossági felmérés készült Hargita megye városaiban – 1200 fő bevonásával. Az eredmények – ahogy Pál Zelinda összefoglalta – azt mutatják:

itt egy személy évente körülbelül 40 kilogramm élelmiszert dob ki.

A válaszadók több mint fele a vásárlás megtervezésének nehézségét jelölte meg fő okként.

„A legtöbb a főtt ételekből megy veszendőbe” – egészíti ki Köllő Ildikó, rendező és tartalomgyártó, aki a projekt kampányvideóinak kreatív motorja. Emellett sok kenyér, pékáru, nyers zöldség és gyümölcs is a szemétbe kerül, legtöbbször azért, mert túl sokat vásárolunk, vagy nem figyelünk eléggé a tárolásra.

A pazarlás nem luxusprobléma

Sokan azt gondolják, hogy csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak a pazarlást – de a kutatások szerint ez nem jövedelemfüggő. A szokások, a ritmus, a tudatosság hiánya minden társadalmi réteget érint. A leggyakoribb „pazarlási forgatókönyv” a rohanó hétköznapokban történik: hirtelen vásárlás éhesen, impulzusból, túlfőzés a hétvégén, vagy egy jól hangzó recept miatt megvett, de végül fel nem használt alapanyag.

A változás kulcsa: tervezés, figyelem, inspiráció

A Food Savers projekt egyik legerősebb pillére az edukáció. Tudatos vásárlásra buzdítanak, listakészítésre, menütervezésre, a már otthon lévő élelmiszerek figyelembevételére.

– hangzik el az egyik videóban. Kis lépések, de komoly hatással.

És ha már videók: a projekt célja 15 edukatív és receptes videó elkészítése volt. Ezek közül eddig hat videó elérhető a Food Savers Facebook-oldalán, Instagramon, TikTokon és YouTube-on is. A forgatókönyveket Antal Imola szakmai projektvezetővel közösen alakították ki, hogy minden szempontból körbejárják az élelmiszerpazarlás témáját – egyszerre szórakoztató és tanulságos formában.

A vizuális tartalmak szerepe ma meghatározó: egy jól megfogalmazott mondat, egy vicces jelenet vagy egy ötletes receptvideó gyorsan terjed a közösségi médiában. A Food Savers csapata éppen ezért döntött úgy, hogy nem hagyományos kampányt folytat, hanem a közösségi terekben szólítja meg az embereket. „A pazarlás témáját nem könnyű feldolgozni, de ha nevetni is tudunk rajta, közelebb kerülünk a megoldáshoz” – mondja Köllő Ildikó.

Egy megtért márkainfluenszer útja

Köllő Ildikó és csapata (Nagy László operatőr, Kovács Norbert színész, Karda Korodi Szidónia tartalomgyártó) egy központi karakterre építette a videók világát:

a főszereplő egy megtért márkainfluenszer, aki életmódot vált, és elindul a pazarlásmentesség útján.

A nézők vele tanulnak – tippeket, trükköket, új szokásokat. A humoros, sokszor önironikus jelenetekben megjelenik például az „ükanya”, aki a régi háztartási praktikák tudója, vagy a mindentudó mesterséges intelligencia, amely az észszerű döntésekre terel.

„Az étel nem játék” – üzenik az egyik videóban, és valóban: a pazarlás mögött nemcsak a pénzkidobás áll, hanem egy teljes ökológiai rendszer figyelmen kívül hagyása.

Éttermek, figyelem!

A projekt nemcsak a háztartásokra koncentrál. Júniusban indulnak a vendéglátóegységek számára szervezett ingyenes képzések – összesen 100 étteremvezető és alkalmazott vehet részt. A cél itt is az, hogy a mindennapi gyakorlatokat fenntarthatóbbá, környezettudatosabbá tegyék.

A képzések célja egyrészt az élelmiszerhulladék csökkentése, másrészt újfajta hozzáállás kialakítása a konyhán dolgozók körében is. Mit lehet kezdeni a maradék rizottóval? Hogyan illesszük be a menübe a szezonálisan megmaradt zöldségeket? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ.

És holnap mit csinálunk másként?

A változás sosem egyszerre történik – hanem sok apró, tudatos döntés eredménye. Egy lista, egy kisebb adag, egy maradékból készült vacsora. A videókban éppen ezek az apróságok kapnak főszerepet: egy zsemle, amit nem dobunk ki; egy fonnyadt saláta, amit beleaprítunk egy szendvicsbe; egy marék rizs, amiből másnap egy új fogás lesz.

– mondják a projekt szereplői. És talán épp ez a kulcs: nem hibáztatni, nem moralizálni, hanem új mintákat kínálni, amiben benne van a tanulás lehetősége. Mert az étel – még mindig – nem játék.

A Food Savers projekt Hargita megyéből indul, de egy mindenkit érintő problémára ad válaszokat. Nem kioktat, nem sulykol, hanem megszólít – emberien, stílusosan, hasznosan. És talán épp így lesz belőle valódi változás.

Új generáció, új szokások

A projektnek fontos célja, hogy a fiatalokban már egészen korán megerősödjön a tudatosság. Iskolai programok, játékos foglalkozások, influenszereken keresztüli edukáció is szerepel a tervek között. Hiszen ha valaki gyerekként megtanulja, hogy az étel érték, felnőttként már sokkal kevésbé hajlamos a pazarlásra.