Legelőször pár éve találkoztam a Molnár Klára által szerkesztett 5 Elemes étrend és életmód oldallal, amikor a hagyományos kínai orvoslásra épülő öt elemes konyha módszereit tanulmányoztam. Mindamellett, hogy nekem nagyon sokat segített megérteni, hogyan hat az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) az ételeken keresztül az egészségi állapotunkra és bennünk lévő egyensúly visszaállítására és megtartására, nagyon szimpatikus volt az is, hogy szinte az összes olyan szempontot figyelembe vette, ami a fenntarthatóság irányába mutat (helyi, szezonális, vegyszermentes alapanyagok).
Sőt, Klárától tanultam egy olyan módszert, ami segítségével nemcsak egészséges és fenntarthatóbb lett a konyhám, hanem
sikerült nagyon látványosan csökkentenem azt az időt, amit korábban a konyhában kellett töltenem.
És hát valljuk be, a mai túlságosan zsúfolt hétköznapjainkban egyik, ha nem a legfontosabb szempont, ha ételről van szó, hogy minél gyorsabban az asztalra kerüljön. Ez a módszer a mozaikkonyha, erről fogok mesélni ebben a cikkben.
A mozaikkonyha, mint ahogy a neve is sugallja, sok apró részből, sokféleképpen összekombinálható étrend.
Ez a módszer is nagyban épít a „főzz abból, ami van” elvre, és a kreativitásunkra a főzés terén. Itt is az egyik kiindulópont az, hogy mely alapanyagok éppen elérhetőek, és kellő mozgásteret ad ahhoz, hogy minél változatosabb legyen az étkezésünk. A lényege az, hogy a hétköznapi menühöz félig előkészítjük a hozzávalókat – például hétvégén-, és így egy ebéd vagy vacsora már akár negyedóra alatt is összedobható. Ugyanakkor a félig előkészített alapanyagokat nagyon sokféleképpen használhatjuk.
Nálam e mozaikkonyha állandó elemei az alaplevek (többnyire csontból főzve); a készre főtt gabonák vagy hüvelyesek (rizs, köles, puliszka, hajdina, bulgur, kuszkusz, árpagyöngy, csicseriborsó, lencse, paszuly),
amelyek zárható üvegdobozban pár napig elvannak; a megtisztított, megmosott zöld leveles zöldségek, amelyek egy nedves konyharuhával kibélelt dobozban kerülnek a hűtőbe, így sokáig frissek és ropogósak maradnak, ráadásul azonnal felhasználhatóak; előkészített, megtisztított zöldfűszerek; salátaöntetek és szószok, mint például az egyik kedvencem, a mustáros-citromos-ecetes-olivaolajos öntet, vagy a különféle pesztók; olajos magvak (dió, napraforgómag, tökmag, mandula, kendermag) száraz serpenyőben megpirítva; reszelt sajt, amit sok recepthez használok amolyan fűszerként, és leginkább a hosszan érlelt sajtok maradékai végzik így, amelyek már annyira szárazak, hogy csak reszelve használhatóak (az ilyen igazán minőségi sajtok nagyon ritkán penészednek, csak száradnak).
A zöldségeket, gyümölcsöket, húsféléket frissen használom fel, a negyedórának a nagy részét többnyire ezek előkészítése tölti ki.
Ezekkel a „mozaikokkal” pár perc alatt készíthető leves, akár minden nap más és más ízvilággal
(alaplében megfőzöm az éppen elérhető zöldségeket, akár húst is, majd teszek bele egy marék főtt gabonát vagy hüvelyest, ízlés szerint). Sőt, már az is megtörtént, hogy egy nagyobb adagnak a vége krémlevesként végezte. De kiválóan variálható bármilyen köret is, akár magában, akár úgy is, hogy a frissen párolt zöldségekhez hozzátesszük a már előfőtt gabonát vagy hüvelyest, és már csak egy frissen sült feltét kell melléje (tükörtojás, hús, grillsajt, fasírt, stb.). Zöldségek és gabona vagy hüvelyes kombinációból akár egy gyors fasírtot is készíthetünk, vagy tölthetünk vele valamilyen zöldséget, amit kis reszelt sajttal megszórva megsüthetünk.
Nálunk sokszor kerül nyáron friss leveles saláta a főfogás mellé, amit a már előkészített, dobozolt leveles zöldségekből, zöldfűszerekből és salátaöntetből pillanatok alatt el lehet készíteni.
Ugyanilyen módszerrel egytálételként fogyasztható salátát is készíthetünk, ha a levelesekhez másféle nyers vagy párolt zöldséget, főtt gabonát vagy hüvelyest, netán maradék főtt laskát teszünk és nyakon öntjük egy kis salátaöntettel, esetleg szórunk a tetejére előre megpirított magot.
A kombinációs lehetőség szinte végtelen, ami óriási változatosságot ad az étkezésünknek.
Nekem sokat segített ez a módszer, hogy a rizs-laska-pityóka köreteken túllépve újabb gabonaféléket próbáljak ki,
és hogy minél többféle felhasználási módját kipróbáljam ezeknek. Volt, ami bevált és megtartottam, volt, ami nagyon nem ízlett senkinek, azt elengedtem. Ugyanakkor, mivel egy nagyon leveses család vagyunk, az alaplé hihetetlenül megkönnyítette a levesek elkészítését, amit szintén sokféleképpen tudok variálni, rugalmasan alkalmazkodva ahhoz, hogy éppen mire finnyás egyik vagy másik gyermek.
Talán egyetlen nehézsége ennek a módszernek, hogy a nagybevásárlás után, vagy ha „bepottyan” valamilyen alapanyag a háztartásba (barátok, szomszédok, rokonok révén), akkor szinte azonnal elő kell őket készíteni, ami kicsit hosszabb időt igényel, mint simán bedobálni mindent a hűtőbe, kamrába. De fontos, hogy megmaradjon minél hosszabb ideig a frissességük, hogy ne kelljen sok elromlott ételt eldobnunk a nem megfelelő tárolás miatt, hogy ne kelljen idő előtt újabb bevásárlásra kényszerüljünk.
Összességében a mozaikkonyha módszere nekem bevált, és remélem, hogy sokan lesznek a kedves Olvasók közül is olyanok, akiknek sikerül beépíteni a mindennapi „mit főzzek ma” rutinjába.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.