„A magyarnak csak ez adhat ihletet..!” Dalok a pálinkáról

A pálinka az csak úgy van. Kamrában, hűtőben, sufniban, garázsban, zsebben, gyomorban. Gyümölcsszedés van, aztán később főzés van, pálinka van. Pálinka mindig van és lesz, amíg magyar ember van a földön, és a magyar emberek által költött pálinkadalok is mindig lesznek. Nem marad más hátra, mint hogy töltsünk egy-egy pálinkát, koccintsunk vele, igyuk meg, és aztán énekeljünk magyarul. Egyszer élünk, egyszer nem, hát jó napot, helló!

„Ha egyszer elindulunk lefelé, / Mert előttünk a lejtő. / Folyékony királynő, kérlek, / Te légy a búfelejtő!”

A gyulai zenekar talán leghíresebb száma a többi nagy slágere mellett (Vidéki sanzon, SZINezd újra). Jó magyar szokás szerint a MCL legénysége nemcsak szereti a jó pálinkát, hanem meg is énekli azt, nagy dicsérettel és tisztelettel. A 999 című lemezükre került rá a talán legnépszerűbb magyar pálinkadicsérő nóta – azóta lakodalmakban is elmaradhatatlan, s mint tudjuk, egy magyar dal akkor nemesedik klasszikussá, amikor a székelyföldi lakodalmak repertoárjának is állandó része lesz. Nos, ez egy ilyen dal.

„Ha bemegyek a csárdába, /  Ráverek én az asztalra, / itassák már meg a számat!”

A marosvásárhelyi Bíró Szabolcs, alias (Háborgató) Maszkura a dalszöveg szerint szeret kocsmába járni, ott pedig meginni néhány pohárral ebből is, abból is. Ebben a szerzeményben zeneileg igen sok minden vegyül, a dzsessztől az erdélyi népzenéig és a funkig. A szöveg is nagyon ott van, itatná a pálinkát a magyar emberrel. A jó magyar pálinkát.

„Táncol az utca ingujjban, / tavasz jött a tél helyébe, de furcsa, / csak a pálinka nem elég, / de egy vesszőt a hamuba ültetnék!”

Viduljunk, ha már van pálinka! Legalább úgy, ahogy a Budapest Bár legénysége tette azt a dal budapesti klipforgatása alatt. Lovasi András egy Goran Bregovic-szerzeményre írt magyar szöveget tíz évvel ezelőtt, azóta a BB egyik legnagyobb közönségsikereként tartják számon a Szilvafácskát.

„Ezt az italt megkóstolta, / tisztább, mint a Vaszilij-vodka, / mindenkinek terjesztette, és az egész világ megszerette!”

A miskolci, igencsak vidám zenekar első lemezének (Hegedű, bor, pálinka) egyik legjobb dala – kedves kis történet a magyar pálinkáról, vicces, mosolyogtató. Tisztább, mint a Vaszilij-vodka. Szűcs Levente énekes-gitáros-frontember és csapata többször is megfordult Székelyföldön, sőt már akkor is, amikor még nem voltak ilyen híresek. De akkor is szerették a jó zenét és a jó pálinkát...

„Lassan idd a vizet komám, / nem jó a torkadnak! / Nem jó az angyalát, / hát igyunk pálinkát!”

A dal eredetije, a Whisky in the Jar a legismertebb ír kocsmadal, amit a Dubliners, a Thin Lizzy és a Metallica is világszerte ismertté tett. A Firkin zenekar énekese több évig a székelyudvarhelyi Marthy Barna volt, aki több ír dalt is lefordított, illetve szövegében székelyessé tett. Ez az egyik ilyen szerzemény, ami a hasonló nevű albumon jelent meg, azon még ő énekel. Néhány évvel később a zenekar énekest váltott, a dalhoz pedig új videóklip készült, ezen a felvételen már az új frontember hangja hallható.

„Csak nőjön a májra, na igyunk rája! / A burzsoázia diszkrét hája!”

Ha be vagy rúgva hétvégén egy buliban és meghallod ezt, akkor biztosan pattansz egyet, mint a szöcske a fűben, esetleg kérsz még egy pálinkát. A szöveggyáros Geszti Péter jó pár évvel ezelőtti projektjének, a GringoSztár nevű csapatnak a bemutatkozó lemezén jelent meg a dal. Szép magyar valóság kicsit balkáni ízű zenével, jól énekelhető refrénnel. Szóval igyunk meg még egy pálinkát...