Olyan népről van szó, amely a Krisztus előtti és utáni századokban jelent meg a kelet-európai sztyeppeövezeten, nyelvük iráni eredetű volt, három fő al-népcsoportjuk, az alánok, a roxolánok és a jazigok közül utóbbiak meg is telepedtek tájainkon – régészeti emlékeik többek között a magyar alföldről kerültek elő. Tény, hogy jó négy évszázadig a Kárpát-medencében fontos szerepet játszott a kultúrájuk, sőt az olyan tájakon, mint a Duna–Tisza-köze, a Tiszántúl és a Temesköz, meghatározó volt a szerepük, s abban az időben „mi” még tényleg sehol sem voltunk, még Levédiáig vagy az Etelközbe se jutottunk el, ott lapultunk valahol az Ural környékén.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum kiállítása, amely a lengyelországi Tarnówi Regionális Múzeum, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, a szentesi Koszta József Múzeum, a csongrádi Tari László Múzeum, a bajai Türr István Múzeum és az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark gyűjteményeiből állt össze, keresztmetszetet próbál adni erről a népcsoportról, amelynek felettébb érdekes a tárgyi és temetkezési kultúrája. A 16. században „újrafelfedezték” őket az akkori lengyel nemesemberek, a felfedezés pedig alapjában befolyásolta például a korszak ruhadivatját.
Mindjárt a első teremben le kell állni az első tárgyak és feliratok előtt, hiszen itt kapjuk meg az alapot a látogatáshoz. Jómagam mindig egyedül járok kiállításra, vezető nélkül, ami nem mindig hasznos, de néha ez a jó választás. Voltam olyan, ősmagyarokról szóló magyarországi múzeumban, ahol a tárlatvezető egy nyílhegyről már fél órája beszélt, amikor valaki csendben jelezte azt, hogy azért haladni is kellene, mert a jurta két teremmel még odébb van, s a társaság unatkozik.
Traianus oszlopa nálunk a dák-román eredetmítosz egyik szimbólumának számít, de a dák háborúkon kívül vannak azon még rajta „nyalánkságok” – például itt látszanak tisztán kivehetően a szarmata lovas harcosok pikkelyes páncéljai.
Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint az eredeti Vasszékelyt (a fa szoborra apró fémlemezeket szegeztek), csak a pikkelyek sokkal nagyobbak voltak. Ami a harci technikájukat illeti, a jellegzetes lovon ülve hátrafelé nyilazó harcos is megjelenik az oszlopon, nem csak a magát megölő Deceballus.
Rögtön a leírások mellett két tárolóban vannak kiállítva a jászkarajenői csontfaragványok, amelyek nagyon jellegzetes kis, díszített csontlemezek – szerintem ha a kilencvenes években bármelyik neohippi megtalál egy ilyet a város szélén, átfúrja és lazán hordja egy bőrszalagon a nyakában, a kockás ing felett. Annyira finoman kimunkált tárgyakról van szó, hogy percekig bámultam a kis arcokat, amelyek némelyike (a szakemberek szerint) a római kori más barbár népekével mutat rokonságot – elvileg akkor divat lehetett ilyeneket hordani a nyakban vagy a ruhán a birodalmon kívüli világban.
Talán olyan ez, mint napjainkban, amikor mondjuk több kelet-európai vidéki kisváros divat szempontjából hasonlót mutat (szinte mindenki turkálóból öltözik), de egyáltalán nem olyan, mint a mondjuk ezer kilométerre levő nyugat-európai nagyvárosi divat világa. Tehát a rómaiak nem hordtak ilyet, de a birodalmon kívül élő népek igen – lapos a hátuk, vallásos, kultikus szerepük lehetett, ami mindenre (is) jó volt annak idején. Ilyenek az ún. votív vagy fogadalmi tárgyak is, amelyek tulajdonképpen beteg testrészek ábrázolásai – ezeket azért készítik, hogy az adott testrész isteni segítséggel meggyógyuljon.
A temetkezési szokásaik is rendhagyóak voltak, mert lovas temetkezést is tártak fel (ún. halmos temetkezés), illetve a legkülönlegesebb tárgyuk a farönkből készült (kivájt) koporsó volt – praktikusnak praktikus volt, az biztos, sőt még a jó 17-18 századdal később utánuk kutakodó régészek dolgát is jelentősen megkönnyítették. A Szentes-naphegyen 1931-ben feltárt sírban például egy papnő maradványai kerültek elő, ékszereit, ruháját ezek alapján tudták rekonstruálni a régészek.
A szarmatákat a hun invázió szívta fel úgy, mint az árvizet a föld: nem egyből, hanem fokozatosan olvadtak be az új birodalomba, aztán amikor Atilla halála után a hunok is megroggyannak, a szarmaták is végleg odalettek – illetve addig, amíg a lengyelek néhány évszázaddal vagy egy évezreddel később elő nem veszik őket.
Kicsit úgy vannak ezek a lengyelek a szarmatákkal, mint mi a hunokkal vagy az avarokkal: nagyon jól hangzana, sőt jól is hangzik a velük való rokonság, a tőlük való eredet, sajnos a történelemtudomány még nem tudta ezt száz százalékig igazolni, sőt még a százalékokon vitatkozni is lehet. Önjelölt, botcsinálta, amatőr történészek persze régészeti leletek helyett az interneten ellenőrizetlenül terjedő „ismeretanyagokon” edződve biztosan előrébb tartanak, ám a tényekhez makacsul ragaszkodó valódi tudományos világot ez szerencsére nem hatja meg.
Nem ismerek bősz, szép szál szarmatisztikus lengyel embereket, de a hazai viszonyokból ki tudom következtetni, hogy milyenek lehetnek:
szombaton a család bezsúfolódik a Polski Fiatba vagy a Warszawába, kimennek az előre meghirdetett közösségi domboldalba, magukra veszik a szarmatának vélt, de kínai kiegészítőkkel ellátott maskarát, felcsatolják a meóti kardot a hívásra lengyel népzenét csilingelő koreai okostelefon mellé, tüzet gyújtanak, horgásznak, izzadnak, közben meg legurítanak néhány Lechet vagy Zywiecet.
Vicc ide, vicc oda, a 16. században nagyon elkapta a szarmata örökség a lengyel főnemességet, a kiállítás szerint ennek az volt az oka, hogy 1521-ben egy lengyel nagy ember, bizonyos Maciej Miechowita írt egy könyvet, amelyben arról győzköd mindenkit, hogy a lengyelek a szarmatáktól származnak – ezt néhány évtizeddel honfitársainak egy része annyira komolyan vette, hogy az akkori Lengyelországban (ne feledjük, adtunk mi is királyt nekik jó tíz évre, 1576 és 1586 között Báthory István volt a „kései szarmaták” királya) elkezdtek úgy öltözködni, mint a törökök vagy az örmények.
A szarmata származás ugyanis valamiféle keleties jelleget kölcsönzött ennek az egész életérzésnek, emiatt a szlávizmus úgy hullt le róluk, lengyel nemesekről, mint – József Attilával élve – „ruha másról boldog szerelemben”.
Persze, oktondiság lenne több száz évvel ezelőtti divatirányzatokon kacagni, hiszen az elmúlt évtizedekben is volt elég ilyen (a lengyeleknél maradva: gondoljunk csak Andrzej Szarmach frizurájára az 1974-es foci-vébén...), ám a tollas, sasszárnyas vitézek és urak tényleg különlegesen nézhetek ki az 1600-as években, ez volt az ún. szárnyas huszárviselet.
A kiállítás második részében ugyanis ez a divathullám van kivesézve: ha tollas vitézt nem is látunk, törökös ruhába öltözött lengyel főembert annál többet. A festményeken jó látszik, hogy ezek az emberek tényleg hittek ebben a szarmata-mítoszban, de a fegyvereik már sokkal komplexebbek voltak.
Jellegzetes kardjuk, az ún. karabéla (nincs köze Karagyorgyéhez, aki egy szerb szabadságharcos-vezér volt a 19. század elején) is látható, de van itt lőfegyver is – no meg több festmény, amelyek akkori, főleg 17. századi nemesembereket ábrázolnak. Közülük talán a leghíresebb talán Sobieski János lengyel király, aki maga is pikkelypáncélban (ezt más néven úgy hívják, hogy karacénavért) van lefestve – ő azért nagyon fontos a mi szempontunkból, mert ha 1683-ban nem csap oda a Bécs falai alatt álló törököknek, s a kahlenbergi mezőn nem veszi el a kedvét Kara Musztafa nagyvezírnek (hoppá, még egy Kara!) attól, hogy Európát riogassa, akkor talán ma nem is magyarul beszélünk.
Sobieski elverte a törököt Párkánynál is (valószínű, hogy hadseregében többen viseltek karabélát Kara Musztafa ellen, akit a vereség miatt selyemzsinórral fojtottak meg), ezzel elindult Magyarországon a török kor vége, más kérdés, hogy akkor sem tudtunk sokat kezdeni a ránk szakadt szabadsággal, alig húsz éve múlva pedig már a Rákóczi-féle szabadságharc dübörgött. A fejedelemnek is a lengyelek nyújtottak menedéket a szabadságharc bukása és a szatmári béke után, szóval a „lengyel, magyar – két jó barát, együtt isszák egymás borát” már akkor érvényben volt.
Visszatérve a kiállításra és Sobieskire, az említett lengyel szablyán kívül korabeli lószerszám, lőportartó és üvegkelyhek idézik fel ennek a kornak a hangulatát. Van egy egészalakos lengyel nemesember is felállítva, a sárga csizmától a tollas fövegig minden elvileg minden hiteles rajta – így is képet kaphatunk az akkori életről.
A ruhadivat pedig még a 19. század végén is kitartott, hiszen van egy festmény bizonyos Witold Rogoyskiról (1841–1916), aki 1884 és 1906 között volt a lengyelországi Tarnów város polgármestere – az illetőn gyönyörűszép keleti cucc van, a festmény 1907-ben készült róla, amikor már nem volt polgármester. Azért érdekes a mi szempontunkból, mert Tarnów városa egyrészt nem először dolgozik az udvarhelyi múzeummal (az Erdélyi panoráma fennmaradt darabjait is együtt állították ki 2017-ben), másrészt Tarnów az 1849-es erdélyi szabadságharc nagy alakjának, a Bem apóként ismert Józef Bemnek a szülővárosa. Keletiesség ide, szarmatizmus oda, azért Lengyelország mindig is katolikus volt, annyira, hogy az 1929-ben (már jóval Rogoyski regnálása után) Bem apónk Szíriából hazahozott maradványait nem szabadott a szent lengyel anyaföldbe temetni, ezért kitalálták, hogy egy hat oszlopon nyugvó, föld feletti szarkofágba teszik a csontokat – ez lett a Bem-mauzóleum, amit felemelő érzés lehet megpillantani, mert a szó szoros értelmében ég és föld között van.
Mint ahogy ég és föld a különbség a romantikus regények és a tényleges történelem között. A szarmatákról és a lengyelekről szóló kiállítás talán egy ilyesvalamit is sugallhat: megmutatja, hogy milyenek lehettek a szarmaták, illetve bemutat egy olyan, évszázadokon át húzódó és tárgyi valóságban is megjelenő hitet, meggyőződést, felfogást, amely nemcsak a lengyelekre érvényes – gondoljunk csak a „hiszi, mint román a dákot” hasonlatra, de folytathatnánk a sort.
A kiállítás utolsó, pihenő termében említés van Henryk Sienkiewitz-ről, aki a mi Jókainkhoz, illetve Walter Scotthoz, Victor Hugóhoz vagy éppen Karl Mayhoz hasonlóan igen olvasmányos történelmi regényeket írt, de ezek egy részének nem sok köze volt a valósághoz, még nyomokban sem – ettől még felkelthetik az érdeklődést a történelem, egy nép vagy egy kultúra iránt.
Karl May is kábé annyi indiánt láthatott életében, mint amennyi négert a mócvidéki román fatolvaj a sötétben, mégis generációk nőttek fel Winnetou és Old Shatterhand kalandjain.
Hovatovább a világ minden táján érdeklődnek a gyerekek (és később a felnőttek is!) a vadnyugati vagy bármilyen más hőstörténetek iránt, innentől kezdve pedig tökmindegy, hogy szarmaták voltak-e a lengyelek voltaképp.
(Szarmaták: mítosz és valóság – Az ókori szarmaták régészeti hagyatéka és az újkori lengyel nemesi képzelet, Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, megtekinthető 2020. január 10-ig)
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett liget.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A liget.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | liget.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | liget.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | liget.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | liget.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.